Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi tizenöt meg tizenegy? (a választ számmal kell beírni)


küldés
eddigi válaszok
Kedves Lelkiatya! Kérem szépen bátorítson egy szülés előtt álló fiatal édesanyát! Milyen gondolatokba kapaszkodhatok, milyen imát imádkozhatok?
Egyik legfontosabb dolog, hogy félni egyáltalán nem kell, nincs is miért. Isten kezében van az édesanya is meg a pici is. Ennél biztosabb és megnyugtatóbb tény nincsen a világon. Minden bizonnyal az első szülése még az édesanyának, ezért nagyon ismeretlennek tűnik fel az esemény. Ez természetes. Amit mondani tudok, az az, hogy nem az ismeretlen és nehéznek tűnő eseményre kell gondolni, hanem arra a csodálatos folytatásra, aminek ez csak a kapuja, megnyitója. Egy új emberélet kezdődött meg az édesanya szíve alatt, már eddig is csodálatos együttlétet éltek meg, amely csakis az édesanya sajátja, kilenc hónapon át ezt senkivel nem tudja megosztani, csak a magzatával, aki viszont ennek az együttlétnek boldog haszonélvezője. Ez a titokzatos együttlét alakul át, s a nagy vihar után elmondhatatlan, de valóban elmondhatatlan öröm lesz majd, amikor már nem csak a szíve alatt érzi gyermeke létét, hanem testi szemeivel láthatja, karjába foghatja, ajkával puszilgathatja. Annyira szépen kialakította ezt a Teremtő. Az áteredő bűn miatt van ez a vihar, de majd szépen lecsendesedik. A viharban is Istenre kell tekinteni, ha nehéz is, ha fájdalmas is, Isten akkor is fogja a kezét, biztonságban van. Adjon hálát mindenért!
Kedves Lelkiatya! Annyira fáj a lelkem,hogy már szeretném kiírni,köszönöm ha tud segíteni!Isten áldja érte!!! Sajnos az én és a férjem családjában is jelen volt/ van az alkohol ,alkoholizmus ez a szörnyűség. Azt mondták nekem mások ,hogy ez egy betegség. De valamit nem értek! Ha betegség, akkor miért van az ,hogy mégis pokollá tesz általa házasságokat,életeket az adott ember? Mert a tettének komoly következményei vannak! A hozzátartozóban ez nem csak úgy jön le ,hogy szerencsétlen beteg,ápolom,segítek,hanem rémisztőleg,szorongást félelmet átélve akár!Rengeteg házasság ezért megy tönkre,vagy pedig menekülni kell valakinek otthonról mert az apa részeg. Természetesen segíteni kell,de van amikor már hiába ,mert az ember nem dönt mégsem az mellett ,hogy kezeltesse magát. Ezt nem tudom megérteni,ide hogy nem jön képbe a bűn ,hogy nem betegség, hanem egy rossz pusztító cselekedet.... A családunkban van példa olyanra is akit ez elvitt,belehalt,és van olyan is aki letette ,és már nélküle él! Ezt sem értem,hogy van ez? Az egyik ember kijön a másik belehal. Isten mindvégig ott van ,látja is. Ebből ő szedi ki őket?A másikat is megmentené,csak nem tudja,mert nem engedi? Vagy ezt hogy értelmezzem,értsem meg? Van egy mondás azon lehet segíteni aki hagyja is.... Barátnőm élettársa is ivott cigizett gégerákot kapott fiatalon,jól lett,majd ugyanúgy élt tovább ital,cigi. Kiújult,de az már rosszabb lett,ömlött a vér szegény kisfia volt vele otthon, miután teljesen kiborult szegényke, nem bír a mai napig sem a házban meglenni ,a szobában mert tudja ott volt apa,amit látott. Sír az apukája miatt keresi,hiányzik neki ,de dühös is rá mesélte barátnőm. Ezt a traumát,hogy lehet feldolgozni szegénynek? Azt vettem észre, hogy ahol jelen van az alkoholizmus,ott 2 véglet van ,a gyerek vagy 1 életre megutálja az italt,vagy idő kérdése és ő is hasonlóvá lesz. Rengeteg ilyen történetet olvastam,hogy utáltam amit apám tett,és ugyanolyanná váltam....Arra is gondoltam ez valami minta amit tudatallatt követnek ?? Miért lesz az ember ugyanolyan,ha undorító neki?? A férjem szülei is ittak. Apukáját elvitte ,szövődményekbe belehalt,anyukája 20 éve nem iszik,de pl az is egy nagy titok