Határozottan lépegettek a zarándokok Nagyboldogasszony ünnepén

„Máriához, drága Szűzanyánkhoz tisztelettel járulunk, őt dicsérje hangos énekével bizodalmas szózatunk…”- e Mária énekkel ajkukon indultak útnak Mándokról a fiatalok, akiknek első körben egy mintegy 6 kilométeres szakaszt kellett megtenniük Tornyospálcáig.

Tornyospálca

Hosszú időn át itt volt Felső-Szabolcs esperesi központja. A település lakossága túlnyomó részt református vallású, de élnek itt kis számban katolikusok is. 1797-ben nagyobb számú görög és római katolikus magyar, rutén illetve roma származású telepeseket hozatott a Felvidékről, illetve Kárpátaljáról gróf Forgách József földesúr. Ezek leszármazottjai ma is az ún. „Tót-véget” lakják. A mai görögkatolikus templom helyén korábban fából készült templom állt. Az új, ma is álló templom 1806 és 1816 között épült.

Itt vehettek részt Mária mennybevitelének napján, Szent Liturgián a zarándokok. A szertartáson a Mária ünnepekkor szokásos, Lukács evangéliumából származó szakasz hangzott el, benne ez a mondat :”Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha”. Számtalanszor hallottuk már ezeket a mondatokat, egy-egy Mária ünnep kapcsán, mégis mindig lehet benne újdonságot fölfedezni – kezdte prédikációját Seszták István atya, Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke.

Akárcsak a zarándoklatban. Az út azoknak is tartogat újdonságot, akik már a kezdetektől, 16. alkalommal vesznek részt benne. Ezt az érzést nehéz megfogalmazni – mondta István atya, aki egy közelmúltbeli eseménnyel igyekezett a párhuzamra rávilágítani. „Néhány héttel ezelőtt szentelték püspökké Temesvár új római katolikus püspökét, aki szentelése utáni első szentmiséjét a máriaradnai búcsújáró helyen mutatta be, az Istenszülő kegytemplomában. A szertartáson azt mondta: amikor az ember életében valami új, akár örömteli, akár nehézséget okozó dolog történik, akkor az édesanyjához szalad.” Igaz lehet ez a zarándoklatra is – mondta főhelynök atya –, abban az olvasatban, hogy az úton hálát lehet adni az elmúlt időszakban velünk történt örömökért, vagy fel lehet dolgozni a bánatot okozó eseményeket. Ehhez kell kérni az Istenszülő, égi Édesanyánk segítségét! Zárásként azt mondta István atya: szaladni egyre nehezebb lesz, de határozottan lépegetni az Isten felé egyre könnyebb.

A Szent Liturgia alatt igen változékonyra fordult az időjárás, jó néhány fokkal hűvösebb lett és az eső is elkezdett esni, így előkerültek az esőkabátok a táskákból. Kevésbé felkészültek nagyméretű szemeteszsákokból védekeztek az égi áldás ellen. Tornyospálca után Jéke következett, majd a harmadik nap végsőállomása Kisvárda. Ez a település volt az út egyik legjobban várt állomása, hiszen itt az idei szezonra hatalmas csúszdaparkkal egészült ki a strand, amit a zarándokok rögtön birtokba is vettek.

A fürdőben nem csak a víz jóvoltából frissülhettek a zarándokok, hanem Rozinka János masszőrnek köszönhetően is. János az egészségügyi csapat tagjaként már nyolcadik éve oldja a görcsöt a talpakban, serkenti a vérkeringést és állapítja meg, ha valakinek valamilyen belszervi problémája lehet, mert ahogy mondja: a talp olyan, mint egy nyitott könyv, ha az ember fizikumáról van szó.

A szakember részéről ez egy felajánlás, egy szolgálat, ő igazán jó szívvel kamatoztatja az úton talentumként kapott képességét. Az egyik zarándok, Ágnes nem is győzött neki elég hálás lenni. Első alkalommal vesz részt az úton, és noha legkényelmesebb túraszandálját hozta magával, az még sem idomult lábához kellően, így jó néhány vízhólyaggal, apróbb sérüléssel lett „gazdagabb”. Mindezek ellenére egy pillanatig sem fordult meg a fejében, hogy feladja az utat, hiszen érzi ahogy napról-napra, egyre jobban töltekezik a sok imával, Szent Liturgiával és elmélkedéssel, bár „férfiasan” bevallotta a fáradság miatt utrenyén még nem vett részt, de igyekszik ehhez is erőt meríteni.  

Az esti vecsernye előtti időszak is tartogatott tartalmas programot a fiatalok számára., A Dal 2018 felfedezettje, az X-Faktor 2016-os szériájának kilencedik helyezettje Dánielfy Gergő adott hangulatos koncertet, egy szál gitárral, a dalok között pedig nem volt rest megnyílni a hallgatóságnak, és elmesélni neki milyen nehézségekkel kell szembe nézni és hogy ezeket milyen módon próbálja leküzdeni, feldolgozni.

Természetesen ez az este is közös imádsággal zárult.

 A rendezvény az EFOP-1.3.5-16-2016-00799 azonosítószámú pályázat keretén belül valósult meg.