Adventi elmélkedések a Hajdúdorogi Főegyházmegye fiatal szolgálattevőitől - 3.rész

Amikor Karácsonyra készülünk mindannyiunkban él egy kép az ideális ünnepről. Ez általában a család találkozásáról, a finom vacsoráról, vagy ebédről, az ajándékozásról, a csendes és nyugodt, szeretettel teljes együttlétről, a bejgliről, karácsonyfáról szól, vagy ezekhez hasonlóról. Erre készülünk, ezért teszünk meg mindent karácsony előtt. Mégis mindannyian jártunk már úgy, hogy ez az idill megvalósult, minden a helyén volt, de azt éreztük, hogy valami nincs rendben, valami hiányzik.

Karácsonyt a világ a szeretet ünnepének nevezte el. Ha készületünkben erre gondolunk nem is járunk túl messze a megoldástól. Mégis mi lehet akkor, ami nincs rendben? Mi hiányzik?
Ebből az idillből, amit tényleg jó szándékkal, szeretettel akarunk megtölteni maga a lényeg hiányzik:
Isten. Sokszor szépen el tudjuk képzelni magunkban mi a szeretet, úgy gondoljuk, hogy ezt meg is éljük. Ami hibát ezzel kapcsolatban elkövetünk, az hogy akkor akarunk szeretni, mikor jól esik, mikor ráérünk, mikor nem teher.

Mikor karácsonyra készülünk ne ezt a fajta szeretetet akarjuk megvalósítani, mert ez még valójában csak  elméleti síkon van meg bennünk. „…ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.”(1Kor13.) Ameddig nem valósítjuk meg, ameddig csak szeretni akarok, addig valójában csak szép gondolataim, szavaim vannak. Addig csak zengő érc vagyok.

„…hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja.” Az Isten ereje pedig maga a szeretet. Ebből cselekszik, ebből adja kegyelmét nekünk, ettől létezünk. Pál apostol tudta ezt, és erre buzdít minket is. Ne emberi bölcsességgel szeressünk, hanem Isten erejével. Az agapé szeretetet kell megvalósítani a világban, ami csak úgy működik, ha nem szóban, vagy gondolatban akarok jó lenni a másikhoz, hanem tetteimmel. A szeretet akkor tud működni, ha megcselekedjük, ha megéljük. Ehhez pedig magát a szeretet, vagyis Istent kell szívünkbe fogadnunk, beengednünk. Ha pedig a másik ember számára az Isteni szeretetet tudom tükrözni, továbbadni, akkor ő valóban őszintén tudja majd kiáltani szenteste, hogy: „Velünk az Isten.”
Így készüljünk hát a Karácsonyra: Istent szívünkbe fogadva, és cselekvő szeretettel mások számára továbbadva! 

Hétfő: Szedd össze azokat a dolgokat amiket Istennek köszönhetsz!

Kedd: Engedd el a szívedben lévő haragot!

Szerda: Mondj le valami extra dologról a mai napon! (Például telefon, Sorozat, Közösségi média, stb.)

Csütörtök: Adj hálát Istennek, azért mert végtelen módon szeret! (Imádkozd el a Nagy Doxológiát, énekeskönyv 37.o.)

Péntek: Tégy jót egy rászorulóval!

Szombat: Sétálj egyet a szabadban, és próbáld meg ott felfedezni Istent!

Vasárnap: Szánd az időt szeretetkapcsolataidra: 1. Istenre; 2. Felebarátaidra; 3. Önmagadra, mert az a vasárnap igazi megszentelése: egy kicsit kilépni a hétköznapokból és az igazán fontosra figyelni!