mármint anyósom nem beszél erről, nem is tudja ,hogy ezt tudom,hogy ivott.A férjem mesélte el milyen rossz gyerekkora volt. Ilyen takargatós valami ez,nem tudom lehet szégyen miatt,nem beszélünk róla,nincs is elven ....de a férjem elmesélte!Legalább nem kellett tovább hordoznia ezt! Már sajnos a férjem is beleesett ebbe az ital problémába. Mondogattam én már neki sokszor,szerintem egyre sürübben iszol,fiatalon heti 1-2 hétvégén buli miatt ,utána már eltelt jó pár év és ott tartottunk,hogy pénteken szombaton vasárnap, majd olykor hétköznap is . Ő nem itta részegre magát , nem nagy mennyiséget ivott itthon és akkor mert csak beszélni a lelki fájdalmairól mikor ivott. Mit élt át gyerekként.Valahogy szerintem oldotta a szorongását. Szombaton elment szülinapi buliba a biciglimmel. Úgy jött haza,hogy elesett vérzett az orra . Azt mondta a jó Isten vigyázott rá mert ennyivel megúszta. Már azt is mondta most már tényleg nem iszik többet( több leállási kísérlet is volt már)mostanában mondogatta már egyszer eljön biztos az az idő,hogy leteszi. Mondtam most jött el !!! Mondtam én már nem vagyok hajlandó több esélyt adni,ha mégegyszer iszik elkell költöznie a keresztapjához. Elvonási tünetek vannak mert amiket olvastam van amit látok rajta. Annyira megilyedtem mert most szembesültem legjobban azzal ,hogy tényleg alkoholista a férjem. Sokszor már azt hittem túlzok,mi van ha annak mondom és nem az,miért baj ha néha iszik az ember,ez a mennyiség még lehet nem okoz olyat ,valami mentséget kutattam!! De Isten megmutatta nekem a tükröt ( jelképesen) nézz bele ez a valóság!!!! Amikor láttam ,hogy reagál a teste már .( 45 éves) Én nem szeretném elhagyni sokat imádkoztam érte ,hogy ne igyon.Utáltassa meg vele az italt Isten !! Ebből hogy tudja kiszedni Isten őt? Szerintem érezte már ő is,hogy gond van ,de tagadgatott .Oh tudom én ezt nem olyan sokat iszok én ,hétvégén lehet,ilyeneket mondott anno. A baleset lehet jel neki,hogy vigyáztam rád,más úton kell most már járnod,mert ez a halálba visz ? Lehet ilyen? Köszönöm szépen a tanácsot, választ!!
Rengeteg kérdést tett föl, amelynek a legfontosabb része, hogy mi lesz, mit tegyen a férjével. Igen, ez egy nagyon összetett, mély, sokrétű probléma, amelynek a megoldása sem egyszerű. De a hittel, a kitartással, a megrendíthetetlen bizalommal hatalmas eredményeket lehet elérni. Mindenképpen imádkozzék továbbra is a férjéért. Én úgy érzem, közel van már az a pont, amikor le fogja tenni az italt. Csak, hogy addig mi történik, azt nem tudjuk, s lehet, nem is úszhatjuk meg, nem kerülhetjük el. Az a jól megvalósítható tanácsom, hogy vegye föl a kapcsolatot az Ön lakóhelyéhöz közel levő AA csoporttal. Mi az? Anonimalkoholisták csoportja, amely több településen is megtalálható. (https://www.anonimalkoholistak.hu/) Nyilván elsősorban a férjének kellene velük fölvenni a kapcsolatot, de nagyon sok segítséget kaphat Ön is, hogy hogyan kezelje ezt a helyzetet. Illetve rajtuk keresztül megtalálhatja az alkoholisták rokonságának a csoportját. Ugyanis nagyon sok mindent meg fog tudni érteni, sőt, megtanulni, hogy mi is rejlik ezen folyamatok mélyén, illetve hogyan lehet jól kezelni. Sok sikert hozzá!
Kedves Lelkiatya! Mi a leghatásosabb lustaság,halogatás ellen,ha az ember tudja mi mindent kellene a porta körül megtennie,de mégsem teszi. Feltűnt van olyan munka ( festés) ami akkor nem lett megcsinálva,és már eltelt 4 év ,és azóta sem . Nem azért mert nem tellett volna rá pénz,hanem inkább úgy mondanám nem is érdekel közömbösen hagy.Hiába van szólva érte. Azt is észrevettem, hogy ha megcsinálok dolgokat,nyugodtabb vagyok,olyan jó érzés na ez is megvan....De a másik oldal is fenáll sajnos. Köszönöm a segítséget!!
