XVI. Benedek pápa kisugárzása - Atanáz püspök atya gondolatai

Sok ember nagysága csak a halálakor derül ki igazán. Valahogy így jártunk XVI. Benedek pápával is, akiről szilveszter óta újabb és újabb méltatások bizonyítják, hogy korunk egyik legnagyobb katolikus teológusa, főpapja és európai gondolkodója volt.

A teljesség bármiféle igénye nélkül teológiai életművéhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Hiszen csaknem fél évszázada, mióta kezünkbe vehettük „A keresztény hit” című összefoglaló művét, ő lett a II. Vatikáni Zsinat szellemében gondolkodni kívánó katolikus papok és hívek szellemi vezére. A zsinati fordulathoz híven és a keresztény hagyomány egészéhez ragaszkodó hűséggel mindenekelőtt teológiai tanárként rakta le a jövő gondolkodásának alapjait.

Bonnban, Münsterben, Tübingenben és Regensburgban egyetemi tanárként egész nemzedéket nevelt és oktatott az „új teológia” könnyedségével és szabatosságával. Igyekezett a tudomány és hit párbeszédét szolgálni. Ugyanakkor bátran szembeszállt a liberális és marxista teológiának vadhajtásaival, amelyek lelkiismerete és a keresztény tradíció értelmében nem fértek össze a katolikus hittel.

Jelmondata „az Igazság munkatársai” (Cooperatores Veritatis) volt. S nemcsak teológiai tanárként, hanem a Hittani Kongregáció prefektusaként majd pedig római pápaként is a teljes igazsághoz igyekezett tartani magát mindig és mindenben.  Ez csapódott le az ő közreműködésével létrejött „Katolikus Egyház Katekizmusában”, illetve „A Názáreti Jézus” című háromkötetes könyvében is, ahol pápa létére is alázatos teológusként fejtette ki meggyőződését, nyitva hagyva a hozzászólás és kritika lehetőségét is. Mert a párbeszéd embere maradt még a katolikus egyház első embereként is. Pápai enciklikái a keresztény remény és szeretet modern hírvivői lettek világszerte.

A vallásközi és ökumenikus párbeszéd a II. Vatikáni Zsinat szellemében határozta meg életművét. Különösen is az evangélikusokkal és ortodox teológusokkal, a kereszténységen kívül pedig elsősorban a zsidósággal folytatott intenzív dialógust. Ez még a „A Názáreti Jézus” első kötetében is meghatározó jellegű maradt. Főpásztori látogatásai során igyekezett jószándékú muszlimokkal és buddhistákkal is találkozni, de a 2006-ban Regensburgban elhangzott híres beszéde a szélsőséges iszlamista körök világméretű felháborodását váltotta ki, holott az akadémiai megnyilatkozás nem Mohamed ellen, hanem a vallásos emberek észszerű gondolkodása és viselkedésmódja mellett szólt.

Sokak számára óriási meglepetést okozott Benedek pápa lemondása, amivel 2013. február végétől meggyöngült egészségi állapotára hivatkozva lemondott a pápai hivatalról. Kétségtelen, hogy ez az V. Celesztin pápa óta elő sem fordult eset mind a pápaság értelmezésében, mind a keresztény alázat gyakorlásában mérföldkövet jelentett. A 6 évszázaddal korábban remeteségbe visszatért pápához hasonlóan XVI. Benedek pápa is monostorba visszavonult életformájával támogatta tovább hőn szeretett egyházát.

Utolsó szavai ezek voltak: „Uram,szeretlek!” Ez a gondolat szinte összefoglalja Joseph Ratzinger/Benedek pápa életét, aki évek óta készült a Teremtőjével való végső, személyes találkozásra.

95 éve nagyszombaton született és temetése vízkereszt vigiliáján történik, amit „A Názáreti Jézus” első kötetében ő maga is – a bizánci egyház liturgikus hagyományának megfelelően – a nagypéntek és a pászkamisztérium előképeként mutatott be. Adja meg neki a mennyei Atya azt a boldog hazatérést, amelyet egyszülött Fia tett lehetővé az őt szeretők számára!

Atanáz püspök

Forrás: Miskolci Egyházmegye, fotó: Vatican News