Szellemi Kulturális Örökség program Hajdúdorogon
2016.szeptember 15., csütörtök

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez eddig 161 ország csatlakozott a világ minden részéről. Magyarország 2006-ban vált az egyezmény részes államává.

A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Az egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként minden ország a területén található szellemi kulturális örökség elemeket azonosítja és nyilvántartja. Ennek megvalósítása érdekében Magyarországon 2008-ban létrehozták a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékét. Erre a nyilvántartásra azok a közösségek tehetnek javaslatot, amelyek generációról generációra hagyományozzák a közösség tudását, szokásait, tevékenységét. Mindez az identitásuk meghatározó része. A közösségek által benyújtott felterjesztési dokumentumokat az erre illetékes Szakbizottság megvizsgálja, majd végül a kultúráért felelős miniszter hagyja jóvá az örökségek jegyzékre kerülését. 

A nemzeti jegyzékre felvett elemek kihirdetése a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) megnyitóján, 2016. szeptember 16-án lesz a Várkert Bazár épületében, melynek alkalmából a közösségek képviselői átvehetik a felvételt elismerő dokumentumot. Az érintett közösségek (jelenleg 28) a KÖN programja keretében szeptember 17-én és 18-án 10.00 és 18.00 óra között a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye templomkertjében mutatkoznak be. Személyesen hozzák el örökségüket az érdeklődők számára, akik részeseivé válhatnak a hagyománynak. 

Hajdúdorog 

Az idei program házigazdája a nemzeti jegyzékre frissen felkerülő hajdúdorogi görögkatolikus közösség lesz, akik különleges húsvéti szokásukkal, a Krisztus-katonaság hagyományával kerültek fel a jegyzékre. A szellemi kulturális örökségek seregszemléjén az érdeklődők személyesen találkozhatnak a mohácsi busókkal, felpróbálhatják a matyó viseletet, az egri fertálymesterek százráncú köpenyét, megismerhetik a selmeci diáknótákat, kipróbálhatják a borsodnádasdi molnárkalács sütését, a kalocsai pingálást, és halászok, kékfestők, gyékényszövők, fazekasok, csipkeverők tudományát ismerhetik meg. Táncos, zenés színpadi programok, kézműves foglalkozások, kóstolók is várják a vendégeket a Kulturális Örökség Napjai alkalmából rendezett Szellemi kulturális örökség programon. 

A program felelőse: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság. 

A programon megjelenő örökségek listája: 

Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás 

A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya 

Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc 

Mezőtúri fazekasság 

Matyó örökség – a hímzés, viselet folklór továbbélése 

A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 

Gyékényszövés Tápén 

A szilvalekvárfőzés szatmár-beregi hagyománya 

Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán 

Az egri fertálymesterség élő hagyománya 

Selmeci diákhagyományok 

A kékfestés magyarországi hagyománya 

A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon 

A Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon 

A remélés – alakoskodó farsangi szokás – Novajon 

A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban 

Rajkó-módszer: tehetséges roma gyerekek zenei képzése az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig

Hajdúdorogi Főegyházmegye