Szigetszentmiklóson tett látogatást Fülöp metropolita

“Szent Pál mondja az efezusiakhoz írt levelében, hogy mindnyájan legyetek hűségesek ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatosságban, szelídségben és türelemben. Ránk is érvényes ez - mondta prédikációja elején Fülöp atya - ahhoz a hivatáshoz hűségesen kell élnünk, amit a Jó Istentől kaptunk. Mindnyájan kaptunk hivatást, hiszen ahogy életet adott nekünk az Isten, úgy meghívott mindenkit saját feladatunkra.” Ezen a vasárnapon az evangéliumban az irgalmas szamaritánus történetét hallottuk. A szamaritánus nem úgy indult el reggel, hogy valakivel jót akart tenni, hanem élt benne az a belső indíttatás, hogy ha szükséget szenvedő embert lát, segítenie kell.. A történetben szereplő papban és levitában nem volt meg ez a belső motiváció. Ez a segítő indíttatás mindenkinek a hivatása lehet, ezért hívott meg minket az Isten a létbe: ha valaki esetleg még nem találta meg élete feladatát, ebbe az irányba keresse! Sokszor még mi, keresztények is megfeledkezünk erről a legfontosabb hivatásról, mert az élet maga diktálta rendjét követve sok a feladatunk: házat kell építeni, pénzt kell szerezni, családalapítás, megfelelő egzisztencia megteremtése, ruházkodásról, ételről való gondoskodás - mind sok időt és energiát emészt fel a ma emberének hétköznapjaiban. Viszont mindez eszköz csupán, és az lenne a lényege, hogy a hivatásomat jól tudjam teljesíteni.

A Szent Pál által megfogalmazott három jellemző a mai világban nem igazán népszerű - világított rá a metropolita, pedig ha az alázatra, a szelídségre és türelemre figyelnénk, akkor letisztulnának emberi kapcsolataink, kitisztulna a látásunk arra vonatkozóan, hogy mit is kell tennünk. Ha nem törekszem ezekre, akkor csak élem mechanikusan az életemet és nem veszem észre, hogy mi a hiba benne. Jézus példabeszédeiben minden részletnek jelentősége van, a szamaritánus története sem véletlenül indul úgy, hogy egy ember Jeruzsálemből Jerikó felé tartott, azaz a szent városban való tisztaságtól távolodott a saját otthona felé. Aki távolodik a templomtól, az egyháztól, Istentől, az kiteszi magát a szörnyű kísértéseknek, útonállók támadásainak, mert már észre sem tudja venni, hogy bűnei miatt annyira sebzett, hogy megfeledkezett az Istenről.

A nyugati gazdagság félelmetesen eltávolította az embereket az Istentől, és nem tudják azt a boldog életet élni, amit az Isten nekik alkotott - fogalmazta meg Fülöp atya, miután elmesélte szíriai élményeit: Szíria háborús övezetéből nézve úgy tűnik, milyen jó ez a kényelmes élet itt nálunk, de az emberek lelki nyomorúságából megérződik, hogy csak az eszközökért élnek és nem a hivatásukért. Hogyan kerülhetünk közelebb az Istenhez? Egy biztos: ennek csak egy fontos állomása, hogy eljövünk vasárnap a templomba, és az úton nagyon sokat segít az alázat, a szelídség és a türelem.

Fülöp atya prédikációjában szót ejtett a Szent Liturgia elején megszentelt üvegablakokról: “Ezek az ikonok gyógyító szenteket ábrázolnak, ők segíthetnek majd nekünk, hogy végbemenjen bennünk a lelki gyógyulás. Kérjük, hogy ezek a csodatévő “ingyenes orvosok” is járjanak közben családunk és a mi megnyomorodott lelkünk gyógyulásáért. Ők mindannyian azért lettek szentek, mert az életük során egyre közelebb és közelebb kerültek az Istenhez. A szentek leginkább példaképek, kövessük nyomdokaikat, mi is akarjunk szentek lenni, ehhez kövessük azt a hivatást, amit az Istentől kaptunk.”

A három napon át sűrű programja volt a metropolitának Szigetszentmiklóson. Ezeket a hűvös novemberi napokat azonban püspöki kötelessége volt a nagy ütemben fejlődő településen tölteni, ugyanis három évente legalább egyszer fel kell keresnie a pásztornak nyája minden templomát, közösségét. Fülöp atya sok jót hallott már korábban is Csaba atyáról és az itteni közösségről, de ezeket is felülmúlta, amit itt tapasztalt. “Itt valóban egy fejlődő közösséget találunk és fantasztikus eredmény, hogy van egy óvodátok! Amikor egy parókián intézmény jön létre, az az egész parókiáé. Imádkozzunk érte, hogy az óvoda tudjon működni, és hogy esetleg iskolánk is legyen majd. Sok feladatunk van még abban, hogy az egyházat tovább tudjuk építeni. A szinódusi úton azonban, amire Ferenc pápa hívott meg mindenkit, erre is van lehetőség.” A parókia épületének megáldása előtt Fülöp atya kifejezte mennyire örül, hogy működik itt egy cserkészcsapat is, ami a jövőben akár példaként is szolgálhat más görögkatolikus közösségek számára. A ministránsoknak is nagyon örült, és biztatta a lányokat is, hogy a körmenetekben vegyenek részt ők is a jövőben.