Az isteni kegyelem működött életében - Örök nyugalomra helyezték Beregi István görögkatolikus áldozópaptól

Dr. Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspökök végezték papi temetését július 7-én a Nyíregyháza-jósavárosi görögkatolikus templomban.  

Főpásztora, Ábel püspök atya szentbeszédében végigvette István atya papi pályáját, azt, ahogyan az isteni kegyelem az elhunyt hívő lélek életében működött. 

Szerette a szertartásokat, a csodát, amit megélünk a szertartás alatt, a szolgálat lett életének középpontja – mondta munkásságáról prédikációja elején. 

„Számára az élet Isten szolgálatát jelentette, emelt fővel állt az oltár elé, beszédeire mindig szorgalmasan készült, bejárt a bazilita monostorba bűnbánatot tartani, lelkileg töltekezni” – jellemezte őt.

Az isteni kegyelem megajándékozta őt azzal, amit fiatal korában célként határozott meg: »addig szeretnék az oltár mellett szolgálni, amíg az amboni imát fejből el tudom mondani«. 

Papi szolgálatát az István atya által, ünnepi évfordulókra választott papi jelmondatai nyomán osztotta fel Ábel püspök.

A „Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek” pályakezdő jelmondatához fiatal tenni akarása és lelkesedése társult Nyírturán. Majd Biriben felújították feleségével és a közösség összefogásával a templomot és a parókiát. Itt fogalmazta meg huszonötéves papi szolgálatának ezüst misés jelmondatát: hálát adok, Uram teljes szívemből, elbeszélem minden csodádat. Bökönyben, a kiteljesedés színterén, a számára legszebb szolgálati helyén ikonosztáziont építtetett és bearanyoztatta a templom tornyát. Mezőladányban és Tornyospálcán élte meg aranymiséjét, ahol újabb jelmondatot választott: nincs szó, mely elégséges volna csodatételeid magasztalására. 

Az isteni kegyelem megengedte számára, hogy megélje és megünnepelje gyémántliturgiát is Nyíregyházán, ekkor érett be első választott papi jelmondata: „Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek”. 

Papestvérei, akik közül nagyon sokan kísérték utolsó útjára, valamint a püspök atyák hosszú menetben indultak el a temető felé, ahol Ábel püspök atya lepecsételte sírját Krisztus második eljöveteléig, Atanáz püspök pedig szenteltvízzel hintette meg sírhantját.