Csapdahelyzetben - Segít a klímahelyzet megoldásán a legyintés, a cinizmus?

Csapdahelyzetben - Segít a klímahelyzet megoldásán a legyintés, a cinizmus?

2019-10-03 11:18:22
Szerző: Kuzmányi István/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila, Pixabay
Hasznos
Senkit sem hagy érintetlenül a kialakult klímahelyzet, az arra adott válaszok, pró és kontra érvek a médiában, a közösségi felületeken, a közbeszédben. A témában Kuzmányi István a Magyar Kurír főszerkesztője írt jegyzetet.

A 2007–2008-as gazdasági válság vagy a svájci frank alapú hitelek bedőlése idején már megtapasztalhattuk, hogyan vált egy egész ország az adott kérdés „szakértőjévé”. Olybá tűnik, hogy napjainkban mindazok, akik a dél-amerikai és a szibériai erdőtüzekről értesülve vagy a 16 éves svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg hatására felismerik a csapdahelyzetet, amelyben élünk, klímaszakértővé lettek, s pró és kontra foglalnak állást a klímavédelemmel kapcsolatban. Ám még mielőtt továbbmennénk, és valaki megkérdezné, miért is nyilvánítok véleményt ebben az ügyben, elmondom, kik is voltak rám nagy hatással e kérdésben. S mindenekelőtt leszögezném: jómagam nem a klímavédelem, hanem az annál átfogóbb teremtésvédelem aspektusából próbálok reflektálni a témára.

A problémára 2015 októberében csodálkoztam rá először, amikor is Áder János köztársasági elnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem zsúfolásig megtelt dísztermében meggyőzően, lánglelkűen érvelt, és amit mondott, mélyen megdöbbentette a hallgatóságát. A jelen lévő diákoknak szemernyi kétségük sem maradt afelől, hogy valóban baj van, és beláthatatlan következményekkel kell számolnunk, ha nem teszünk a klímaváltozás ellen. Áder János mondandójának legfőbb útmutatója Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája volt. Az előadás hatására úgy éreztem, nekem is lépnem kell valamit. A rendelkezésre bocsátott slide-ok segítségével így késlekedés nélkül elindítottam a plébániámon egy teremtésvédelmi sorozatot a pápai körlevélből kiindulva.

A kérdéssel kapcsolatos álláspontom emellett Hetesi Zsolt fizikus, csillagász és Ürge-Vorsatz Diána klímakutató véleményére támaszkodik. Mindkettőjüket a Katolikus Társadalmi Napokon (Kattárs) hallottam először; az előbbit Debrecenben és Székesfehérváron, az utóbbit Budapesten. Hetesi Zsolt ráébresztett arra, hogy a kérdés megoldásához messze nem elegendő a háztartási hulladék – egyébként fontos – szelektív gyűjtése. Ürge-Vorsatz Diána pedig a portálunknak adott legutóbbi interjújában az egyik kulcskérdéssel, a túlnépesedéssel kapcsolatban hangsúlyozta: nem igaz az az állítás, miszerint a népességszám radikális csökkentése jelentené a probléma megoldását. Ezt az álláspontot képviselik a klímaváltozásért felelős nyugati társadalmak – köztük a magyar is –, ám a károsanyag-kibocsátásért valójában az emberiség tíz százaléka felelős, a legjobb életkörülmények között élők, akik a legszegényebbeket hibáztatják a kialakult helyzetért, éppen azokat, akik a legkevésbé tehetnek róla, és akik egyszersmind a leginkább szenvednek tőle.

A fentebb vázolt, tudományosan megalapozott tények ismeretében több mint meglepő, milyen hozzászólások fogalmazódnak meg a magyar sajtóban, különösen a véleményformáló blogokon, valamint a közbeszédben. A helyzet súlyosságára figyelmeztető megnyilatkozásokra a hangos többség jó esetben megmosolygással, rosszabb esetben cinizmussal és vitriolos megjegyzésekkel reagál, ráadásul nemegyszer úgy, hogy a mindannyiunkat érintő kérdést politikai síkra tereli, és összeesküvésnek állítja be. Greta Thunberg svéd aktivista klímatudósok állításaira alapozott megnyilvánulásait is sokan gúny tárgyává teszik, s miközben kifigurázzák őt, gesztusait, arcmozgását – említést sem téve arról, hogy a fiatal lány Asperger-szindrómával küzd –, igyekeznek elterelni a figyelmet a lényegről, a valós problémáról.

