Kocsis Fülöp jelmondata az „erőm a gyöngeségben”. Milyen útmutatót ad önnek és milyen útmutató lehet a hívek számára a Pál apostol korinthoszi leveléből származó hitvallás? –tette fel a kérdést Szabó Anett.
Számára a szentpáli mondat kettős tartalmú. Egyrészt, amikor Szent Pál nagyon megfáradva arra kérte az Urat, szabadítsa meg őt a szenvedéstől, akkor mondta ezt. Vagyis az Úr fel tudja használni a gyöngeséget is hozzátéve a saját erejét. Ezért mondja azt, hogy az isteni erő az emberi gyöngeségen keresztül hat - reagált a görögkatolikus püspök, hozzátéve, a másik értelmezés szerint az ő ereje is a gyengeségben van. Amikor az ember nagyon gyöngének érzi magát, ha bízik Istenben, akkor megmutatkozik az erő - fogalmazott.
Kocsis Fülöp sosem érzi magát eléggé felkészültnek, az Úr mégis kivétel nélkül mindig kisegíti. Azt látja, ha nem tud teljesíteni, akkor a gyöngeségét használja fel az Úr arra, hogy közvetítse az üzenetét. Az elmúlt esztendőkben többször járt Szíriában és Libanonban és az ottani szenvedés és megpróbáltatás ugyanezt igazolta a számára.
Döbbenetes erejük van az ottani teljes kiszolgáltatottságban élő keresztényeknek - osztotta meg a tapasztalását. Az Úristen olyan belső erővel jutalmazza őket, amely minden földi erőtlenséget legyőz. A keresztények vére mag, amelyet ha elvetnek, új életek sarjadnak belőle – idézte az érsek Tertulliánuszt. A keresztények azért legyőzhetetlenek, mert ez az isteni erő a legkiszolgáltatottabb helyzetben is megjelenik - jelentette ki Kocsis Fülöp.
Nem nevezné vallásháborúnak a szíriai háborút, mert nem vallási eszmékért küzdenek, hanem nyugati nagyhatalmak, pénzhatalmak szándékoltan fenntartják azt a káoszt, amelyből hasznot húznak. Ettől nem csak a keresztények, hanem a muszlimok is szenvednek. A szíriai háború, nem Szíria belháborúja, hanem egy Szíriában mesterségesen fenntartott háborús helyzet, amelynek a kárvallottjai leginkább a keresztények.
Az eszköz pedig a könnyen fanatizálható muszlim vallású emberek, akik terroristákká váltak és elsősorban a keresztényeket támadnak - magyarázta. Ehhez a nyugati nagyhatalmaktól kapnak pénzt és fegyvert. Nyugatról egyfelől hatalmas humanitárius segélyek, másrészről pedig fegyverek érkeznek. Erről személyesen volt alkalma meggyőződni az érseknek. Szabó Anett kérdésére, miszerint létezik-e adekvát megoldás a problémára, az érsek-metropolita kifejtette: a nagyhatalmaknak - ahol a pénz van - egyáltalán nem érdeke az, hogy béke legyen.
Sőt! Ki kell mondani, hogy a káoszteremtés jól jövedelmez azoknak, akik a káoszból a fogyasztáson, a keresztény értékek lerombolásán keresztül hasznot tudnak húzni. Hiú ábránd azt gondolni, hogy mindenki békét akar. Ilyen soha nem lesz. Ugyanakkor nagyon sokat tehetünk, például a személyes kapcsolattartás és együttérzés által - fogalmazott.
A tejes beszélgetést ide kattintva nézhetik meg.