Két kérdésem lenne az idézett linkek tartalmával kapcsolatban, mindkettő a szentségek kiszolgáltatását érinti. 1. Az első forrásban azt írják, hogy az Orosz Orthodox Egyház nem fogadja el a szakadárok szentségeit, még a keresztségüket sem. Ezt nem tiltják az orthodox kánonok? 2. Az orosz szinódusi közlemény szerint a Konstantinápolyi Egyházban döntés született arról, hogy papoknak kiszolgáltathatják a második házasságot. Ez valóban olyan súlyos probléma, mint ahogy azt a szinódusi atyák vélik? Mennyiben fogja ez nehezíteni Konstantinápoly Rómával való kommunikációját, ahol a szentelés utáni házasságkötés még a diakónusok számára is meg van tiltva?
A címeket nem idéztem, de a kérdés mások számára is érthető így is. Úgy sejtem, azt nem tiltják az ortodox kánonok, hogy a szakadárok szentségeit ne fogadják el. Épp ellenkezőleg, ez különösen is jellemző rájuk. Különben nem hozott volna az Orosz ortodox egyház ilyen döntést. Inkább az a kérdés, hogy kit tekint szakadárnak. Az viszont valóban nagyon súlyos tény, mindnyájunknak hatalmas fájdalom, hogy kimondták a szentségi különválást, tehát a konstantinápolyi pátriárkát és egyházát szakadárnak tartják. Ez valóban nagyon súlyos.
Hogy a másodházasság engedélyezése mennyire érinti a Rómával való kapcsolattartást, ezt nem tudom. Nem hiszem, hogy nagyon közelről érintené, hiszen a katolikus egyházban ilyen jelenség egyáltalán nincsen, hogy papoknak a házasságát hogyan rendezzék.
Ugyanakkor én is fölteszek magamnak egy kérdést. Miért érdekel ez bennünket annyira? Tény, hogy nagyon súlyos dolgokról van szó. De vajon mi meg tudjuk ezt oldani? Tudunk ezen a helyzeten segíteni? Ha csak a kíváncsiság vezet, akkor az nem jó tanácsadó. Ha az értük való imádság miatt foglalkoztat ennyire, akkor azt megértés nélkül is végezhetem.