Miért és mit tanuljunk a hajdúdorogi Szent Bazil középiskolában?

Az iskola értékrendje a humán nevelési elvekre, szilád erkölcsi normákra, nemzetünk iránti elkötelezettségre épül. Hűen szolgálja a Hajdúdorogi Főegyházmegye által elvárt nevelési értékrendet, célokat. Nevelési gyakorlata a keresztény alapokra, a praktikus életszemléletre, a környezet megbecsülésére, az egyház megtartó erejére és a családra alapoz. Az iskola képzési szerkezete ezen elvek mentén került kialakításra az elmúlt évtizedekben, és ezen elvek mentén kerül átalakításra a jogszabályoknak, a fenntartó elvárásainak és a szülők igényeinek megfelelően.

Az érdeklődő diákok számára az alábbi képzéseket ajánlja iskolánk:

1. 6 évfolyamos gimnáziumi képzés,
2. 4 évfolyamos gimnáziumi képzés,
3. 5 évfolyamos technikumi képzés. 

6 évfolyamos gimnáziumi képzés 

Iskolánknak alapvető feladata a görögkatolikus, a hajdúdorogi és a környékbeli településen lakó diákok tehetséggondozása és –fejlesztése, a szülőkkel való partneri kapcsolat a közös célok elérése érdekében.

A tehetség kifejezést nagyon eltérően értelmezik a mindennapok során. Van, aki csak a kiugró, zseniális személyekre, nagy alkotókra, híres emberekre gondol, ha ezt a kifejezést meghallja, és van, aki sokkal tágabban értelmezi a fogalmat, és szinte mindenkire kiterjeszti, aki ügyes valamiben. A különböző megfogalmazások többsége azonban közel áll egymáshoz, mi mégis a 2015-ben elhunyt Czeizel Endre gondolatait tartjuk iskolánk alapértékeihez közelinek: 

„a tehetség egy lehetőséget, potenciált, ígéretet jelent arra, hogy valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményt hozzon létre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, sikerélménnyel jár elérője számára” 

Azaz számunkra a tehetséggondozás kettős feladatot jelent: a társadalom számára hasznos emberfők képzését, és olyan diákok nevelését és oktatását, akik felnőttkorukra boldoggá, kiegyensúlyozottá, és a választott munkájukban tehetségük révén sikeressé válnak. E gondolatok megvalósításának legfőbb színtere a 6 évfolyamos gimnáziumi képzés, mely a 2020/2021. tanévben újra indul iskolánkban.

A 6 évfolyamos gimnáziumi képzés a tehetséggondozás színtere. Ezt a képzést azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik sikerorientáltak, könnyen tanulnak, motiváltak az új ismeretek befogadására, akik képesek megfelelni a magasabb elvárásoknak, akik felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni, és ennek érdekében emelt szintű érettségi vizsgák letételét és legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését tűzték ki maguk elé célul.

Oktató-nevelő munkánk két alappillérre épül: egyéni bánásmód és a differenciált képzés.

Az egyéni bánásmód a szülő és az iskola kapcsolatán alapszik, pontosabban az osztályfőnök és a szülő kommunikációján, együttes tevékenységén. Az osztályfőnöknek tágabb időkeret áll rendelkezésére a szülőkkel, szaktanárokkal, diákokkal való személyes kapcsolattartásra, személyiségfejlesztési, motivációs tréningek, illetve tanulásmódszertani foglalkozások tartására. Kiemelkedő szerepe van a reá bízott serdülők személyiségformálásában, önismeretük, reális énképük kialakításában. Mentorként segíti tanítványait, a mindennapokban és a szabadidő hasznos eltöltésében is.

A differenciált képzés célja, hogy mindenki képességeinek megfelelő ütemben haladhasson, és így képes legyen teljesíteni a kétszintű érettségi vizsgák követelményeit. Ezért a kötelező egységes és a differenciált egyéni képzés egymás melletti megvalósítását kínáljuk a nálunk tanulóknak. Diákjaink – a továbbtanulási szándékuknak megfelelő tudományterületen – a gimnáziumi alapismereteket meghaladó tájékozottságra tehetnek szert. Fontosnak tartjuk, hogy ebben az örökké változó világban a felnövekvő nemzedék megtalálja a helyét, képes legyen a társadalom új realitásaihoz alkalmazkodni.