Többféle módszer van erre. Az egyik például, hogy az ember összeírja, hogy mi mindent kell elvégeznie. A papíron be is számozza őket. Ha csak racionálisan nézi végig, akkor nagyjából könnyű ezt eldönteni. Ez csak egy papír. Ám utána ebből lehet egy tervezet. Ennek a sorrendnek megfelelően lát hozzá a teendőkhöz. Sokszor az veszi el a kedvünket, erőnket, hogy rengeteg a tennivaló, és kapkodva mindig azt végezzük el, ami épp adódik, vagy amihöz kedvünk van. Így tolódnak a nem szeretem dolgok, azok egyre sokasodnak, szinte rátelepszenek a lelkünkre, és egyre nehezebben tudunk már a tettek mezejére lépni. Ezért érdemes rangsorolni, és azt a sort követni. Lehet, hogy más más módszert javasol. De attól óva intem, hogy megoldási javaslatokat vadásszon, keressen tovább, mert akkor még ezzel is még jobban megterhelődik a tennivalók sokasága. Lépjen inkább.
Kedves Lelkiatya! Úgy gondolom, és érzem élni jó,nagyon sok szép ajándékot kapunk Istentől. Akár azt ,hogy édesanya lehetek. De van egy másik oldal,a nehézségek, betegségek, mindennapi küzdelmek,amit olykor nagyon nehéz megélni,elviselni. Sokszor tehetetlenséggel is párosulhat. Volt olyan vágyam, bárcsak könnyen viselném az élet adta nehézségeket. Istennek tetszően !! Egyszer olvastam valahol mindig csak 1 nap !! Csak a mai. És nem gondolni a jövőre,hogy oh mi lesz majd ha...ez és ez jön, és ezt miként oldjam meg. Próbálom is alkalmazni kisebb nagyobb sikerrel. Van még más jó tanácsa Atyám,hogy lehet jól megélni az életet a nehézségek közepette?Köszönöm szépen!!
Ez a mindig csak 1 nap, csak a mai, akár teljesen pogány tanács is lehet. Nem rossz, alapvetően működik, de ennél sokkal szebb, teljesebb, tartalmasabb életet ajánlott nekünk a Teremtő. A szeretetben eltöltött nap mindig szebb, mint a szeretetlenségben. Ezért erre kell leginkább törekedni. Van sok tényező, amelyet nem tudunk befolyásolni, azok történnek velünk. De az, hogy bennünk él-e a szeretet, az rajtunk múlik. Legalábbis hosszú távon. A hitben és szeretetben élő embernek, persze, éppúgy vannak rossz napjai, de a szeretet átalakítja azt. Nem veszi el a rosszat, hanem a hozzá való viszonyunkat varázsolja át. És itt, elsősorban az Isten iránti szeretetre gondolok. Ez az alapja mindennek. Ha él bennem a szeretet Isten iránt, akkor van antennám fogadni az Ő szeretet jelzéseit is. Kiderül, hogy szeretve vagyok. Minden pillanatban. Bármi is történik velem. Ha szeretem Istent, bízom benne, hiszek az ő hatalmas szeretetében, szerető hatalmában, akkor mindezek mellett eltörpülnek az élet nehézségei, még a legsúlyosabb betegségek, szenvedések is. Én ezt tanácsolom Önnek, az egy nap kibírása helyett. Fedezze föl, hogy minden nap, annak minden pillanatában ott van Isten Önnel! Isten jelenléte fogja bearanyozni az életét.
Tisztelt Lelkiatya! Mi a véleménye a Pünkösdi Egyházról?
Nem tudok erre mit mondani. Biztosan vannak a tagjaik között tisztességes, nagy hittel élő emberek. De hiányzik ebből az egyházi közösségből a szentségekkel való élet, amely a katolikus és ortodox egyház lételeme. Ezért, aki pünkösdista, azt arra buzdítom, hogy élje meg a hitét a maga ismeretei szerint a legjobban, de aki nem ebbe a gyülekezetbe tartozik és keresi a helyét, annak mindenképp azt mondom, hogy ismerkedjék meg a katolikus vagy az ortodox egyház elképesztő, sehol másutt nem föllelhető mélységeivel.
