Feltámadt Krisztus!
Az Úr által teremtettként, újjáteremtettként és megváltottként kell megélnünk azt a hitet, amit Ezekiel próféta megjövendölt (Ez 37, 1-14), és a szent nagyszombaton látjuk beteljesülni:
„Az Úr keze fölöttem volt … kivezérelt és a síkságra vitt, amely tele volt emberi csontokkal”.
És íme, a kérdés: „Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” És a válasz: „Uram, te tudod”. Végül pedig ezt halljuk: „Ez élet Lelkét adom nektek, és élni fogtok. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.”
„Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” Ez a kérdés mindnyájunkhoz szól: „Életre kelnek még ezek a csontok?” A választ pedig a próféta adja meg: „Uram, te tudod.”
Az Úr prófétának szegezett kérdése minket is célba vesz minden nap. Pál válasza pedig: „Akik Krisztusban keresztelkedtetek, Krisztusba öltözködtetek” (Gal 3,27). „Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” „Uram, te tudod”.
A keresztény remény tehát, örömmel teli remény, mely Krisztus feltámadásából születik.
„Uram, te tudod” – mondjuk a prófétával, mert a feltámadt Úr az, aki megvált minket. Ő az, aki leszállt a pokolba, Ádámmal és Évával együtt az egész emberiséget onnan felhozta.
+P. Manuel Nin
Apostoli Exarcha
/Fordította: Gyurkovics Miklós atya/