A magunk munkájával fogjuk megtartani szülőföldünket

A magunk munkájával fogjuk megtartani szülőföldünket, az iskolában megszerzett és átadott tudás és a magyar embertársainkba vetett bizalom alapján - jelentette ki a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa a szlovákiai és a kárpátaljai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén a felvidéki Nagyszelmencen.

Grezsa István a község görögkatolikus templomában megtartott ünnepségen azt mondta, így lehet nevelni sikeres fiatalokat a jövőnek azért, hogy továbbra is legyenek erős magyar közösségei a Felvidéknek és Kárpátaljának, valamint minden magyar külhoni nemzetrész valamennyi településének.

A kormánybiztos arról beszélt, hogy a Kárpát-medencében a külhoni magyar iskoláknak meghatározó szerepük van, itt formálódik a következő nemzedék öntudata, világképe, itt élhetik meg fokozottabban a nemzethez tartozás élményét és itt erősödhet fel a szülőföld szeretete, az anyanyelv átadása. Dobó István és az egri várvédők példáját felhozva azt mondta, győzelmük kulcsa az elszántság és a "mustármagnyi" hit volt, valamint az a tudat, hogy "győzni kell és győzni tud a magyar." Ez a vár most az ország, ezek az iskolák ma a közös haza és a jövő - rögzítette Grezsa István, hozzátéve, anyanyelvüket a magyaroknak saját maguknak kell megvédeniük, a kultúrát pedig át kell adni az utódoknak és a nem magyar közösségeknek egyaránt. Ezzel a közös tanévnyitóval a gyakorlati nemzetegyesítés szép példája látható, a történelem által kettévágott Nagyszelmenc, a félbemetszett székelykapu, ha fizikailag nem is, a magyar lélekben egyre közelebb kerül egymáshoz - fogalmazott a kormánybiztos.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára az eseményen közölte, a tervek szerint az Oktatási Hivatalban létrehoznak egy, a külhoni magyar szakmai közösséget támogató pedagógiai oktatási központot, valamint a diaszpórákban új, magyar fenntartású köznevelési intézményeket létesítenek. A helyettes államtitkár az ünnepségen felolvasta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter üdvözletét a tanévnyitó résztvevőinek. 

Nagyszelmenc 

A szlovák-ukrán határ mellett fekvő község ökumenikus istentisztelettel egybekötött tanévnyitóján részt vettek a szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai és pedagógus szervezeteinek képviselői, valamint a szlovák kormány képviselői. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke beszédében felidézte, az addig egységes, 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozó Nagyszelmencet 1946-ben kettévágta a szovjet-csehszlovák határ. A község nagyobbik része Csehszlovákiánál maradt, kisebbik részét - ez Kisszelmenc - pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A település két részét előbb deszkafal, majd egészen 2005-ig szögesdrót választotta el. Még ebben az évben átadták a két elszakított településrész közötti határátkelőt, amelyet egy félbevágott székelykapu is jelez: egyik fele Kis-, míg másik fele Nagyszelmenc oldalán áll.  

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke beszédében hangsúlyozta, a politika Nagyszelmencen a legdrasztikusabb módon húzott falat ember és ember közé, a második világháború után a nagyhatalmak játékszerévé vált a környék és a régió népe. Indokolatlanul, ötletszerűen húzták meg a határt jelző piros vonalat a falu közepén, mely határ a legszilárdabb fallal vetekedett - mondta Orosz Ildikó arra kérve a jelenlévőket, hogy a mintegy hatvanévnyi megosztás után próbáljanak meg kapcsolatokat keresni, illetve fedezzék fel és tartsák meg az értékeket a határ mindkét oldalán.