Kedves Lelkiatya! Miként lehet jól kezelni,elfogadni,ha egy házasságban nem úgy alakul a testi együttlét mint szeretném,szeretnénk.Értem ezalatt pl ha a férjem sokat dolgozik estére már fáradt,és alszik,és én meg arra vágyom, hogy odabújjak,legyen ideje rám is!Rossz úgy elaludni,hogy ma sem volt semmi,természetesen ilyenkor nem oldom meg másformában,csak hát rossz.... Ha megemlítem neki, próbálnék beszélni ezekről sokszor mondja,ő most fáradt,majd legközelebb, de rájöttem nagyon nehezen élem meg,ha visszautasít. Tudom természetes dolog a fáradtság,hiszen nekem is volt már olyan,hogy jaj de jó már lepihenni,gyorsan elis aludtam.De mégis...Nem minden esetben van 2 embernek egy pillanatban egyszerre nemi vágya.És ez bizony tud okozni nehézségeket ,gondot!! Vannak gyermekeink,az is nehezítő tényező,de megoldjuk persze. Beszéltünk már róla mennyi testi gyengédségre lenne igényünk,de mégsem úgy alakul,a fáradtság felülír mindent,egészséges tehát nem betegség okozza nála,inkább csak a sok munka.De azt meg nem tudja megváltoztatni ( egyenlőre) Köszönöm szépen a tanácsot!!
Ezen mindenképpen dolgozni kell. Nem szabad így hagyni, mert rámehet a házasságuk. A válások legnagyobb része nem azért következik be, mert kiderül, hogy rosszat választottak, hanem, mert a kezdeti szép kapcsolatot nem ápolták, nem dolgoztak rajta. Ennek, természetesen szerves része a testi kapcsolat. Az javaslom Önnek, hogy beszéljen a férjével, keresse az alkalmat rá, hogy valamikor komolyan el tudjanak erről beszélgetni. Nyilván nem akkor, amikor fáradtan jön haza. Menjenek el valahová, legalább egy vacsorára, de inkább egy-két napra a gyermekek nélkül pihenni. Ahol van idejük egymásra. Akkor beszéljék meg ezt a dolgot. Ne elégedjenek meg azzal, hogy akkor legalább egy kicsit együtt voltak, hanem tervezzék meg a házasságukat. Annak semmi, de semmi értelme nincsen, hogy az egyik fél, pláne, ha mind a kettő agyon dolgozza magát, de az életet nem élvezik, nem tudnak örülni neki sem egymásnak. Ezt abba kell hagyni! Ennek mi értelme? Jussanak lassabban egyről a kettőre, de együtt tegyék ezeket a lépéseket. Az is igaz, hogy egymásra is figyelni kell, s nem mindig egyszerre jelenik meg a vágy a másik iránt. Ezt is mindenképp figyelembe kell venni. Alkalmazkodni is kell a másikhoz. De az sem jó, ha mindig csak ugyanaz enged, alkalmazkodik. Persze, ha ezt panaszként kellene fölhozni, az sem jó. Ezért kell a nyugodt beszélgetés. S nem is egy. De én most az elsőre biztatom Önöket.
Kedves Lelkiatya! Római katolikusok vagyunk. Mi van olyan esetben,ha keresztelés kapcsán nem vállalja a keresztszülőséget rokonilag senki most nem részletezném,pontosabban egy személy van ő a férjem keresztapukája de ő már idősebb 70 éves,egyházjogilag lehet mert nem házas , mindig is egyedül élt volt bérmálkozó is . De tudom nagyon szereti a gyermekeinket. Nem gond,hogy idős? Olyat is hallottam, hogy megkeresztelnek úgy is valakit,hogy nincs keresztszülője. Ez igaz? Bár én attól,hogy idősebb szeretném, mert nem akarom,hogy egyszer kérdezi a kisfiunk ki az,azt mondjam neked nem volt.... Az adatok kapcsán bediktáltam mindent,de elfelejtettem mondani ,hogy 70 éves számíthat e ? Köszönöm szépen válaszát!!
Arra semmiféle előírás nincs, hogy a keresztszülőnek rokonnak kellene lennie. Ez igen elterjedt szokás, semmi több. Ráadásul néha rossz szokás is, mert sokkal fontosabb, hogy felelősen, a kereszténységről komolyan gondolkodó legyen a keresztszülő, mint az, hogy valaki a családban meg ne sértődjön. Ha idős ember, az egyáltalán nem baj. Remélhetőleg még a gyermek gyermekkorában ott tud lenni mellette. Kap egy pót nagypapát. Nincsen ebben semmi rossz. Minden kereszteléskor legalább egy keresztszülőnek lennie kell, különben a pap nem végezheti el a keresztelést. Ennek az embernek katolikusnak kell lennie (mindegy, hogy görög- vagy római katolikus). A másik keresztszülő utána már bárki lehet. Persze, az a legjobb, ha két katolikus ember, de az előírás egyetlen személyről szól.
