A hit gyógyít és megerősít – oltár- és ikonosztázszentelést ünnepeltek Pesterzsébeten

A pesterzsébeti templomot és a mellette álló árvaházat 100 évvel ezelőtt építtette a Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Apácarend. 1950-ben a kommunista hatalom feloszlatta a rendet, a nővereket pedig külföldre száműzte. Több évtizeddel később, a rendszerváltás után visszatérő nővérek a görögkatolikus egyháznak ajándékozták a templomot. A Pesterzsébeti Görögkatolikus Parókia 2004-es megalapítása után előbb az ország keleti részéből Pesterzsébet környékére költöző családok, az elmúlt években pedig a háború elől menekülő kárpátaljai görögkatolikusok is lelki menedékre találtak az Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt templomban.

Boldog Orosz Péter Pál ereklyéje a pesterzsébeti oltárban

Az ünnepi Szent Liturgiát Fülöp metropolita vezette Papp Miklós pesterzsébeti parókus, valamint Jaczkó Sándor, Vatamány Sándor és Takács Gusztáv atyák koncelebrálásával. Az oltár körül segédkezett Szakállas Csaba püspöki szertartó, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet növendékei és az egyházközség ministránsai is.

A szertartás az oltár felszentelésével kezdődött. Fülöp metropolita a vértanúhalált halt Boldog Orosz Péter Pál ereklyéjét helyezte el az oltárban, majd tiszta vízzel lemosta, szent olajjal megkente, paptársai segítségével pedig felöltöztette azt.

Ezt követően metropolita atya az ikonosztázt is megszentelte. Az ikonfal alapja Sarkadi Sándor, a rajta lévő ikonok pedig Krakk-Polyák Zsófia keze munkáját dicsérik. A 22 kép egyenként 4-5 hét alatt készült el a fiatal ikonfestő nagytarcsai műtermében. A teljes munka több mint egy évet vett igénybe. Fülöp atya a 2023-ban Vasyl Babich és csapata által festett ikonokat is megszentelte.

A keleti egyházak kincse

A nap szentírási szakaszában a magvetőről mondott példabeszéd hangzott el. Fülöp metropolita homíliájában emlékeztette a jelenlévőket: ezen a napon Szent Lukács apostol emlékét is ünnepeljük. Szent Pál „kedves orvosként” említi őt egyik levelében. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Lukácsnak köszönhetjük Szűz Mária első képi ábrázolását. Ezt a képet a szíriai Szaidnája női kolostorban őrzik, s csak egy ajtó mögül tekinthető meg.

Görögkatolikus templomainkban nem zárjuk el az ikonokat, hiszen általuk válik érzékelhetővé Jézus és a szentek állandó jelenléte. Az ikonszentelés szertartásában többször is elhangzik, hogy ezek a képek gyógyítanak. Nemcsak testi bajainkból segíthetnek kigyógyulni, hanem a legnagyobb betegségből, a hitetlenségből is. A hitet és a hitetlenséget elválasztó pont nem az emberek között van, hanem bennünk. Mert van, amikor örömmel halljuk és megfogadjuk az igét. Van, amikor halljuk, de a lelkesedésünk nem tart sokáig. És van, amikor meg sem halljuk – az ige így lesz útszélre, sziklára és tövisek közé esett mag.

Minél gyógyultabbak vagyunk, annál inkább termékenyebb a lelkünk.

A templomba nemcsak imádkozni járunk: itt erősödhet a hitünk, ezáltal lépünk a gyógyulás útjára. Ezért építünk ikonokkal díszített templomot, mert aki hittel lép be oda, az még nagyobb hittel távozik onnan. Az egyház tanítását követve megerősödik bennünk az Isten országához való tartozás – ez a mi, keleti egyházunk kincse. Minél gyakrabban lépünk be gyönyörű templomainkba, minél élőbbé tesszük azt, annál inkább gyógyul a hitünk, erősödik a lelkünk.

Egy közösség gazdagításának útjai

A Szent Liturgia végén még egy fontos eseménynek örülhettek a hívek. Fülöp metropolita felolvasói rendben részesítette Furó Józsefet. Az egyházközség kántora most először vehette magára a felolvasók jellegzetes öltözékét, a rászont.

Papp Miklós pesterzsébeti parókus meghatottan mondott köszönetet azoknak, akik az egyházközség segítségére voltak a templom megújulásáért végzett munkában. Kiemelte: Orosz Péter Pált gyalázatos módon lelőtték, testét bebetonozva elrejtették, most viszont az oltárra emeltük ereklyéjét. „Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.” (Lk 18,14)

Az egyházközség képviselőtestületének nevében Dargainé Kis-Albert Mónika szólt a jelenlévőkhöz. Mint fogalmazott:

a közösség változik, de a templom, a hit és az azokhoz fűződő szeretet megmarad.

Ki-ki a maga tudásával, erejével, ötletével vagy épp imádságával járult hozzá a templom gazdagításához. Mónika köszönetet mondott Fülöp metropolitának az egyházközség felé fordított figyelemért és törődésért, Papp Miklós parókus atyának pedig a közösség építésében tanúsított lelkesedésért és elhivatottságért.

Köszöntötte a jelenlévőket Szabados Ákos pesterzsébeti és Bese Ferenc soroksári polgármester, valamint Földesi Gyula országgyűlési képviselő is.

Az ünnepi Szent Liturgia szeretetvendégséggel zárult.

A teljes szertartás visszanézhető a parókia YouTube-csatornáján.