Lehet pozitívan fegyelmezni? Igen! - új módszerrel ismerkedtek a pedagógusaink

Egy különleges módszerrel ismerkedhettek meg a Hajdúdorogi Főegyházmegye kötelékében tevékenykedő katekéták és hitoktatást végző görögkatolikus papjaink: ez a Pozitív Fegyelmezés. Rakaczkiné Vadász Viktória, az iroda főmunkatársa jelezte: három alkalommal tart majd előadást a téma szakértője: Bari Zsuzsanna, Okleveles Pozitív Fegyelmezés tréner, a “Positive Discipline” Nemzetközi Szervezet tagja, a Pozitív Fegyelmezés Magyarország alapítója. Legközelebb Budapesten lesz tréning március 7-8-án, majd ismét Debrecenben március 13-14-én.

Pozitív Fegyelmezés

Ez egy olyan nevelési szemlélet, amelynek pszichológiai alapjait két pszichiáter, Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. Adler szentül hitte, hogy a gyerekeknek elemi szükséglete, hogy kötődjenek a környezetükben élőkhöz. Szerinte azok a gyerekek, akiknek szoros a kapcsolata a családjukkal, szeretteikkel, környezetükkel, kevésbé hajlamosak a rossz viselkedésre. Ezt az elképzelést gondolta tovább Dr. Jane Nelsen, aki „Pozitív Fegyelmezés” néven fektette le az elmélet alapjait. A program célja, olyan szociális készségek és képességek tanítása, amelyek hosszú távon hozzájárulnak ahhoz, hogy egy gyerek felnőttként is boldog, sikeres, hasznos és tevékeny tagja legyen a társadalomnak.

Dr. Jane Nelsen

Amerikai pszichológus, házassági, családi és gyermeknevelési tanácsadó, 7 gyermek édesanyja, aki ma már a gyermekeivel oktatja a Pozitív Fegyelmezést. Az évek során már többen csatlakoztak Nelsenhez, hogy kibővítsék a programot. Az alap programon kívül most már van Pozitív Fegyelmezés 3 éves kor alatt, óvodás korban, iskolában, tinédzser korban, elvált szülőknek, keresztény szülőknek és még további, speciális programok.

A Pozitív Fegyelmezés Magyarországon

A program egyre népszerűbb trend, nemcsak Amerikában, hanem Ausztráliában, Ázsiában, Afrikában, de Európában is. Ez pedig nem véletlen. Itthon Bari Zsuzsanna, Okleveles Pozitív Fegyelmezés tréner, a “Positive Discipline” Nemzetközi Szervezet tagja, a Pozitív Fegyelmezés Magyarország alapítója tart képzéseket. 30 éve van az oktatási területen, mint Montessori pedagógus. 2003-ban a nigériai Kaduna nemzetközi iskolában (Kaduna International School) tanított, ahol az iskola által szervezett multidiszciplináris tanulmányok keretében ismerkedett meg a pozitív fegyelmezéssel. Oktatói között volt Dr. Jane Nelsen, a program alapító tagja is. 2006-ben, a tanulmányai befejeztével a Positive Discipline Association hivatalos tagja lett. Azóta itthon és nemzetközi szinten is ismerteti a szülőkkel és pedagógusokkal a Pozitív Fegyelmezés alapjait és módszereit.

- Hogyan is valósul meg ez a gyakorlatban, erre is kíváncsiak voltunk. Bari Zsuzsanna, Okleveles Pozitív Fegyelmezés trénert kérdeztük.

- Ha következetesen és határozottan alkalmazzuk a módszert, akkor változás várható a család életében, viszont nem egy-két hónap alatt. Ilyen nincs. A pozitív fegyelmezésben vannak olyan eszközök, amikhez előbb nekünk, felnőtteknek kell megváltozni. Ilyen eszköz például, hogy ez a módszer nem dicsér, nem büntet, nem is jutalmaz. A felnőtteknek is idő kell ahhoz, hogy ezt megértsék és alkalmazni tudják. Ha sikerül, akkor várható, hogy a gyerek viselkedése is változik.

- Nehéz elhinni, hogy mindig, minden szituációban előhúzza a szülő vagy a pedagógus ezt a módszert a tarsolyából, és mosolyogva, pozitív hozzáállással rendezzen egy kritikus helyzetet.

