Libanon első emberével találkozott Fülöp metropolita

2017. június 11-én, vasárnap találkozott Kocsis Fülöp metropolita Közel-Keleten való tartózkodása során Bechara Boutros al-Rai pátriárkával. Az ország első embere legtöbbször az elnök, Libanonban azonban ennek kinevezéséhez is a maronita pátriárka jóváhagyása szükséges. A pátriárka az ország legbefolyásosabb politikusa is egyben. A maronita az 5. században élt Szent Marón szerzetes követőiből alakult egyház, akik mindig is a római pápát ismerték el egyházfőnek. Ma Libanon legerősebb keresztény egyháza.

Besara Boutrosz al-Rai (aki bíboros is egyben) nyári rezidenciáján fogadta Fülöp atyát és kíséretét. Az eddigi találkozóktól merőben eltért az elnöknek kijáró pompa és biztonság. A pátriárka előkelő fogadótermében beszélgetett Fülöp atyával, aki beszámolt a magyar görögkatolikus egyház helyzetéről és szíriai útjának céljáról. A pátriárka erős érdeklődést mutatott a jelenlegi magyar politikai helyzet iránt. Fülöp atya arra kérdezett rá, hogy a maronita egyház milyen módon segíti a menekülteket és szegényeket. A pátriárka részletezte, hogy Libanonban és külföldön milyen tevékenységeket fejt ki a maronita karitász. A libanoni keresztények helyzetéről elmondta, hogy az 1932-es népszámlálás alapján Libanonban maronita az elnök, szunnita a miniszterelnök, a parlament elnöke pedig siíta, a két alelnök drúz és ortodox keresztény. Ez az úgynevezett konfesszionalista rendszer biztosítja Libanonban az ellentétes tendenciák, a vallásosság és a világiasság kiegyenlítődését. Libanon törékeny gazdasági és politikai stabilitására azonban óriási veszélyt jelent a két millió, kilencven százalékban szunnita menekült érkezése, mert ez alapjaiban formálhatja át a 4 milliós ország társadalmi és felekezeti összetételét. A migrációs folyamat ezért is roppant veszélyes az ország kiegyensúlyozott helyzetére nézve, hiszen könnyen lehet, hogy néhány év múlva a muzulmánok joggal követelik majd a jelenlegi, kiegyensúlyozott politikai helyzet módosítását.

A látogatás végén Fülöp atya egy máriapócsi ikon-másolatot ajándékozott a pátriárkának, és biztosította arról, hogy a görögkatolikusok imádkozni fognak a Közel-Keleten élő és szenvedő keresztényekért.