Magyarországi ruszin közösség címerét áldotta meg Ferenc pápa

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

„Nem az én kíséretemben voltak, hanem fordítva, én voltam az ő kíséretükben” – pontosítja a kérdésünket az érsek atya. Minthogy a ruszinok döntő mértékben görögkatolikus keresztények, ezért Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek segítségét kérték és így jutottak el a Vatikánba, hogy a debreceni közösségi házukban készített ruszin címert megáldassák a Szentatyával. Ferenc pápa örömmel és készségesen tett eleget a kérésnek, így a megáldott címerrel térhettek haza Debrecenbe a ruszin küldöttség képviselői.

Eduard Habsburg (Magyarország vatikáni képviselője, Fülöp metropolita mellett jobbra) közreműködésével jutott el a küldöttség Ferenc pápához

A legősibb szláv nyelvet ők beszélik

A ruszinok, vagy másképpen rutének egy ősi kisebbségi népcsoport a Kárpát-medence északkeleti részén. Számuk közel 70-80 ezer, ebből Magyarországon mintegy 5000 ruszin él, de sokan vannak Szlovákiában is, ám érthetően a többség Kárpátalján él. Fülöp érsek atya elmondja a riportban, hogy a ruszinok beszélik a még élő legősibb szláv nyelvet, amiként a csángó magyarok egy archaikus magyar nyelvezetet őriznek. Az 1600-as évektől kezdve görög-katolikus felekezetűek és hitükért sokat szenvedtek. Egyik legjelesebb képviselőjük a szovjet diktatúrában vértanúhalált szenvedett Boldog Romzsa Tódor munkácsi ruszin görög-katolikus püspök. Ő ruszin származása mellett azon a nyelven szólt a soknemzetiségű Kárpátalja közösségeikhez, amilyenen őhozzá fordultak. 

Közösségi házuk mellé fatemplomot álmodtak  

A ruszinok egyik nagy gondja, hogy nincs „anyaországuk”, ezért mindenütt a közösségeiknek maguknak kell helytállniuk és jogaikat érvényesíteni. Ezért is fontos számukra, hogy Debrecenben közösségi házat építsenek, amihez egy kis fatemplomot is hozzáálmodtak, és szívből remélik, hogy egyszer majd felcsendül benne az ősi szláv nyelven az Isten dicsérete.        

A Vatikáni Rádió interjúját a kapcsolódó média fülre kattintva 13:08-tól hallgathatják meg.