A szinódus a tridenti zsinathoz hasonló léptékű változást fog hozni?

A beszélgetésre meghívták Kocsis Fülöp érsek, metropolita atyát, Német László belgrádi érseket, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnökét, valamint Csiszár Klára pasztorálteológia-professzort, a Linzi Katolikus Egyetem tanárát. A meghívottak először legszebb szinódusi élményeikről meséltek a jelenlévők népes seregének. Fülöp érsek-metropolita atya szívesen idézte fel, hogyan próbálták elérni, hogy legyen valamiféle külön fórum a keleti egyház képviselői számára. A szinódus szervezői először nagyon ragaszkodtak a sokszínűséghez, ami a csoportokat illeti, de végül belátták, hogy szükség van arra is, hogy a keletiek egymás közt beszélhessék meg az őket érintő kérdéseket.

Csiszár Klára más világiakkal együtt a szinódusi csoportoktól beérkező anyagokat összesítette. Elmondta, hogy tapintható volt közöttük sokszínűség, minden kollégája legalább két állam állampolgára volt. Érdekes volt úgy dolgozni - mondta - hogy nem teszünk hozzá az anyagokhoz, csak rendszerezünk. Igazi szolgálatgyakorlás volt ez az ő számára.

Német László belgrádi érseknek a munka módja volt a legemlékezetesebb. “Mindenki a megadott időkeretet betartva szólalt fel, így történhetett meg, hogy negyvenöt perc alatt  több mint tizenketten szóhoz jutottunk. Tapasztalatot szereztem róla, ahogy szinodálisan hallgattunk egymásra.

A szinódus visszhangja

Rómából hazatérve mindannyian hatalmas érdeklődést tapasztaltak a saját egyházmegyéjükben és még a sajtó részéről is. Nem mindig volt egyszerű megmozgatni és aktivizálni a papságot, de igyekeztek a szinódus szintézisét megfuttatni az egyházmegyékben. Fülöp atya véleménye szerint a püspökön nagyon sok múlik. “Ha a püspök mellé áll a dolognak, akkor beállnak mellé a papok is. Pusztán a hívekből nem nagyon indul el semmi, nem is elvárható ez tőlük.” Fülöp atya igen lelkesen érkezett haza a szinódusról, összehívta papjait hogy elmesélje nekik, mi minden zajlott Rómában azokban a napokban. A csoportmunka ekkor is nagyon jól működött. “Igyekszünk azóta missziós küldetésünk szinodális szemléletét újra és újra tematizálni, tovább gondolni. Az emberek fogékonyak arra, hogy mi a dolguk az egyházban, de sajnos még ma is a legtöbb ember azt gondolja, hogy az egyházat a papok, a püspökök és a pápa alkotják, és nem él bennük, hogy az egyház mi vagyunk, minden ember.”

A perifériára sodródott hívekről is gondoskodtak

Csiszár Klára szerint a perifériára szorult hívek helyzete nagyon fontos vezérfonala volt a szinódusnak. “Mindannyiunknak érzékennyé kellene válni és odafigyelni olyan embercsoportokra, akiknek nem hallható a hangjuk, akik ki vannak rekesztve. “A szinóduson azért is dolgoztunk, hogy a jövő egyháza olyan legyen, ahol az emberek fellélegeznek, Istenképűségükben növekedni tudnak, hogy kovászként hozzájáruljanak ahhoz, hogy a világban kevesebb legyen a szenvedés. Elszántan tanulja az egyház, hogy lehet egyre szélesebbé tenni a sátrat, hogy abban mindenkinek otthona legyen.”

Fülöp atya a roma emberek helyzete kapcsán elmondta, sajnos még mindig jelen van Magyarországon a kiközösítés, a bezárás a cigánysággal szemben, pedig a kiközösítés Krisztus ellenes cselekedet, hiszen Isten szeretete feltétel nélküli, Krisztus követése feltétel nélküli. Az egyetlen kvázi feltétel, hogy teljes szívvel kövessük Őt. “Más perifériára sodródott híveink helyzete összetett és kényes kérdés, amit egyházi szinten nem könnyű jól kezelni. Egyesek nehezen fogadják el a szinodális hozzáállást, és kétségkívül igaz, hogy egyfajta túlzott lojalitás úgy is kiveheti magát, mintha a Krisztus követést olcsón adná az egyház. A legnagyobb cél az, hogy elvezessük az embereket a teljes odaadásra.”

Német László püspök atya szerint érdemes megvizsgálni azokat a sajátosságok, amik egy egyházat jó egyházzá tesznek. Ő kifejezetten sokat foglalkozik az újraházasodottak és a nem rendezett kapcsolatban élők helyzetével. Szerbiában egyébként nem érdekel olyan tömegeket az egyneműek vallásgyakorlása mint Magyarországon - mondta. “Amilyen nyitott az egyház a keresztségnél, úgy kellene legyen a továbbiakban is. Jézus beszédei nem kizáróak.”

A nők helyzete

Most először volt a történelemben szinóduson szavazati joguk nőknek, és Csiszár Klára szerint ez is bizonyítéka, hogy az egyház tanítása nem statikus, hiszen Jézus Krisztusról szól, aki maga az élet. Az Isten és az ember hihetetlen színes szeretetkapcsolata nyilvánul meg benne, ahol semmi nem fekete-fehér. Fülöp atya a végén elmondta, hogy egyre nagyobb nyitottságot tapasztal a keleti egyházak felé. “Fogékonyság, nyitottság, aztán gyakorlati szinten ezt majd még meglátjuk, mit jelent a jövőre nézve.” A szinodalitásról szóló szinódusnak kikerülhetetlen üzenete volt, hogy érdekel a másik, az éntől el kell mozdulni a mi felé, mert ez a szinodalitás kulcsa. “Ha hagyjuk az embereknek, hogy működjenek, akkor működni fognak, és a Szentlélek szabad utat kap hozzájuk.”

Egyesek szerint ez a szinódus a tridenti zsinathoz hasonló léptékű változást fog hozni. Kíváncsian várjuk.