Pedagógiai szempontból a 6 évfolyamos gimnáziumi képzésben két korosztályt különböztetünk meg, ez alapján bontjuk a képzési idő 6 tanévét 2 szakaszra:

• Alapozó, egységes képzés szakasza: 7., 8., 9., 10. évfolyam,
• Differenciált egyéni képzés szakasza: 11., 12. évfolyam. 

Alapozó, egységes képzés szakasza

7 – 10. évfolyam 

Hatévfolyamos képzésünk arra a pedagógiai meggyőződésünkre épül, hogy a hosszabb képzési idő jobb lehetőséget teremt a diákok számára az ismeretek minőségi elsajátítására és az önálló, elmélyült munkára, hiszen már a 6. évfolyamtól kezdődően az érettségi vizsgára illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére készülnek a tanulók.

7-8. évfolyam:

• A 7-8. évfolyam célja: a tanulók érdeklődésének felkeltése, illetve fokozása; a tanulás módszertanának megismerése és gyakorlása; pozitív viszonyulás az iskolához, a tanuláshoz és az emberekhez; fejlesztésre szoruló kompetenciák felmérése; a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, erősítése.
• A diákok az első két évben (7-8. osztály) egy idegen nyelvet tanulnak, azt az idegen nyelvet tanulják haladó szinten, amelyet az általános iskolában tanultak (angol vagy német).
• Szintfelmérés alapján szintenkénti csoportbontás van magyar nyelv és irodalom, matematika valamint idegen nyelv tantárgyakból.
• A tanulásmódszertan tantárgy tanulásának célja az, hogy a tanulók ismerjék meg tanulási szokásaikat, képességeiket, és azok ismeretében alakítsák ki új tanulási szokásaikat, melyekkel képességeik is fejlődhetnek, tanulják meg, gyakorolják és fejlesszék tovább tanulási technikájukat, legyenek képesek különböző tanulásszervezési formákban társaikkal együttműködni.
• A diákok a hetedik évfolyamon tanulásmódszertani foglalkozásokon vesznek részt.

9-10. évfolyam (általános műveltséget megszilárdító szakasz):

• A 9-10. évfolyam célja az intenzív tanulás, azaz, hogy a tanulók mélyebben megismerkedjenek az egyes tantárgyakkal. A differenciált nevelő-oktató munka elősegíti, hogy érdeklődésük, irányultságuk kialakuljon, eldöntsék továbbtanulásuk irányát.
• A 9. évfolyamon kezdődik a második idegen nyelv oktatása heti 3 órában. A tanulói igényfelmérést követően az iskola személyi feltételeinek és nyelvi hagyományainak függvényében alakítja ki az angol, a német és az olasz idegen nyelvi csoportokat.
• A 8. évfolyam végén újabb szintfelmérés alapján szintenkénti csoportbontás van 9-10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika, valamint idegen nyelv tantárgyakból.
• A 9. évfolyam végén van lehetőség orientációs tárgyak választására, melyek célja az adott tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek bővítése, az emelt szintű képzésre történő jelentkezés előkészítése, tantárgyhoz köthető tehetséggondozás.
• Két orientációs tantárgy választása esetén magasabb óraszámban tanulják a diákok a választott tantárgyat. 

Differenciált egyéni képzés szakasza

11., 12. évfolyam 

A differenciált egyéni képzés szakasza egyben az általános műveltséget elmélyítő szakasz, másnéven a pályaorientáció szakasza, melynek végén, azaz a 12. évfolyam végén elérkezik a pályaválasztás kérdése, azaz a felsőfokú intézménybe való jelentkezés.

A tanuló érdeklődési köre, jövőbeni tervei és az addig elért eredményei alapján a 10. évfolyam végén kiválasztja, hogy melyik két fakultációs tantárgyat szeretné tanulni, heti 2-2 órában. A választott fakultációs tantárgyak szervesen kapcsolódnak a tanítási anyaghoz, és azok differenciált szintű oktatását valósítják meg, célja a sikeres emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés. A diákok 3 tantárgycsoport közül választhatnak: humán, természettudományi és műszaki. A humán tantárgycsoport tartalmazza az idegen nyelv, a magyar, a történelem, a dráma és a hittan tantárgyakat. A műszaki tantárgycsoport tartalmazza a matematika, az informatika és a fizika tantárgyakat. A természettudomány tantárgycsoport tartalmazza a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyakat. A tantárgycsoporton belül bármely 2 tantárgy választása esetén heti 2 órával magasabb óraszámban tanulja a diák a választott tantárgyakat 11-12. évfolyamon.

