"Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet"- I. Szent Anna gyalogos zarándoklat a gyermekvédelemben élők számára

Nagy megtiszteltetés ért bennünket, hisz útitársul szegődött mellénk dr. Csiszár Imre, Hajdúnánás alpolgármestere, illetve Buczkó József muzeológus is. Hálás köszönet illeti őket, amiért ők is fontosnak érezték a zarándoklat megvalósulását. Összesen 130 gyerek és 30 felnőtt zarándokolt, Hajdúnánás és Hajdúdorog között.

Volt, aki testvérével, barátjával, ismerősével, kollégájával indult el.  Volt, aki szandálban, félcipőben, volt bizony bátor babakocsis és még kerekesszékkel induló is. Nagyon megható volt, hogy különbözőképpen és feltételekkel vágtunk neki a közös útnak. Sokféle lelki hátizsákot cipelve hátunkon. De az út alatt összecsiszolódva, olykor lassabban, olykor gyorsabb tempóban egy közös cél felé tartottunk, vendégségbe érkezve a Szűzanyához.

A „Nekünk 8” parafrázis, nagyon stílszerűen körbe ölelte a napunk, ugyanis 8 állomáson keresztül jártuk végig utunk. Merész vállalkozásba vágtuk a fejszénket, amikor mi szervezők mertünk nagyot álmodni: egyszerre ötvözni a Görögkatolikus Egyház által jól ismert autentikus zarándoklat hangulatvilágát, a mai kor kihívásaihoz igazodó, gyermekvédelmi sajátosságokat figyelembevevő, modern gyakorlatokkal, önismereti játékokkal, ún. „útontartókkal”. 

De mit is jelent ez valójában?

Minden állomás különböző módszerekkel és eszközökkel zökkentette ki a résztvevőket, a megszokottnak tűnő gyaloglásból. Hiszen, aki már zarándokolt életében az pontosan tudja, hogy „Aki zarándokol, nem rohan, nem menekül, nem menetel, nem túrázik, nem kirándul, nem sétál, nem bóklászik. Aki rohan, azt az idő szorítja. Aki zarándokol, azt az idő tágítja. Aki menekül, önmaga elől fut. Aki zarándokol, önmaga felé tart. Aki menetel, másokhoz igazodik. Aki zarándokol, saját ritmusára jár. Aki túrázik, teljesít. Aki zarándokol, teljessé lesz. Aki kirándul, kikapcsolódik. Aki zarándokol, bekapcsolódik. Aki sétál, nézelődik. Aki zarándokol, befelé figyel. Aki bóklászik, céltalan. Aki zarándokol, célra talál. Aki zarándokol, úton van. Aki zarándokol, jó úton van.”

A megállóhelyek „lelki oázisként” szolgáltak: ahol nemcsak a testi felfrissülés és pihenés történik, hanem lelki- mentális- szakrális felüdülés is.

1. állomás: Alpolgármesteri köszöntés után a Mi Atyánk imájának elmondásával kelt életre, továbbá a Szent Anna Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központról elnevezett védőszentről életéről hallhattunk tanítást. Anna az a nő volt, akinek a kitartó hűségben való életfelajánlást Isten gyermekáldással jutalmazta, hisz Mária érkezett gyermekeként, a mi Égi Édesanyánk. Ezt követően mai kortárs előadóktól és énekesektől hallott dalok kíséretében indultunk el.

2. állomás: A Hajdúnánáson jelenlevő történelmi egyházak találkozási pontjához érkeztünk (református, római katolikus, görögkatolikus), ahol az ökumené jegyében elmélyítettük a különleges ismertetőjegyeket, a különböző ábrázolási módokon és szimbólumokon keresztül, eljutva az összetartozás megéléséig. Ezt a hagyományos kereszt tropárja zárta, illetve egy református ének.

3. állomás: A hátizsákon túl, lelki batyut is hordozunk. Ezt a 3. állomásnál lévő megállásunk hívta életre, ugyanis minden résztvevő az út mellett 1-1 követ vehetett föl és tette zsebébe, zsákjába, hordozva egészen Hajdúdorogig, az utolsó állomáshelyig. Szó szerinti cipelést és lelki hordozást is jelentett ez, később pedig a kőletétel, és lelki terheinktől való megszabadulást kívánta előrevetíteni. Itt magyar, keresztény vers elszavalására került sor.

