Pályázatok Beruházások

Szent öregek mondásai

Gelasziosz (6.) Gelasziosz abbáról mondják, mivel gyakran gyötörték olyan gondolatok, hogy a pusztaságba menjen, egy nap így szólt tanítványához: „Tegyél nekem egy szívességet, testvér: viseld el, bármit is teszek, és ezen a héten egy szót se szólj hozzám!” Erre felvett egy pálmabotot, és elkezdett körbejárni kis udvarában. Ha elfáradt, leült egy kicsit, aztán ismét felállt és tovább vándorolt. Amikor beesteledett, így szólt magához: „Aki a pusztaságban vándorol, nem kenyeret eszik, hanem csak füvet. De te, gyengeségeid miatt, egyél egy kis zöldséget.” Így is tett, majd így szólt a gondolathoz: „Aki a pusztaságban él, nem tető alatt alszik, hanem a szabad ég alatt. Te is tegyél úgy!” Lefeküdt hát és az udvarban aludt. Így vándorolt három napig körbe a kolostorban. Este egy kis zöldséget evett, éjszaka pedig a szabad ég alatt aludt. Emiatt nagyon kifáradt. Szidta gondolatát, amely kínozta, és ezekkel a szavakkal érvelt ellene: „Ha nem tudod megvalósítani a pusztai életet, akkor ülj türelmesen kunyhódban, sirasd bűneidet, és ne kóborolj körbe! Hiszen Isten szeme mindenütt látja az emberek életét, semmi sincs előle elrejtve, és ismeri azokat, akik jót tesznek.” A szent öregek könyve - JEL Könyvkiadó, 2010