Az egyház puszta létével is az Isten szeretetét hirdeti – templombúcsút ünnepeltek a Tócóskertben

A Derék utca és a Holló László sétány találkozásánál álló templomot 2022 decemberében a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A tócóskerti görögkatolikusok ezáltal saját lelki hajlékkal gyarapodtak, a 2010-ben alapított szervezőlelkészséget pedig parókiai szintre emelték.

A délelőtt folyamán Jaczkó Sándor nyugalmazott görögkatolikus áldozópap és Kapin István atya fogadta a gyónni kívánókat. Az ünnepi Szent Liturgiát Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke vezette. Az oltár mellett szolgált Jaczkó Dániel tócóskerti parókus, Szarka Gergely, Kiss László, Verdes Miklós, Sivadó Miklós és a gyóntatást végző két atya is.

A nap apostoli szakaszát Szilvási János, a parókia világi elnöke olvasta fel Szent Pál efezusiakhoz és korintusiakhoz írott leveléből.

A pünkösdhétfői evangélium szavait, az eltévedt juh példabeszédét és az apostolok kiküldésének történetét Haramura Béla debreceni diakónus tolmácsolta Szent Máté evangéliumából.

A templombúcsú főszónoka Szabó Antal, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet spirituálisa volt, aki prédikációjában Szent Pál rómaiakhoz írt levelét idézte: „A nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete”. Az üdvösség története ezért valójában nem más, mint a Szentháromság és Isten szeretetének története.

Isten megismeréséhez az emberi szeretetkapcsolatból kell kiindulni. Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel: miért beszél az egyház mindig a szeretetről? Azért, mert „Isten szeretete az, ami fönntart, létben tart mindent” – emelte ki a szónok. Az egyház puszta létével is az Isten szeretetét hirdeti. Az emberi szeretettapasztalat magában foglalja az egységet és a különbözőséget is. Vágyjuk, hogy a másikkal egyek legyünk, ugyanakkor szeretnénk megmaradni önmagunknak is. Az emberi szeretet világában ezért a szeretet mellett ott a szenvedés is. A Szentháromságos Isten szeretetében viszont ez nem így van. Egy Istenben három személy van jelen, s egyik személy sem tűnik el a másikban.

A szeretet lényege: elfogadni és adni. Hogyan tudjuk ezt megvalósítani saját életünkben, családunkban, házasságunkban? Ebben ad nekünk útmutatót a kinyilatkoztatás és Pünkösd üzenete. Isten arra hív minket, hogy ne önmagunknak éljünk, hanem másokért és mások számára. Ezt a legkézzelfoghatóbb módon az egyház és a társadalom legapróbb sejtjében, a családban találjuk meg. Ha azokra figyelünk, akiket ránk bízott az Isten.

„A Szentlélek megtanít bennünket arra, hogy mit jelent az Isten szeretetében élni. Megtanít, hogy úgy éljünk és szeressünk, ahogyan ő él és szeret. Ez a legmagasabb létforma az ember számára” – hangsúlyozta Antal atya. Krisztus közvetítésével az ember beléphet a szentháromságos Isten szeretetközösségének valóságába. A feladatunk az, hogy ezt a szeretetet valósággá tegyük saját életünkben, hogy békességre, egységre és egyetértésre törekedjünk az Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkban.

A templomi szertartás végén Jaczkó Dániel atya mondott köszönetet a jelenlévő atyáknak a szolgálatért, s invitált meg mindenkit a parókián rendezett szeretetvendégségre.

Seszták István főhelynök atya elismerően szólt a Debrecen városában ékszerdobozként álló templomról és annak közösségéről. Mint fogalmazott: az Isten dicsőségét szolgálók együttes ereje csodákra képes. Arra biztatta a parókia híveit, hogy egymással összefogva, imádkozva haladjanak tovább ezen az úton.

Egyházunk hagyományainak megfelelően körmenettel folytatódott a Szent Liturgia. Az evangéliumi szakaszokat Szarka Gergely, Kiss László, Sivadó Miklós és Seszták István atya olvasta fel. A körmenet végén a pápai és a magyar Himnuszt, illetve az éltetést énekelték el a jelenlévők. A szertartást miroválás, az ünnepet pedig szeretetvendégség zárta.