Kedves Lelkiatya! Ha olyat tetszik találni esetleg a leírtakban, nyugodtan kihagyhatja majd a közzétételből, csak a választ várom. Próbáltam valahogy megfelelőbben, szebben megfogalmazni mi a problémám. Római katolikusok vagyunk, házasságban élünk, négy gyermekünk van Istennek hála! A szexualitással kapcsolatban lenne kérdésem, ami zavar. Házasságban van olyan együttléti forma ( póz), ami nem megengedett? Tiltott Isten szemében? Azért kérdezem, merthogy van olyan, amibe csak azért megyek bele, mert tudom, hogy az a férjem egyik kedvence, nekem szinte mondhatni egyáltalán nem jó, de szerintem pszihésen is, mert el sem tudom közben engedni magam. Ezért nem is jelent igazán örömet, kellemességet. Maximum csak abban, hogy tudom neki örömet okoztam vele, és szeretném ha neki jó lenne. Az évek alatt sokat változott pozitív értelemben az együttlétünk, hogy sokkal jobban odafigyel rám, hogy nekem is jó, még jobb legyen, megpróbál uralkodni magán, hogy továbbig is tartson! De amit írtam együttléti formát az ritka! Szerintem olyan is van bennem, mivel azt gondolom, mi van ha ezt nem szabad, nem élvezhetem. Egy gát alakul ki a testemben. ... A férjem nem mond olyat,hogy nem szeretne, nem kívánna, sőt, csak bennem vannak gátak olykor, sokáig megjegyezte túl szégyenlős voltam elötte, nem úgy kezdeményeztem, pedig ő a férjem, ezen próbáltam változtatni is, ami jó értelemben hatott rá, és a házasságunkra.... Szerintem az egyik legnehezebb dolog vagyis nekem kitárulkozni, de minden egy egy kisebb lépéskor, mégis mintha falak estek volna le, és egyre jobb lett az együttlétünk, mikor mertem megengedni magamnak, hogy élvezzem, szabad. ... De félek, mi van ha, Isten undorítónak tartja, ... Minden együttlét után összebújunk, és én olyankor olyan békét, nyugalmat érzek, szeretetet, ami számomra nagyon fontos, még az aktustól is fontosabb! Ezt ő tudja! Férfiként ő a mai napig nagyon erőteljesen vonzódik hozzám, azt mondta, neki nagyon nehéz türtőztetnie magát a közelemben, ezért nem is értette miért szégyenlősködöm a testem miatt.... Ekkora kapcsolat lenne az elme gondolatok pszihé és a test működése között amiket fent leírtam? Köszönöm szépen a segítséget!
Nagyon köszönöm ezt az írást. Mint látja, több dolgot benne hagytam az intim részekből is, mégpedig azért, mert egészen biztosan sok házaspárt közelről érint ez a kérdés, és mintegy bátorításként is, sőt, tanulságul is szántam, hogy ezeket más is olvashassa. Az egyik legfontosabb dolog, amelyet sok férfi vagy akár nő is tanulsággal olvashat, hogy egymásnak akarnak örömet okozni. Ez a kulcsa, az igazi motorja a házas együttlétnek. Ebben Ön áldozatot vállalt, a férje pedig szintén kész erőt venni magán, hogy a feleségének nagyobb örömet okozzon. Ez annyira szép, így kellene minden párnál! Ami a kérdését illeti, arra teljesen világos választ adhatok. Szó sincs róla, hogy az egyik mód Istennek tetsző lenne, a másik meg nem, az egyik megengedett, a másik bűnös volna. Nem, ilyen nincs. A házasságban minden megengedett, ami a szerelmet kifejezi. Ezért nagyon jól járt el Ön is, amikor, bár Önnek nem igazán jelent örömet az a mód, de a férje iránti szeretet miatt belement abba is. Azt mondom, menjen bele bátran, pironkodás, tartózkodás nélkül. Sőt, akár Ön is kezdeményezheti azt a módot, amit a férje szeret. A férje először meg fog lepődni, de aztán nagyon jól fog neki esni ez a figyelmesség. Igen, a psziché és a test között nagyon szoros kapcsolat van. Ezért nem értik a szexualitást azok, akik nem a házastársi - azaz, örök életre szóló elkötelezettség kötelekében - élik meg azt. Ég és föld a különbség a házassági, tiszta testi szerelem, és az azon kívüli megélt bűnös együttlét között. Testi örömben persze, közelít hozzá, néha úgy is tűnik, hogy a bűnös öröm még jobb, de ez egyáltalán nem így van. Az utána való békés összebújás a legcsodálatosabb, amely, persze, része a házastársi örömnek, de semmi más ezt nem adhatja meg.
Kedves Lelkiatya! Sokszor lelkiismeret furdalásom van, ha úgymond élvezem az életet. Ha pl fagyit eszem vagy sört iszom. Egyrészt abban nőttem fel, hogy Isten maga a szeretet, jót akar nekünk stb. Másrészt mindig azt hallgattam és olvastam(pl szentek életében) hogy azt várja tőlünk, hogy áldozatot hozzunk, azaz szenvedjünk. A szentektől sosem kért olyat, hogy egyenek meg egy szelet húst. Mindig lemondást kért. Elnézést, de ha én szeretek valakit, annak örülök ha boldog, nem annak ha sanyargatja magát. Magyarázza ezt el nekem kérem!
