Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz

Ahogy Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök az egyik diakónusszentelésen elhangzó beszédében mondta: „A zarándok nem valahová, hanem valakihez, az Istenhez igyekszik.” A nyári zarándoklatok sűrűjében sokan – leginkább görögkatolikus szervezésben – Máriapócsra, s valójában a Könnyező Szűz Anyához és vele együtt a Jóistenhez igyekeztek eljutni. Néhány lelkes fiatal – igazi családjuk nem lévén – gondozóik vezetésével olyan biciklis zarándoklaton vett részt, melyen kicsit önmagukhoz is megérkezhettek. Azzal, hogy vállalkoztak a kb. 280 km megtételére két keréken öt nap alatt, próbára téve teljesítőképességüket, feszegetve határaikat, lelki útravalókat hallgatva az út során, József Attilai jegyet szeretek, és elutaztak Önmagukhoz. 

A Négy kerékkel két keréken elnevezésű kerékpáros túra immár ötödik éve startolt 2018. augusztus 6-án Hajdúnánásról. Résztvevői voltak a Szent Lukács Szeretetszolgálat Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthonokban és nevelőszülőknél gondozott gyermekei és felnőtt kísérőik. A túra már a kezdetektől többet jelentett puszta tekerésnél, hiszen az út során és az esti pihenőhelyeken lelki töltődést, krisztusi lelkületet kaptak a lelkipásztoroktól vagy épp a helyszín különleges vonatkozásainak köszönhetően. Az útvonal minden évben változik. Idén a Hajdúnánás-Tiszalök-Gávavencsellő- Fehérgyarmat-Túristvándi-Gergelyiugornya-Vásárosnamény-Hodász-Nyírbátor-Nyíregyháza városokat érintő szabolcsi körút gazdag kulturális élményekkel is ellátta a kerékpározókat. A fiatalos és lendületes programok mellett azonban ismét sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a befelé figyelés, s ehhez a fizikai teherbírás határáig vitt tekerés jelentette a táptalajt. 

A főszervezőt és az ötödik éve megrendezett zarándoklat megálmodóját, Asztalos-Nagy Erikát, a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ pszichológusát kérdezve megtudtuk, hogy a kilométerek és az eltöltött napok száma minden évben növekszik, ezért ide csak a 14 év feletti gyermekek jelentkezhetnek, s hogy mindig tematikus felépítése is van a túrának. Tavaly a női lélek útját járták végig a fiatalok, közben eljutottak Sajópálfalára, idén pedig a cigányság, roma kultúra és gyökerek megismerése volt a fő cél, ezért a beszélgetések, előadások mellett a hodászi görögkatolikus cigánytemplomban és a Hodászi Roma Tájház és Alkotóházban is sokat időztek.

Azt, hogy mire is jó egy ilyen zarándoklat, a delphoi jósda feliratának néhány gondolata segít megérteni: „Ismerd meg magadat. […] Légy ura lelkednek. […] Hajolj meg az istenség előtt.” „Ha ezek a fiatalok, akik sokszor korukat meghaladó lelki terheltséggel teljesítenek valamit, szembesülhetnek azzal, hogy, lám, ők is jók valamire, ők is képesek valamire, önmagukért tekerik a pedált. Immár nem sodródva, hanem cselekvőként vannak jelen saját életükben.”– mondta a pszichológus. A zarándoklat már elérte a célját, ha a gyerekek a végén megfogalmanak önmagukról tapasztalásokat, s hogy önmagukon kívül rácsodálkozhatnak az Istenre. „A gyógyításban ez az intenzív hét másfél éves foglalkozásnak felel meg, vagyis hatékony gyógyító az ötnapos tekerés. Hiszen letisztulhatnak a gyerekekben lévő nehézségek, életterhek, életkorból fakadó krízisek, szenvedélybetegség, pályaválasztási nehézség, párkapcsolati gondok. Hazafelé menet pedig elindulhatnak a jobb emberré válás lehetőségének az útján” – fogalmazott Asztalos-Nagy Erika. Hiszen amikor utolsó állomásukon, Nyíregyházán a Püspöki Hivatalban és a Görögkatolikus Papnevelő Intézet falai közt jártak, majd a város nyújtotta programok végén újra nyeregbe pattantak, Hajdúnánásra indultak vissza a gyerekek. Az origóhoz, ahová azonban már nem ugyanazzal a lelkülettel érkeztek, ahogyan elindultak.