A főpásztor föltette a kérdést: mit ünneplünk karácsonykor? Prédikációjából kiderült: többféle választ adhatunk rá.
"Itt a templomban jól tudjuk, hogy Krisztus születését ünnepeljük. De ha szétnézünk a világban, akkor jó láthatjuk, hogy nem mindenki tudja ezt. Sokan sajnos nem veszik figyelembe, hogy Jézus Urunk születését ünnepeljük, és épp az ünnepeltről feledkeznek meg.
Más nevet is szoktak adni a karácsonynak: a szeretet ünnepe. Igen, akár ezt is mondhatjuk, hiszen Krisztus születésével, földre szállásával maga a szeretet szállt le a földre. Arra a földre, amelyről nagyon hiányzik a szeretet. A szívekben ott van erre a vágy, nem lehet onnan kitörölni, hiszen az ember a bűn ellenére is hordozza Isten képmását, s ennek szerves része, hogy hasonlítunk a szeretet Istenéhez. Amikor leszáll a földre Krisztus, rajta keresztül kezdjük megérteni, hogy milyen a szeretet.
Mondjuk azt is: a béke ünnepe. Valóban a béke szállt le a földre annak idején ebbe a szomorú világba. Milyen jó is lenne békében élni. A szörnyűséges háborúk teljesen kifordítják az embert mivoltából. Szinte már nem is lehet ráismerni arra, aki gyilkol vagy aki közömbösen saját hasznát nézi, hogy közben százezrek halnak meg. Vágyunk erre a békére, de magunk nem találnánk meg. Az igazi békét Krisztus hozta.
De mehetünk tovább is: vannak, akik egyáltalán nem vesznek tudomást Krisztus, a szeretet istenéről. A karácsony egyszerűen az ajándékozás ünnepe számukra. Ez is lehet helytálló. Hiszen Krisztus nekünk ajándékozta magát. Ezért ajándékozunk mi is. Mindjárt az első karácsonykor nagy ajándékozás volt, jöttek a napkeleti bölcsek, és hoztak ajándékokat: aranyat, tömjént, mirhát. Népi vallásosságunk hozzáteszi, hogy a pásztorok se maradtak szégyenben, ők is vittek, amit tudtak: sajtot, tejet, vajat, túrót. Az Isten nekünk ajándékozta magát, és ez ajándékozásra késztette a bölcseket, a pásztorokat. Ez késztet minket is, hogy ilyenkor egymást megajádékozzuk. Úgyhogy valóban nevezhetjük a karácsonyt az ajándékozás ünnepének is.
Testvéreim, akármennyire próbálja az ember kiszorítani Istent a karácsonyból, nem lehet. Ő mindenütt jelen van. Ahogy énekeltük is tele szívvel az éjféli zsolozsmában: Velünk az Isten! Értsétek meg, nemzetek! Azt kell megértenünk, hogy Isten egészen közel van hozzánk. Jézus Krisztus, a földre szállt istenember éppen azért jött el, hogy szeretetével, békéjével betöltse a földet. Karácsonykor földre szállt a szeretet, a béke. Isten nekünk ajándékozta magát. Ez változtatja meg az életünket. Ezt az üzenetet kell tovább vinnünk másoknak.