Egyik alkalommal Szent Terézt meghívta egy gazdag ismerőse, és pompás fürjsültet szolgáltak föl neki ebédre. Igen ízlett a szentnek, és majszolta őket, egyiket a másik után. A meghívója ezen igen meghökkent, hiszen Szent Teréz nagy böjtölő hírében állt. Így felelt neki: "Amikor böjtölök, böjtölök, amikor fürjet eszem, akkor fürjet eszem." Mindennek megvan a maga ideje. Akkor fog tudni igazán jól böjtölni, ha tudja élvezni az ételt, az életet. Teljesen téves fölfogás azt gondolni, hogy az életet élvezni bűn. Azért adta a Teremtő a sok finomságot, hogy élvezzük, hogy boldogok legyünk. Legalábbis, hogy része legyen ez is a boldogságunknak. Ugyanakkor a lemondás is nagyon jó. Amikor jó szívvel teszi az ember, akkor az a lelkének nagyon jót tesz. Ezt tudja jól az Úr, s ezért bíztat a sok öröm mellett lemondásokra is. Mindennek megvan a maga ideje. Úgyhogy nagyon fontos, hogy élvezze boldogan és hálatelt szívvel a fagyit, a sört, ha házas, akkor a szexuális életet, stb. Ezzel fejezzük ki hálánkat, hogy örülünk az életnek. De nagyon jó, ha tud bizonyos alkalmakkor lemondani is.
Kedves Lelkiatya! Tegnap eljött hozzánk testvérem!Teljesen lefárasztott agyilag,lelkileg mindenhogyan. Elkezdte mondani,hogy ő már teljesen kinem állhatja az embereket,ő már csak arra vágyik egyes egyedül egy tanyán lenne neki a legjobb élni.Szomszédok nélkül.Egyébként is egyedül él,csak állata van!! Szerinte és más szerint is benne vannak nárcisztikus személyiség vonások.Mondtam ok,tegyük fel van,az vajon ok ,hogy így maradj?Nem.Az ember képes változtatni dolgokon,magán munkával. Azt is mondtam neki aki hülyén gondolkodik hülyén ,rosszul is fog élni.Ok okozat. Erre ,hogy mi vagyok én terapeuta ?Az alkohol rehabon is ezt mondták neki ok,okozat. Mondtam talán azért mert így van!! Azt látom vele teljesen értelmetlen beszélgetnem,mert csak fújja a magáét.Hiába próbál az ember tanácsot adni,nem teszi meg! Ma a pap bácsink Facebookon megosztott egy írást Anthony Hopkins írását,legalábbis a színész írta,akként terjed amely arról szól röviden,hogy hagyd a nehéz beszélgetéseket az olyan emberrel aki nem akar változni!Legnehezebb elengedni azt aki nem szeret téged. Nem tudod megmenteni őket,nem is dolgod!Vannak kapcsolatok amik csak azért működtek mert te tettél bele időt energiát,és ha ez nem lesz ,a másik elpártol,mert nem miatta,hanem miattad működött amúgy is csak.Elmaradnak az smsesek!Ne menj oda,ahol nem keresnek,nem hiányolnak! Vedd körbe magad egészséges, boldog szerető emberekkel. Kérdésem : 1.Jól mondtam amiket mondtam tesómnak?Jó lenne bölcsen látni dolgokat szoktam kérni Istent segítsen! 2.Amit Antony Hopkins írt és pap bácsi megosztott,az úgy igaz mind ? Valóban elkell tudni engednünk aki nem szeret? Tesóm jutott eszembe, nagyon furcsa szeretet van benne,az szerintem nem az ezért nem is boldog. Templomba sem jár,de valami csak van benne mert beszél Istenről ,várná a segítségét! Szerintem nagyon máshogy kellene élnie , gondolkodnia ,hogy jobb élete legyen! Köszönöm szépen a válaszát!!
Azt tanácsolom inkább Önnek, hogy szeresse a testvérét, de ne magyarázzon neki. Persze, tudom, az ilyen embert nehéz jól szeretni. Követelőzik, de semmisem jó neki. Ne azt tegye és adja, amit ő követel, hanem amit Ön jónak lát. Nem könnyű ez, de kell egyfajta erő ehhöz. S valóban nem szükséges, nem is érdemes győzködni. Azt azért nem mondom, hogy engedje el. Hiszen mégiscsak a testvére. Hordozza sorsát, osztozzék vele, ha másként nem megy, legalábbi lélekben. Sokat imádkozzék érte, hogy amit Ön nem tud neki megadni, azt adja meg égi Édesanyja, Mária. Főként megtéréséért imádkozzék, hogy eljusson a szentgyónásig, szentáldozásig. Nagy csoda lesz, de nem lehetetlen. Ki kell imádkozni.