A 10-11. évfolyamon szervezett belső vizsga elsődleges célja az, hogy a tanuló az érettségi vizsgához hasonló vizsgahelyzetben adjon számot arról, hogy a vizsga időpontjáig milyen mértékben sajátította el a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket, kompetenciákat. A felkészülés során a tanuló rendszerezi tudását és átismétli az eddig tanultakat. Másodlagos célja a tanuló kétszintű érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra való hatékony és eredményes felkészülésének előmozdítása. A tanulók a 4 kötelező és 1 választott érettségi tárgyból tesznek belső vizsgát 10. és 11 évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, tanult idegen nyelv és egy választott tantárgy. A vizsga eredménye témazáró jegynek minősül, és ebben a formában vesz részt a félévi, illetve a tanév végi osztályzat kialakításában.

A tanulóknak lehetőségük van legfeljebb 2 tantárgyból próbaérettségi vizsgát tenni 12. évfolyam 2. félévében. A vizsga eredménye témazáró jegynek minősül, és ebben a formában vesz részt a félévi, illetve a tanév végi osztályzat kialakításában. 

Tehetséggondozás 

A tehetséggondozásnak számtalan megvalósítási típusát és formáját biztosítjuk a 6 évfolyamos gimnáziumi képzésben.

E célból 7. tanév elején tanulási készség és önismereti felmérést végzünk a diákok körében, melynek kiértékelésében részt vesz az iskola pszichológusa és a szülői is. A tanulási készség fejlesztése a tanulásmódszertan tantárgy keretében történik, az önismereti tréningek beépítésre kerülnek az osztályfőnöki órákba.

7. évfolyam elején, végén, illetve a 8. és 9. évfolyam végén iskolai, 10. évfolyam végén központi kompetenciamérést végzünk a diákok körében. A mérések célja, hogy meghatározzuk a fejlesztésre szoruló, illetve az erősíteni kívánt kompetenciaterületeket, valamint csoportokba szervezzük a diákokat. A folyamatos mérések segítségével nyomon követhető egy egyéni fejlesztési terv segítségével a diák egyéni fejlődése, probléma esetén megfogalmazhatóak a beavatkozási területek.

A hagyományos nyugati pedagógia szerint az intelligencia a gyermekkel veleszületett és a későbbiek során alig változó, mérhető adottság. Intelligenciateszt, iskolaérettségi vagy felvételi vizsga segítségével százalékra átszámítva, IQ-hányadosban, pontban, osztályzatban állapítják meg, hogy melyik gyerek mennyire érett vagy okos, milyen iskolába való, és mekkora teljesítmény várható el tőle a jövőben. Howard Gardner megkérdőjelezi a fenti sorokban ismertetett hagyományos nézetet. Meghatározása szerint az „intelligencia annak képessége, hogy az ember hasznos dolgot hozzon létre, vagy saját kultúrájában értékesnek számító feladatot végezzen”, „olyan képességegyüttes, amelynek segítségével az ember az életben felmerülő problémákat megoldja”, „új megoldásokat talál, és új tudást szerez” (Gardner 1983: 60−61). Szerinte nem egyetlen egységes és változatlan értelmi képesség létezik, egymástól függetlenül is létező intelligenciát azonosított. Ezek a következők: a nyelvi-verbális, a logikai-matematikai, a képi-térbeli, a testi-mozgásos, a zenei, a természeti, a társas (interperszonális) és a személyes (intraperszonális, önismereti) intelligencia (Nolen 2003, Rettig 2005, Moran–Kornhaber–Gardner 2006, Armstrong 2009). Mindezek alapján 7. évfolyamos diákjaink körében Gardneri-intelligencia felmérést végzünk, s az eredményt felhasználjuk oktató-nevelő munkánk során.

A tehetséggondozó foglalkozások, táborok elsődleges célja tehetséges tanulóink tanórán kívüli vagy iskolán kívüli, speciális módszerrel történő fejlesztése. A foglalkozások nem iskolai tantárgyak, sokkal inkább a gyermekek érdeklődésének területei köré épülnek, a foglalkozások egy adott téma köré szerveződnek. 

4 évfolyamos gimnáziumi képzés 

A gimnáziumi képzés után érdeklődő 8. osztályos diákok érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak 3 emelt óraszámú oktatás közül:

1. emelt óraszámú nyelvi képzés,
2. emelt óraszámú kémia – biológia képzés,
3. emelt óraszámú matematika – informatika képzés. 

