Létezik-e görögkatolikus teológia? - Dr. Seszták István előadása a Keleti teológia, bizánci lelkiség képzésen

Utolsó alkalommal közvetítette élőben a Keleti teológia, bizánci képzés előadását a Görögkatolikus Médiaközpont a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskoláról, ahová a koronavírus-járvány miatt kellett „költöznie” a hat féléves szabadegyetemnek.

Az ideiglenes helyszín mondhatni stílszerűen, rektorhelyettesével búcsúzott a hallgatóságtól. Dr. Seszták István főhelynök atya filozofikusan megközelített előadásában arra kereste a választ, hogy mit jelent a görögkatolikus teológia, létezik-e egyáltalán. Mint mondta, biztos választ nem tud rá adni, de feltételezése szerint igen, kijelenthető, hogy létezik.  

Robert Taff professzor megfogalmazásában a keleti-katolikus teológia, ami helyesebben inkább katolikus-keleti teológia egy olyan integrált világ, melyben a liturgia, a lelkiség, a művészet az építészet etc. harmonikus egészet alkot. Ez is azt támasztja alá István atya szerint, hogy létezhet görögkatolikus válfaja, melynek alapjai másfél évszázadra nyúlnak vissza. A kialakulást előbbre vitte a Szentszék hozzáállása, megnyilatkozásai különös tekintettel a II. vatikáni zsinatra. Az 1962 és 1965 között lefolytatott ülésezés eredményeképpen indulhatott el ugyanis a keleti-katolikus egyházak liturgikus és egyházfegyelmi kérdésekben való önazonosságának és identitásának keresése.

Ennek köszönhető, hogy sikerült egy önálló teológiát megtalálni. „Ez egy folyamat, ami korántsem zárult le, hanem még mindig alakulóban van.” – hangsúlyozta István atya, aki előadása első felében a megszilárdulást jelentő másfél évszázad történését foglalta össze, kezdve 1894-től.

A létezhet- e görögkatolikus teológia kérdés megválaszolósában fordulópontot a 20. század nagy szervezeti változásai hoztak. 1917-ben jött létre például a Keleti Kongregáció és szintén ebben az évben alakult meg a Pápai Keleti Intézet, amely a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola anyaintézménye is. 25 évvel ezelőtt pedig Szent II. János Pál Pápa is ráerősített az identitástudatra. Apostoli levelében így fogalmaz:  

„Mivel valóban hisszük, hogy a keleti egyházak tiszteletreméltó és ősi hagyománya Krisztus Egyháza örökségének szerves részét alkotja, a katolikusok első feladata ennek megismerése, hogy ez mindenki számára lehetséges módon táplálja és vigye előre az egység folyamatát”  

Főhelynök atya, mint a fundamentális teológia tudományának közvetítője fontosnak tartotta, hogy a görögkatolikus teológia sajátosságait, szempontjait is tisztázza az előadásában, ezért sorra vette a kialakulás körülményeit. Alexandriai, kopt, etióp vagy szír-nyugati hagyományokkal rendelkező görögkatolikusról is beszélhetünk napjainkban, sőt a bizánci-konstantinápolyi gyökerek alapján 14 görögkatolikus egyházat különböztetünk meg.  

A teljes előadás az alábbi videóban vissza is nézhető.

A Keleti teológia, bizánci lelkiség képzés második féléve június 9-én zárul, várhatóan ismét a budapesti, Párbeszéd Háza ad majd otthont az eseménynek. Ekkor egy igen különleges vendégelőadót hallhatnak majd az érdeklődők: Kurt Koch bíboros a keresztény egységet előmozdító pápai tanács elnöke osztja meg gondolatait a katolikus-ortodox párbeszédről.