Az ünnepnek köszönhetően – a Szervezőlelkészség szertartási rendje szerint hetente csak egy köznap, szerdánként van Liturgia- két Szent Liturgián is részt vehettek a táborozók. Két kirándulást is szerveztünk számukra, az első egy kalandparkba, a második pedig egy Ökocentrumba hívta a táborozókat, a hét többi napját pedig a parókián töltöttük. A táborunk 26 gyerekkel indult,- s az előző évek tapasztalatának megfelelően növekedett-, végül 32 fővel zárult. Ebben az évben több óvodáskorú gyerekünk is volt. A táborozókról naponta 7-8 állandó segítő, s több alkalmi önkéntes gondoskodott.
Az első nap az ismerkedés jegyében telt, voltak akik többször táboroztak már velünk, de szép számmal jöttek olyan gyerekek is idén, akiknek ez volt az első alkalom. A játékos bemutatkozás után megmozgattuk a gyerekek testét, az ebéd után társasjátékoztunk, majd pedig kézműveskedésben élhették ki alkotási vágyukat. A parókia adottságai lehetővé teszik, hogy - az időjárási körülményekhez alkalmazkodva - akár egy egész napot a szabadban tölthessenek a gyerekek, hiszen többféle bel- és kültéri játék áll rendelkezésre, de a kisállat-simogatásért sem kell a szomszédba menni.
A tábor második napja Úrszínváltozás ünnepére esett, így reggel 8 órakor már a templomi Szent Liturgián voltunk. A szertartásban aktívan részt vettek a gyerekek, volt aki ministránsként, volt aki felolvasóként vállalt plusz feladatot. János atya lelki útravalója után elindultunk Tamásipusztára, ahol a nap további részét a Hókuszpókusz kalandparkban töltöttük.
Másnap ismét Szent Liturgiával kezdtük a napot, amelyben a gyermekek ministránsi és felolvasói szolgálata kiegészült egy rögtönzött tábori gyerekkórussal is, akik az ünnep énekeit begyakorolva már magabiztosabban hallatták hangjukat. János atya nem szokványos, hanem kérdezz-felelek típusú prédikációja, majd a görögkatolikus Liturgia részeit ismertető beszéde után elindultunk a parókiára, hogy ismét egy tartalmas napot töltsünk együtt.
Csütörtökön kora reggel buszra ültünk: a poroszlói Ökocentrum volt az úti cél. Érkezésünk után vízi járművekre szálltunk, hogy a közel egy órás hajókázás során testközelből ismerkedjünk meg a Tisza-tó élővilágával. Az Ökocentrum rendkívül szép környezete és sokszínű látnivalója elbűvölte a táborozókat: megnéztük az Állatkertet, az Akváriumot, a bátrabbak felmentek a Főépület kilátójának legmagasabb pontjára is, s ellátogattunk a Tájházba is.
Meglestük azt is, hogyan étkeznek a vidrák és a pelikánok, birtokba vettük a szárazföldi és a vízi játszóteret is, ahonnan a gyerekeket végül hosszas kérlelés után csak sikerült elcsalogatni, így elindulhattunk haza.
A táborzárás napja a parókián telt, ahol délelőtt a testmozgásé volt a főszerep, különböző ügyességi versenyekben mérettették meg magukat. Délután már lelkesen készültek a szebbnél szebb ajándékok a szülőknek, illetve a táborban segédkezőknek. Estefelé közös hálaadásra, majd kötetlen beszélgetésre vártuk a családokat, s családi nap keretében zártuk a tábort.
Szombaton, amolyan ráadásnapként Terdikné dr. Keller Tünde tisztelendő asszony Ciklus-show keretében tartott felvilágosító előadást 11 kislánynak, akik közül többen a gyerektáborban is ott voltak a héten, délután pedig az ő szüleik felkészítő foglalkozáson vehettek részt.
Hálásak vagyunk Isten gondoskodó szeretetéért, amivel lehetővé tette a tábor megvalósulását; adott táborozó gyerekeket, s küldött róluk gondoskodó önkéntes segítőket is. Eltöltöttünk együtt öt olyan napot, ahol a másik jóléte, boldogsága fontosabb volt, mint a sajátunk. Generációk találkozója is lett egyben, hiszen az óvodáskorú gyerektől a nyugdíjas korú segítőig egymás életének részeseivé váltunk ebben a néhány napban.