 Áder János 2015. október 13-án a klímaváltozásról tartott előadást a Pázmányon

Úgy tűnik, csapdahelyzetbe lavíroztuk önmagunkat és világunkat. Legyintünk a tudományosan igazolt állításokra, és figyelmen kívül hagyunk olyan véleményeket – akár csak az említett két magyar tudósét –, amelyeket komoly egyetemi tanulmányok és elmélyült kutatások támasztanak alá. Mi is lenne velünk, ha más területeken is hasonlóképpen viselkednénk, és nem adnánk hitelt az orvostudomány vagy a teológia szakértői által megfogalmazott állításoknak?!

Ám még mielőtt a kedves olvasó beskatulyázná a véleményemet, hadd invitáljak mindenkit egy egyszerű kérdés megválaszolására. Mi történik, ha a klímakutatók, egyes államférfiak és a klímakatasztrófától tartó svéd lány hatására radikálisan megváltoztatjuk az életmódunkat? Jelesre vizsgázunk teremtésvédelemből? Mi van akkor, ha a klímavédők tévedtek, vagy, ahogy sokan állítják, nem mondtak igazat? Ebben az esetben egy élhetőbb világot, földi otthont nyerünk és hagyhatunk rá gyermekeinkre. S bizonyosak lehetünk abban, hogy Isten szándéka szerint cselekszünk. Ám ha a súlyos veszélyre figyelmeztetőknek igazuk van, és mi nem tettünk semmit... Ebbe a lehetőségbe jobb bele sem gondolni! Azaz Szent Benedek nyomán azt javasolom: imádkozzunk és dolgozzunk. S talán a jelen helyzetben ne kicsinyeljük le az utóbbi fontosságát. Ne engedjünk a kísértésnek, ne gondoljuk felelőtlenül, hogy Isten majd úgyis megoldja (helyettünk) a kérdést. A napokban a pécsi Kattárson Székely János püspök a nyitóbeszédében, majd pedig a Páli Szent Vince ünnepén bemutatott szentmise homíliájában hangsúlyozta: Istennek ránk, emberekre is szüksége van ahhoz, hogy megváltozzon a társadalmunk!

A megfelelő teremtésvédelmi lépések megtételében segítségünkre vannak a különféle egyházi dokumentumok, például a Szentatya már említett enciklikája, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Felelősségünk a teremtett világért című körlevele és a Görögkatolikus Metropólia Zöldítsük vissza a földünket! című felhívása, amelyet a teremtésvédelem érdekében meghirdetett imanapon adtak közre. A kezdeményezés lényege, hogy Istenszülő oltalmának ünnepe (október 1.) és Urunk mennybemenetelének jövő évi ünnepe (május 21.) között minél többen ültessünk fát a környezetünkben, akár többet is. A Görögkatolikus Metropólia felhívása megtalálható korábbi híreink közöttvalamint az Új Ember 2019. szeptember 15-i számában.

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2019. október 6-i számában jelenik meg.

VEZETŐ HÍREK
340 adag ételt osztott szét a Karitatív Iroda a cívisvárosban

Idősek napja Álmosdon összefogással

Horváth Zoltán Hajdúdorog új polgármestere: Teret kell végre nyerni a keresztény értékrendnek a városban!
 
AKTUÁLIS
Hazaszeretet és görögkatolikusság - Nagy Tibor dandártábornok a Kossuth Rádióban

Görkapocs - minden, ami összeköt 2019-ben újra

Zarándoklat utótalálkozó a Görkapocs Fesztiválon
 
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
340 adag ételt osztott szét a Karitatív Iroda a cívisvárosban

Idősek napja Álmosdon összefogással

Horváth Zoltán Hajdúdorog új polgármestere: Teret kell végre nyerni a keresztény értékrendnek a városban!
 
AKTUÁLIS
Hazaszeretet és görögkatolikusság - Nagy Tibor dandártábornok a Kossuth Rádióban

Görkapocs - minden, ami összeköt 2019-ben újra

Zarándoklat utótalálkozó a Görkapocs Fesztiválon
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Debrecenbe érkezik a Magyar Katolikus Rádió országjáró...
Debrecenbe érkezik a Magyar Katolikus Rádió országjáró... class=
 
Zarándoklat utótalálkozó a Görkapocs Fesztiválon
Zarándoklat utótalálkozó a Görkapocs Fesztiválon  class=
 
Görkapocs - minden, ami összeköt 2019-ben újra
Görkapocs - minden, ami összeköt 2019-ben újra  class=
 
Bosznia-Hercegovinába lehet zarándokolni Máriapócsról
Bosznia-Hercegovinába lehet zarándokolni Máriapócsról  class=
 
Hazaszeretet és görögkatolikusság - Nagy Tibor dandárt...
Hazaszeretet és görögkatolikusság - Nagy Tibor dandárt... class=
 
Idősek napja Álmosdon összefogással
Idősek napja Álmosdon összefogással class=