Egy nemzethez tartozunk, mégis három országban élünk

Május utolsó napján immár második alkalommal tartottak pikniket a nyíracsádi Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola diákjai és pedagógusai a Gúthi erdő fáinak ölelésében nyújtózó hatalmas tisztáson. Idén június 4-e, a nemzeti összetartozás napja volt a rendezvény vezérfonala.

Az összetartozás fontosságára nemcsak szavakkal, de tettekkel is szerettük volna felhívni a figyelmet, így ebben az évben Kárpátaljáról és a partiumi Érsemjénből is érkeztek diákok iskolánk meghívására. Nagy örömünkre elfogadták a meghívást a nyírlugosi Szent Péter és Pál, valamint a debreceni Szent Efrém diákjai is. 

Köszöntöttük a testvéreket 

Tatai Zoltán iskolalelkész vezetésével imádsággal indítottuk a napot, majd Garda László igazgató úr köszöntötte a vendégeket és a helyi diákokat. Úgy beszélt a 99 évvel ezelőtti trianoni dekrétumról, hogy ne csak a felsősök, de a legkisebbek is megértsék, milyen csapást jelentett ez a nemzetnek, különösen azoknak, akik más országba kényszerültek a döntés következtében.

- A határon túl élő magyarok 99 éve őrzik az ő magyarságukat. Más országban élnek, de ugyanúgy hozzánk tartoznak, mint a szomszéd falu vagy város emberei. Szeretnénk megmutatni nekik a mai nappal, hogy mi is testvérünknek tekintjük őket – fogalmazott Garda László. Ezt követően szót kaptak a vendégek, akik elmondták, mennyire nem könnyű ilyen hosszú időn keresztül megtartani a magyarságot egy másik országban.

A kárpátaljai Batárról érkezett küldöttség nevében Gergely Terézia elérzékenyülten állt a csaknem 350 diák és felnőtt előtt, és mesélte el, milyen nehéz magyarnak lenni Kárpátalján, különösen a nyelvtörvény bevezetése után. 

Nehéz megtartani a magyarságot 

 – Képzeljetek el egy falut, ahol 833 lakos közül 830 magyar. A törvény miatt most nem szabad megszólalnunk az anyanyelvünkön csak az otthonunkban és a templomban. Szinte lehetetlen teljesíteni! Bízunk a Jóistenben, hogy a nehézségek ellenére is ad erőt, hogy megmaradjunk magyarnak. Örülünk annak, hogy ebben a nehéz harcban sok támogatást kapunk az anyaország kormányától – fogalmazott Gergely Terézia.

A Lakatos János vezette partiumi csoport Kazinczy Ferenc szülőfalujából, Érsemjénből érkezett. – Mi is érezzük, hogy Magyarországhoz tartozunk. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk, és tanulhatunk, beszélhetünk ezen az ékes, szép anyanyelven. Ugyanúgy megtartjuk a nemzeti ünnepeket, megemlékezünk a jeles évfordulókról, mintha Magyarországon élnénk – mondta Lakatos János. A megnyitó végén torokszorító érzés volt, amikor több százan közösen mondtuk el a Miatyánkot, és énekeltük a magyar Himnuszt.

Az erdővel ismerkedtünk

A megnyitó után aztán kezdetét vette az igazi pikniknap és piknikhangulat. A csoportok egymás után indultak izgalmas akadályversenyre, melynek útvonala természetesen az erdőben kanyargott.

Az akadályversenyt követőn volt kézműves foglalkozás, Koleszár Tímea segítségével íjászkodhattak a gyerekek, és természetesen előkerültek a futball-labdák is. A szakács néniknek köszönhetően az ebédet is a szabadban fogyaszthattuk el, majd végignézhettük a várva-várt rendőrkutyás bemutatót is. A vállalkozó kedvű osztályok „pusztabusszal”, vagyis lovas szekéren is tehettek egy hatalmas kört az erdőben és a vadászház környékén.