Elmélkedés – Mihály és Gábor főangyalok és a többi égi erők

Méltó megemlékezni a mindent bölcsességgel teremtő Istenünkről az összes égi erők emléknapja kapcsán. Arról az Istenről, aki „angyalait szélvésszé és égető tűzzé teszi, akik – mikor meghallják az Ő hangját –, parancsait rögtön teljesítik” (vö: Zsolt 102,20; 103,4).

Tudniillik egyes angyalok legfőbb kötelessége, hogy azon embereket segítsék, akiknek szolgálatába állította a mindenkit jóságra ösztönző Úr a keresztség szentségében való megvilágosodás során. Hiszen minden egyes ember, akit arra méltatott az Úr, hogy Országát szolgálja – akár karon ülő kisdedként, akár felserdülő ifjúként vagy érett felnőttként –, egy őrzőangyalt kap ingyenes ajándékként üdvözülése érdekében a Szentháromságtól.

Ez az őrzőangyal a szélvész gyorsaságával érkezik a kísértést szenvedőhöz, hogy az ilyen terhes időkben a jó megtartására ösztökélje rábízottját. Hiszen a szellemi angyal azonnal teljesíti Isten rá vonatkozó törvényét a neki kiosztott ember megmentése érdekében: először is égő tűzként felhevíti az ember lelkét a tisztaságban való kitartásra, majd Isten dicsfényétől ragyogva az erényes élethez való hűséges ragaszkodásra biztatja testtel rendelkező földi barátját, az embert.

Ám képes-e szüntelenül szemlélni az őrzőangyal a mennyei Atyácska arcát (vö: Mt 18,10b), ha a rábízott ember nem akar megmentő szavára hallgatni? Vagy nem menekül el a bűn piszkos hamujától elsötétedett pártfogoltjától? A másik oldalról nézve: észreveszi-e a megkeresztelt, hogy a sátán elleni nemes harcának első pillanatától kezdve mellette tartózkodik őrangyala, akit oly sokszor figyelmen kívül hagy a lelki élet megvalósítása közben?

Mert a küldetését ellátni nem tudó, megszégyenült őrangyal tökéletesen tudja, hogy a kísértést keserű bűnre váltó ember – tudomást egyáltalán nem véve róla – pontosan őt akadályozza meg abban, hogy az Atyaisten arcába beletekintve makulátlanul könyörögjön barátja felmentéséért. Továbbá megtapasztalja és azt is tudja, hogy az ő fénye milyen összeegyeztethetetlenül messze van védence most kialakult árnyékától.

Vajon az ember megtapasztalja-e, hogy a Lélek megszentelő kegyelmét közvetítő őrangyala milyen vigasztalhatatlanul szomorú, amikor el kell menekülnie annak minden egyes bűnbeesésekor?

Szeretteim, szeressük minden nap velünk lévő őrangyalainkat, akik számunkra láthatatlanul látják minden titokban elkövetett bűneinket! Erősen tartózkodjunk minden rejtekben végbevihető szennytől jól tudván, hogyha senki emberfia nem is lát bennünket, de őrangyalaink igen! Szégyenkezve remegjen a szívünk, ha Isten és az irántuk meglévő szeretetünk ellenére halálosan vétkezünk, mely azonnal elszakít tőlük!