Üdvözlöm Tisztelt Lelkiatya!
Az lenne a kérdésem, hogy XIII. Gergely pápa, amikor 1582-ben elrendelte a ?gregorián-naptár? bevezetését, akkor mi még nem voltunk a Katolikus Egyház része, és a naptár is Ónaptár volt. Szóval amikor 13 Gergely pápa korrigálta az akkori naptár csillagászati késését, amely mára már 13 nap
különbséget jelent a Julián-naptárhoz képest, ám ezzel megszüntette az
Antiochiai zsinat 1. kánonjának a figyelembevételét,
miszerint a keresztény Húsvét nem ünnepelhető együtt a zsidó Húsvéttal.
A kánont nem valamiféle anti-judaista szándék motiválta, hanem az a tény, hogy mind a négy evangélium egybehangzó tanúsága szerint Krisztus feltámadása vasárnap, a hét első napján, a zsidó Húsvét ünnepe után következett be. A kánon tehát a húsvéti eseményeknek ezt a kronológiai sorrendjét őrzi.
Hát mi a helyes, és mi a magyarázat?
Válaszát előre köszönöm.
Nagy László
Kedves László!
A Húsvét számítása kezdettől fogva vitákat keltett. s nem csupán a Gergely-naptár bevezetése okozott e téren megoszlást. Akkor is volt, ma is van többféle törekvés az egységes ünneplésre is. Nem lehet azt mondani egyikre vagy másikra hogy helyes vagy helytelen. Különböző hagyományok befolyásolják a számítást.
A Gergely naptár használatát Magyarországon a görögkatolikusoknál a 20-évektől kezdve lassú átmenettel sikerült bevezetni. Az ukrán görögkatolikusok a Julián-naptár szerint ünnepelnek, viszont vannak ortodoxok, akik pedig már a Gergely-naptárat használják (románok, görögök). Viszont az ortodoxok ennek ellenére együtt ünneplik a húsvétot, ugyanazon a napon. Ehhez némely országokban igazodnak a keleti katolikusok is (Románia, Szíria). A kérdés tehát roppant összetett, és jó, hogy van törekvés az egységes ünneplésre, de ez a törekvés még nem elég hatékony.
