Fontos a hit újbóli megerősítése az emberekben

Az állami vezetők feladata az egyházzal együttműködve, hogy kiálljanak a hit mellett, így kitöltve a terjedő liberalizmus által okozott űrt - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára június 14-én a tihanyi apátságban tartott vallásközi konferencián. Soltész Miklós a Közös gondolkodás a jövőnkről című, az ember és környezete kulturális és morális egységéről szóló kétnapos tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, "azok, akik az életüket zsidó-keresztény alapokra helyezik", jól kitöltik azt az űrt, amely a hit hiányából fakad. A vallásos hit követendő, hiszen a hit képes arra, hogy megerősítsen, jó irányba fordítson dolgokat, a vallásból fakadó radikalizmus azonban, amely a vallás nevében üldöz valakit, elfogadhatatlan - húzta alá.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele köszöntőjében kiemelte: "az életnek nem urai, hanem felelősei vagyunk". Felidézte, hogy a közelmúltban belecsapott a villám a tihanyi templom tornyába, ezért az épület rögtön a médiaérdeklődés középpontjába került. Fontos, hogy a konferencián elhangzott gondolatok is eljussanak az emberekhez, hiszen így lesz esélyünk arra, hogy életben maradjon a Föld és az emberiség - mondta.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a japán püspöki konferencia egyik megnyilatkozását idézte, miszerint "minden teremtmény saját létezésének himnuszát énekli". Hozzátette: korunk emberét segíteni kell ezen gondolat felé. Kifejtette: a mai ember értékrendje eltorzult, elutasítja az alapvető erkölcsi normákat, elhárítja magától a felelősséget. Nem szabad várni a "nagy fordulatra" az emberiség gondolkodásában, a változtatást magunkon kell kezdeni. Közös cselekvésre és egymás tiszteletére van szükség, "ezáltal megmenthetjük a világot a pusztulástól, és elindulhat újra a fejlődés irányába" - fűzte hozzá az MKPK elnöke.

Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, úgy kell cselekedni, mintha tőlünk függne a jövő, majd cselekvési javaslatait vázolta fel. Hangsúlyozta, kerülni kell az egymás iránti közömbösséget, a természet pusztítását. Követendő lenne, hogy Krisztushoz hasonlóan a mai ember is "magához ölelje a világot", hiszen ma ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, kitaszítottakká váltunk - tette hozzá. Fekete Károly, a puritán életszemlélet újbóli felvállalását, a teljes, vallásos emberkép követését sürgette, hozzátéve, hogy csupán "józan észből" nem leszünk képesek a változásra, csak a Szentlélekkel együtt.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szólt arról, hogy a bábeli történet arra mutat rá, amitől a mai ember is szenved. A bibliai történet azt üzeni, hogy az ember egy technológiai forradalmat élt át, ami egy "morális rövidzárlattal kapcsolódott össze" - mondta. Az ember magának épített házat, elfeledve közben az Istennel való kapcsolatát - fogalmazott, hozzátéve: Isten azonban nem hagyta magára az embert, hanem leszállt hozzá, és kommunikációs zavarral állította meg teremtményét, hogy felhívja figyelmét a kapcsolatuk megszakadására. Ahhoz, hogy a kapcsolat helyreálljon, az embernek is felelősen jelen kell lenni a folyamatban, mint "Isten munkatársának" - fogalmazott.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija kiemelte, hogy a nyugati világ értékeinek bázisa a zsidó-keresztény értékeken nyugszik. Kifejtette: a teremtés tudatosan történt, nem véletlenül vagyunk jelen a világban, ezért van felelőssége az embernek a világon történtekért. Az emberi méltóság abból fakad, hogy az embert Isten saját hasonlatosságára teremtette meg - fogalmazott a rabbi. Hozzátette: nagyon fontos az emberben meglévő remény, ami mélyen zsidó-keresztény gondolat, hiszen a hittel teli ember tele van reménnyel, így képes jobbá tenni a világot. A felelősség, a méltóság és a remény lehetőséget ad arra, hogy a világot jobbá tegyük, különb hellyé, mint amilyen a születésünk előtt volt - tette hozzá. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke felidézte, hogy az idei a negyedik vallásközi konferencia, az elsőt 2014-ben tartották. Közölte: az idei konferencia a legégetőbb globális gondokról szól.

A szerda délutáni előadások során szó volt még egyebek mellett a nemzetközi zsidóság és Izrael kapcsolatáról, a vízválságról, az egyén és a közösség etikai felelősségéről.

Június 15-én, csütörtökön Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott köszöntőt. A kormány feladata, hogy biztosítsa a tudomány, a kultúra és a vallás szabadságát, és kész legyen párbeszédet folytatni ezek képviselőivel - jelentette ki. Balog Zoltán, a Közös gondolkodás a jövőnkről című, az ember és környezete kulturális és morális egységéről szóló kétnapos tanácskozás második napján azt hangsúlyozta, hogy a kereszténység védelme nem az állam, hanem a keresztény közösségek feladata. Az állam feladata az, hogy megvédje a zsidó-keresztény gyökerekből fakadó életformát és a felhalmozott tudást felhasználja egyebek mellett az oktatás, az oktatáspolitika területén - hangsúlyozta. 

A tanácskozáson szó volt egyebek mellett a kulturális ökológiát érintő feladatokról és az európai civilizációs esélyekről. A szünetben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Henri Boulad jezsuita szerzetes és Kocsis Fülöp érsek-metropolita közösen öntözte meg a tavaly elültetett "konferencia fáját" a Tihanyi Bencés Apátság közelében.