Az emelt óraszámú nyelvi képzés: 

Ezzel a képzési formával azoknak biztosítunk lehetőséget, akik korszerű, beszédcentrikus idegennyelv-tudás birtokosai akarnak lenni, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga bizonyítványt szeretnének szerezni, és felsőfokú tanulmányaikat idegen nyelv területen kívánják folytatni.

Továbbtanulási lehetőség: tanár, óvodapedagógus, gyógypedagógus, turizmus-menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, kereskedelem és marketing, anglisztika, germanisztika. 

Az emelt óraszámú kémia – biológia képzés: 

Ezt a képzési formát elsősorban azoknak ajánljuk, akik különös érdeklődést mutatnak a biológia és kémia tantárgyak iránt, akik szeretnek kísérletezni, akiket érdekelnek a bennünket körülvevő világ természeti csodái, és keresik a „miért”-re a választ.

Továbbtanulási lehetőség: vegyész, biológus, általános orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, ápolás és betegellátás, tanár, élelmiszermérnök, agrármérnök. 

Az emelt óraszámú matematika – informatika képzés: 

Azoknak ajánljuk, akiket érdekelnek az informatika speciális területei (programozás, webdesign és -szerkesztés, hálózati ismeretek, alkalmazói programok) és a matematika titokzatos világa.

Továbbtanulási lehetőség: gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, tanár, építészmérnök, járműmérnök, műszaki menedzser, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel. 

5 évfolyamos technikumi képzés 

Az iskola történeti múltja kötelez, az iskola technikumi képzése egyaránt erre a múltra, a hagyományokra és kötelezettségekre, másrészt a munkaerő-piaci követelményekre épül. Mindezek alapján a 8. osztályos, szakmát és érettségi vizsgát szerezni akaró diákok számára a mezőgazdasági technikus és a vendégtéri szaktechnikus szakképesítést ajánljuk. A mezőgazdasági technikus szakmát tanuló diákok az iskola saját tangazdaságában, a vendégtéri szaktechnikusok pedig az iskola saját tankonyháján sajátíthatják el a szakma gyakorlatát. 

A mezőgazdasági technikus szakképesítés képzése: 

Ez a szakma azon fiatalok részére ajánlott, akik a modern nagyüzemi mezőgazdaságban használatos új technológiák, elvárások és irányvonalak megismerése után vezető pozícióban szeretnének hozzájárulni a mezőgazdasági termelés minőségi irányításához.

A mezőgazdasági technikus a növénytermesztési, állattenyésztési, az azokhoz kapcsolódó műszaki, gazdálkodási szakterületen önálló feladatokat végez, végeztet, munkacsoportokat irányít. Képesek a növénytermesztési és állattenyésztés terén a korszerű agronómiai és technikai eljárások alkalmazásával a piac igényeinek megfelelő minőségi termékek gazdaságos előállítására, valamint a termelés menedzselésére.

Továbbtanulási lehetőség: agrármérnök, kertészmérnök, állattenyésztő mérnök. Betölthető munkakörök: agrártechnikus, gazda, falugazdász (technikus), ökogazda, növénytermesztő, őstermelő, állattenyésztő, traktorvezető. 

A vendégtéri szaktechnikus szakképesítés képzése: 

Ez a szakma azon fiatalok részére ajánlott, akik szeretnék felfedezni a világot, utazni, új kultúrákat megismerni és emberekkel foglalkozni, továbbá érdeklődnek a gasztronómia iránt.

A vendégtéri szaktechnikus a vendéglátó egységben a beszerzési-raktározási, termelési, értékesítési tevékenységet végzi, irányítja. Kialakítja annak üzlet politikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelelő árukészletről. Megtervezi, vezeti, koordinálja és ellenőrzi a vendéglátó egység működését, amelyek vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújtanak.

Továbbtanulási lehetőség: turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing. Betölthető munkakörök: szakács, kávéház üzletvezetője, pincér, hajópincér, mixer, kocsmáros, bárvezető, éttermi igazgató, étterem üzemeltetője, italboltvezető 

S mit várunk magunktól, a diákoktól és a szülőktől? Mindazt, aminek a segítségével olyan iskolát tudunk teremteni, ahová a tanulók kellő motiváltsággal lépnek be, ahol aktívak a tanítási órákon és foglalkozásokon, ahol tisztelettel viseltetnek tanáraik és társaik irányába, ahol a rendszeres tanulást tudatos fejlődési lehetőségként élik meg, s ahol olyan „emberfők” képzése a cél, akik sikeresen megállják a helyüket a magánéletben és a munkaerőpiacon emberként és szakemberként egyaránt.