Schönborn bíboros: sokat lehet tanulni a görögkatolikusoktól

A bécsi találkozó második napján a résztvevő püspökök és szakértők az érseki hivatal dísztermében gyűltek össze meghallgatni a konferencia előadásait. Elsőként Christoph Schönborn bíboros köszöntötte a vendégeket, s hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a katolikus egyházban a keletiek jelenléte. 250 évvel ezelőtt Mária Terézia is fontosnak tartotta a keleti egyházak egységét, amely egyszersmind segítette és erősítette a római katolikus egyházban való elismertségüket is.

A rendezvény egyik főszervezője, Cyril Vasil’ érsek bevezető előadásában kiemelte, hogy az 1773-as történelmi találkozónak egyik apróságnak tűnő eredménye lett, hogy a Monarchia területén attól kezdve nevezték a bizánci rítusú híveket egységesen görögkatolikusoknak. A bécsi szinódus egyik fontos célja volt, hogy egységesítse a liturgikus és hitterjesztő könyveket, valamint az ünnepeket. Előadások hangzottak el a 250 évvel ezelőtti esemény jelentősebb szereplőiről, valamint a remélt, de jobbára meghiúsult eredményeiről. Jóllehet, a szinódus nem érte el sem az egységet sem az ünnepek, sem a liturgikus kiadványok terén, a találkozó mégis nagy jelentőségűnek mondható, mivel ez volt a magyarországi görögkatolikusok első közös, föllépése, és a jelentős nézetkülönbségek ellenére is elindította a görögkatolikusokat a közös gondolkodás útján.

A második nap végeztével a püspök atyák és kísérőik átvonultak a Stephansdomba, hogy közösen végezzenek Szent Liturgiát, melynek magyar vonatkozású különlegessége volt, hogy a liturgia előtt a szertartást végző atyák a máriapócsi kegyképhez járultak, aminek másolatát Fülöp és Atanáz atya az oltárhoz vitte.

Homíliájában Schönborn bíboros hosszan beszélt a máriapócsi kegykép történetéről, kiemelve, hogy a mai, hamis ideológiáktól mérgezett világban sokat lehet tanulni a hagyományaikhoz és értékeikhez hűségesen ragaszkodó görögkatolikusoktól.

A Szent Liturgia végén a két magyar főpásztor visszavitte a kegykép másolatát a mellékoltárhoz. Megrendítő lezárása volt az ünnepi Szent Liturgiának, hogy a zsúfolásig telt Stephansdomban a bíboros és a celebráló főpapok hosszan, csöndben imádkoztak a kegykép előtt.

Az 1773-as bécsi görögkatolikus szinódus emlékére rendezett konferencia harmadik, egyben záró napját a résztvevő főpapok kora reggel Szent Liturgával kezdték a Szent Barbara-templomban, melyet Fülöp metropolita vezetett. Homíliájában utalt a keleti katolikus egyházak előadásokon is hangsúlyozott sajátosságaira, melyek egyike, hogy a szertartások alázatra nevelnek.

A szertartás természetesen többnyelvű volt: a magyar mellett ószláv, német, szlovák, ukrán, szerb fennhangok is megszólaltak. A nap különlegessége az volt, hogy a szertartás végén Jurij Kolasa, a keleti ordinariátus helynöke bejelentette a Bécsben élő magyar görögkatolikusok közösségének megalapítását. Ennek szervezését és vezetését Papp György atyára bízta.

Előadásában Kurzakov Elek jezsuita atya a különböző sajátjogú egyházak lehetséges együttműködésének jogi kereteiről beszélt. A konferencia zárásaként a jelenlévő püspök atyák mintegy összegzésképpen közös levelet fogalmaztak meg Ferenc pápának, amelyet hamarosan közzéteszünk.

A találkozó első napjáról készült képes beszámolót IDE KATTINTVA olvashatják.