Kedves Lelkiatya! El vagyok keseredve, mert két éve nem tudok ebből a közfoglalkoztatásból kitörni. Anyagi helyzetem nehéz, kedély állapotom változó. Irodán dolgozom adminisztrátorként, de kevés a feladat( A keleti régióban élek). Kerestem munkát,de nem vettek fel. Olyan munkát szeretnék,amivel segíteni tudok másoknak. Jelenleg egyetemre járok( még két év).
Vígasztalásul azt tudom tanácsolni, hogy ne legyen türelmetlen. Azt végezze jól, amit éppen csinál. Ha az egyetem mellett nem túl sok munkája van, az inkább jó lehetőség, hogy a tanulmányokba, a kutatásokba, sok olvasmányba vesse bele magát. Szeretne inkább segíteni az embereken, ez nagyon jó. De ehhöz föl kell készülni. Ezt az időt most erre kapta. Használja fel jól! Ne a jövőn álmodozzon, vagy a lehetőségeken, hogy mit tehetne, hanem amiben épp benne van, azt tegye jó szívvel! Lehet, az Úr jobban tudja, hogy most erre, ennyire képes, de később lesz ez majd sokkal több is. Akkor majd gondoljon vissza erre az apró tanácsra!
Tisztelt Lelkiatya! mikor jelenik meg az ifjusagi gyalogos zarándoklat programterve?
Ma jelenik meg a nyilvános fórumon, a zarándoklat fészbuk oldalán. De a lényegesebb részeket itt is közzéteszem. Augusztus 14. Sárospatak (hétfő) 15.00 regisztráció (templom előtti tér) 18.00 nyitó lítiás vecsernye (megnyitó) ? görögkatolikus templom 20.30-21.45 utrenye Augusztus 15. Sárospatak-Gávavencsellő (kedd) 7.00 Szent Liturgia 9.00 indulás 13.45 Kenézlő, pihenő és ebéd Faluház 15.00 imaóra Kenézlői görögkatolikus templom 15.15 indulás Kenézlőről 16.45 érkezés Balsai Görögkatolikus templomhoz - pihenő 17.30 indulás Balsáról 18.30 érkezés Gávavencsellőre 21.00 Görögkatolikus templomban vecsernye ? Németh István római katolikus atya tanítása Augusztus 16. Gávavencsellő-Kemecse (szerda) 6.30 utrenye a görögkatolikus templomban 8.00 körül indulás 12.00 érkezés Nagyhalászra 16.45 Kemecse (általános iskola) 18.00 Szent Efrém férfikar koncert (interaktív) ? római katolikus templom 20.30 Püspöki Fórum (moderátor: Kondás Kristóf) 21.30 vecsernye templomban Augusztus 17. Kemecse-Nyírpazony (csütörtök, lelki nap) 6.30 utrenye a római katolikus templomban 8.30 indulás 10.30 érkezés Nyírturára, imaóra a görögkatolikus templomban 11.00 I. elmélkedés ? Dr. Seszták István atya 14.00 indulás 15.30 érkezés Nyírpazonyba, imaóra (görögkatolikus templom) - II. elmélkedés ? Dr. Seszták István atya 16.15 kiscsoportos beszélgetések 20.00 vecsernye és gyóntatás a görögkatolikus templomban 21.00 Akathisztosz Augusztus 18. Nyírpazony ? Nagykálló (péntek) 6.00 utrenye a görögkatolikus templomban 8.00 indulás 12.30 ebéd Harangodon 14.30 továbbindulás 16.30 Nagykálló strandfürdő, strandolás 17.00 DJ Olasz Gábor - strandon 22.00 vecsernye a Korányi Frigyes Görögkatolikus Gimnázium kápolnájában Augusztus 19. Nagykálló-Máriapócs (szombat) 6.30 utrenye 8.30 indulás Máriapócsra 10.45 Kállósemjén Szent Liturgia görögkatolikus templomban 13.30 indulás 15.30 körül érkezés, Paraklisz
Kedves Lelkiatya! Meg szeretném köszönni annak az illetőnek a kedves szavait ,aki írta,hogy a gonosztól jövő kísértés ez,hogy bántsam a kicsikéimet! Tanácsként írta,hogy ezeket a szenvedéseket ajánljam fel a bűnösök megtéréséért. Köszönöm! Egyszer történt velem hasonló eltakarodott. 15 éve nem dohányzom. Egy mulasztásom,halogatásom miatt nem jól jártunk ,és nagyon ideges lettem ,egy hajszál választott el tőle,hogy rágyújtsak De nem akartam küzdöttem mégis,eszembe jutott,hogy valahol régebben olvastam ,hogy mond azt,hogy ezt a kínt felajánlom a bűnösök megtéréséért,kimondtam magamban úton voltam éppen boltba,mire kijöttem teljesen elmúlt,és hála Istennek nem buktam el. Bárki aki küzd,bevetheti ,tényleg hatásosnak bizonyul. Minden jót kívánok!!