- Ez az élet, néha hibázunk, néha tévedünk. Nincs olyan, hogy következesen mindig sikerül alkalmazni a módszert. De ha már azt mondom, hogy az élet nagy részében használjuk a pozitív fegyelmezést, akkor nem csak a gyerek, hanem a szülő is nyerő lehet. Magyarországon még nincsen erről felmérés, viszont nekem nagyon sokszor jön visszajelzés, akik már régebben elvégezték a képzést, hogy működik náluk, megváltozott a családi életük, könnyebb lett. Nemzetközi szinten már 50 országban alkalmazzák a pozitív fegyelmezést, ott már vannak kimutatható eredmények. Az iskolákban a munka legelején és pár év múlva is végeznek egy felmérést, ami azt mutatja: drasztikusan csökkentek a problémás esetek.

- Legyen most egy utópisztikus kép előttünk, hogyha sikeresen alkalmaznánk az élet legtöbb területén ezt a módszert, akkor egészen más lelkivilágú társadalom lehetne 20-30 év múlva?

- Igen. Adler azt mondta, neki nagyon fontos a szociális készségek tanítása. Szerinte, ha a szociális készségeket megtanítanánk a gyerekeknek, és az érzelmi intelligenciáról is beszélnénk nekik, nem lennének háborúk. Ha érzekenyek lennénk szociálisan, akkor nem akarnánk a másik országot megtámadni.

- Egy hétköznapi szituáció: egyest hozott haza a gyerek matematikából. Egész hétvégén gyakoroltunk vele, csaknem sikerült, és még el is akar menni este szórakozni a barátaival. Régi, jól bevált módszer: itthon maradsz. Este matekozni fogsz, és ki kell javítani a jegyet. Hogyan lehetne ezt a helyzetet a pozitív fegyelmezéssel megoldani?

- Itt egyszerre több módszert is alkalmazni lehet. Először az édeklődő kérdésekkel kezdeném. Hogy érzed magad az egyessel kapcsolatban? Mit gondolsz, tudnál ennél jobb jegyet elérni? Mit kellene tenned, hogy legközelebb jobb jegyet elérjél? Ki segítene neked ebben? És ezt tanulási lehetőségként hagynánk a gyereknek, nem lenne büntetés, mert azt mondjuk, hogy a megelőzésre és a megoldásra koncentráljunk. Viszont megkérdeznénk tőle azt, hogy ha legközelebb is rossz jegyet hozol haza, akkor szerinted annak mi legyen a következménye? Így előre megállapodunk vele, előre tudja, hogy mi történhet. A másik a pozitív megnyugvási idő. Amikor úgy érezzük, hogy eláraszt minket az indulat, akkor előbb meg kell nyugodnunk. Mert enélkül sokszor olyan döntéseket hozunk vagy olyat mondunk, amit később megbánunk. Először nyugodjak meg én is, mielőtt a gyerekkel megbeszélem a dolgokat. Tehát itt alkalmaztuk a pozitív megnyugvást, a közös problémamegoldást, az odafigyelést és a motivációs érdeklődő kérdéseket. Tehát ebben az egy szituációban már is több pozitív fegyelmezési módszert alkalmaztuk.

- És végül elmegy a buliba?

- Elmehet a buliba. Viszont legközelebb, hogyha mégis egyest hoz, akkor már lesz következménye, amiről előre tud, mert megbeszéltük, hogy akkor nem mehet el a következő buliba. Tehát adtunk neki lehetőséget, hogy tanuljon a hibáiból, adtunk neki lehetőséget, hogy közösen megoldjuk a problémát, és tudta, hogyha téved, hibázik, mi lesz a következménye. Tehát kiszámítható volt és méltányos. Mikor kicsik voltak a gyerekeim, nem ismertem a módszert, de sok dolgot használtam belőle, persze nem tudatosan. Például a kedvesség, határozottság, a következettség, ezeket rendszeresen alkalmaztuk a családban, vagy hogy közösen megbeszéltünk dolgokat. Most viszont már az unokáimmal tudatosan alkalmazom, és rendkívül jól működik. Egy példát hoznék fel. A vejem angol, nagyon szereti a teát, ő ettől nyugszik meg. És nevetve mesélte, amikor egyik alkalommal dühös volt, felemelte a hangját a telefonban valakire, akkor a gyerek kiment a konyhába, és csinált az apjának egy teát. Apa, itt a teád, nyugodj meg!

Bízunk benne, hogy egy újabb hasznos és használható módszerrel gazdagodtak a munkatársak, kívánunk ennek alkalmazásához sok sikert!