4. állomás: Legendamese zökkentett ki minden résztvevőt az itteni megállásnál, megemlékezve a közlekedési balesetben elhunytakról. Utunkat folytatva már csendes szakasz következett, ahol elmélyülten, szó nélkül figyeltünk befelé, magunkra, meghallva Isten hívószavát, megtapasztalva úton tartó erejét. A csendes szakasz végét egy mai kortárs dal jelezte.

5.állomás: Az idei év Virágvasárnapján átadott pléhkereszt kivitelezője, vendégünk Buczkó József tartott tájékoztatást a Kereszt felállításának történetéről, múltjáról, előállításának részleteiről és jelentőségéről. Előadásában kiemelte, hogy Húsvét óta a helyi rendőrség elmondása és feljegyzései alapján is, egyértelműen kimutatható, hogy nem történt azóta közlekedési baleset, halálos kimenetelű tragédia sem, illetve szemmel láthatóan sebességet váltanak az emberek, lelassítva elhaladva a kereszt mellett. Jelzi ez is azt, hogy milyen ereje van a kereszt jelenlétének, hisz szó szerint is és jelképesen is tempóváltásra ösztökél, sőt meg is állít. A kereszt gyógyító ereje abban is megmutatkozik, hogy az idén kiköltözés előtt álló fiatalok lehetőséget kaptak az itt töltött éveikről való megemlékezésre, hálaadásra virágcsokrok és mécsesek gyújtásával. Továbbá gyertyát az is gyújthatott, aki köszönetét szerette volna kifejezni az életében bekövetkező gondviselésnek. Ezt Assisi Szent Ferenc imája zárta, és egy karizmatikus dal meghallgatása, Isten gyógyító erejéről. Később Taizé- énekek hallgatására, tanulására kerülhetett sor.

6. állomás: Tropár és konták éneklése történt.

7. állomás: Autentikus zarándoklati Mária- énekekre hangolódva ismerkedtünk meg ezek néphagyományaival, énekelve, tanulva azokat.

8. állomás: Hajdúdorog templomkertjéhez érve a korábban magunkhoz vett kövekkel lett dolgunk, hiszen az életterheinket szimbolizáló kövek letételére került sor, a kertben lévő Trianoni fakeresztnél. Ez nem is oly könnyű feladat, hisz a megszokottnak tűnő cipekedés már-már az élet természetes részévé válik. De mily felszabadító ereje van, mikor ezt valóban átadjuk az Istennek! Letesszük Jézus lába elé, felajánlva nehézségeinket számára! Helyet és tiszta lelkületet előkészítve valami új és jó befogadására!

Ezen az állomáson többféle színes szalag várt bennünket, ami által lehetőségünk volt 1-1 fontos személyért és/vagy felajánlásért szalagot kötni és imádkozni (pl. szalag a békéért, papokért, családtagokért, osztálytársakért, munkatársakért, azokért, akik megbántottak és akiket te bántottál meg…). Egy nagy közös imádság zárta le ezt az állomásbeli szakaszt.

Zárófeladatként egy kis játék tette változatossá az utolsó állomást, ahol csapatokba verbuválódva az egyházi ünnepkörhöz kapcsolódó 12 főünnep megismerésére kerülhetett sor, ennek kirakásával (puzzle) és kronologikus sorba rendezése által. 

A napot az Első Székesegyház, Dalanics Zoltán parókus által celebrált liturgia tette teljessé, ami a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalok ministrálásával valósult meg. Zoltán atya prédikációja külön hangsúlyt fektetett arra, hogy a zarándoklatok az Élet kicsiny leképeződései, ahol szintén lehetnek elágazások, zsákutcák, újratervezések, de mindenki csak a saját útját járhatja! Azt az utat, ami kizárólag az övé! A saját belső lelki útja önmagához, társaihoz, a világhoz! És Istenhez! 

Ebéd és strandolás színesítette az I. Szent Anna gyalogos zarándoklatot! Lelkileg megújulva, testünket ellazítva térhettünk vissza Hajdúnánásra. Onnan, ahonnan elindultunk, de már nem ugyanazon emberként, aki reggel elindult! Jövőre ismét útnak indulunk!