A Debreceni Görögkatolikus Parókia gyalogos zarándoklata
2016.szeptember 12., hétfő

2016. szeptember 10-én, szombat reggel indultunk el a Kisasszony-napi búcsúra, Máriapócsra. Debrecentől Nyíradonyig a már megszokott módon vonattal mentünk, s az állomástól gyalogos zarándokokként indultunk el pócsi Szűz Anyánkhoz. Jó százan indultunk el, de a nyíradonyi, a csapókerti és tócóskerti egyházközségekkel együtt majd 200-an kezdtük el közös utunkat.

Ahogy elhagytuk Nyíradonyt, Fülöp érsek- metropolita atya érkezett közénk, hiszen hivatalos útja éppen ebben az irányba vezérelte őt. Bátorító volt a főpásztor buzdításával haladni utunkon. Első rövid pihenőnk Nyírmihálydiban volt, majd onnan Nyírgelsére érkeztünk parókus atya vendégszeretetét élvezve. Mondhatjuk, eddig könnyed volt az út, hiszen az első km-ek után még egészen friss és fitt volt a lelkes csapat, ráadásul bőséges és finom ebéd várt itt mindannyiunkat a Márkó család jóvoltából. Ezek után következett zarándoklatunk leghosszabb szakasza az erdőn át, földes, poros úton, ráadásul jó erős napsütésben. Ugyanakkor minden küzdelem és kitartás mellett most is megérezhettük a jó Isten kegyelmét, hiszen hideg dinnye, s a bennünket kísérő és segítő Kujbus család kisbuszából hideg víz is előkerült. Kislétán volt utolsó pihenőnk, ahol a hagyományokhoz híven ismét részesültünk a hívek vendégszeretetéből és terített asztalából. Ekkorra már csak 7 km maradt a bő 30 km-es zarándoklatból. Ekkorra már igen nagy szükségünk volt a kitartásra is. A test kezdett elfogyni, de lélekben annál inkább megerősödve haladtunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy amikor lemerült a hangosításunk, amely által könnyebb volt az egész zarándokúton az imádságra figyelni és abba bekapcsolódni, mi együtt, a zarándokok teljes szívvel és lélekkel, oly hangosan énekeltük a Mária énekeket, mintha mikrofonba énekelnénk.

Megérkezve Szűz Anyánk kegyképéhez imával köszöntöttük őt, megköszönve neki a nap kegyelmi adományait, a könnyeket, ami sokunk szeméből kicsordult, és a sebeket, amelyek által még közelebb kerültünk az értünk áldozatot hozó és szenvedő Krisztushoz. Este és éjszaka következett a virrasztás, majd vasárnap, az ünnepi Szent Liturgiában együtt köszönthettük az Istenszülőt, az ő születésének napján.

Mária születésében megköszönhetjük az Isten közeledést az emberhez, mi pedig, debreceniek a magunk közeledésben Máriához megtapasztalhattuk az Isten gondviselését, szeretetét, nagylelkűségét.

Így érkeztünk haza, testben lehet egy kicsit megfáradva, de lélekben megerősödve.

Egy zarándok