Köszönjük szépen, hogy ezt megosztotta velünk. Legyen áldás minden további törekvésén, küzdelmént!
Kedves Lelkiatya! Van az a mondás,hogy fogadd el ,szeresd a másikat úgy ahogy van. De ezt hogy lehet jól megtenni? Ha pl a gyermek hisztizik,nyavíkol. Ha a felnőttnek már vagy tízszer mondtunk valamit tegyen meg a ház körül,és még semmi..... Hogy érjem el,hogy ezek ne hassanak rám?És jól ,boldogan el legyek függetlenül akár a körülményeimtől,vagy a másik viselkedésétől? Köszönöm szépen a válaszát!!
Ez a bölcsesség, hogy fogadjuk el, szeressük a másikat úgy ahogy van, elsősorban nem arra irányul, hogy mi megtartsuk a lelki békénket. Szeretni gyakran küzdelmet jelent. A toporzékoló kisgyermek vagy a segíteni rest felnőtt inkább idegesít minket, de azért biztosan nem mondanánk, hogy nem szeretjük őt. Nem is szabad mondanunk, sem gondolnunk, még ha a pillanatnyi érzések ezt is diktálnák. Pontosan ezek azok a helyzetek, amikor a szeretetért meg kell küzdenünk. Azt kérdi, hogyan? Leginkább imádsággal. Amikor zűrös a helyzet, pontosan akkor kell Jézushoz fordulni: "Uram, segíts szeretni!" Azt nem tudjuk elkerülni, hogy ezek az idegesítő magatartások hassanak ránk. Ahhoz szenvtelenné kellene válnunk. Tegyünk egy látást hátrébb (akár fizikailag is), és úgy tekintsünk a helyzetre, mint lehetőségre: most akarok szeretni, ehhöz kérem Jézus erejét. Nem garantálom, hogy első próbálkozásra sikerülni fog, de hosszabb távon ez a törekvés sok mindent megváltoztathat a magatartásában és főként a lelkében.
Tisztelt Lelkiatya! Véteknek számít,ha katolikusként jobban szeretem a RÚF Bibliát olvasni,mint a katolikus SZIT vagy Káldi Bibliát? Régen csak SZIT fordítást olvastam,de egyszer az egyik hittestvérem azt mondta nekem,a Káldi-féle fordítást kell olvasni. Beszereztem,s mindig összevetettem a kettőt. Majd egyszer hallottam a 23.zsoltárt a RÚF fordításban,és azt a változatot sokkal könnyebben tanultam meg. A Károlyi fordítást egyáltalán nem szeretem,nehezen érthető,legalábbis nekem. Sokáig a három fordítást mindig összevetettem,de ezzel rengeteg időm elment? Volt egy időszak,mikor elvetettem a RÚF fordítást,mert mikor olvastam,lelkifurdalásom támadt,szinte rossz érzésem volt,mintha hitem ellen vétenék. Mostanában újra elővettem,mert számomra könnyebb,mert érthetőbben,gondolatébresztőbben és megtanulhatóbban szólnak. Hibát követek el,vagy vétkeznék ezzel. Előre is,köszönöm szépen válaszát.
Egyáltalán nem. Inkább igényességre. Nyugodtan olvashatja a protestáns fordítású Bibliát is. Arra kell figyelnie, hogy a hozzáfűzött magyarázatok - amelyeket szintén szabad és érdemes is megismerni - ne távolítsák el katolikus hitétől. A többféle fordítás, esetleg több nyelven való olvasás is hasznos lehet. Ha nem is mindig, de néha érdemes ezzel a megoldással is élni. Körültekintőbben tudunk ilyenkor foglalkozni a bibliai szöveggel. Ami viszont elengedhetetlen és mindennél fontosabb, az az imádságos olvasás. Mindig imádságban, Istenre figyelve kell értelmezni a szentírási szövegeket. A pusztán értelmi kiváncsiskodás könnyen félrevezethet.
    ... 76 77 78 79 80 
81
  82 83 84 85 86 ...