Kedves Lelkiatya! Mi a nagyobb baj a félelem vagy a kiváncsiság? Zakkeus kivâncsisága rejtve volt a sűrű levelek közt az Úr mégis meglátta és olyan erővel hívta, hogy nem félt mindenki szeme láttára lekászálódni a fáról. Vajon a kiváncsiságunkkal győzhetjük le a félelmünket vagy van jobb mód? Köszönve: Lívia

Kedves Lelkiatya! Tudom,hogy erre a kérdésre már válaszolt, mert más már kérdezte, de csak kérdésre találtam rá, a választ nem látom, nem találom. A kérdés érvényes-e a gyónás ha az atyán gyónás közben nem volt gyóntató stóla? Köszönöm válaszát!

Kedves lelkiatya mi a szentté válás feltétele?

Kedves Lelkiatya mit tanácsol mit tegyek a facebook függőség ellen? Még éjszaka is többször felmegyek megnézem mi történt míg nem voltam fenn.... sajnos még imádkozás közben is előfordul, tudom hogy Istennek kellene az első helyen, de sajnos nálam a számítógép, facebook megelőzte... nagyon fáj, nem akarom hogy így legyen... Azt akarom, hogy újra Isten legyen az első helyen! Az nem oké hogy 14-15 órát facebook-ozom de csak egy fél óra órát imádkozom és azt is nyűgösen, fáradtan, figyelmetlenül! A tanácsán kívül kérem imádkozzon is értem.... válaszát, imáját előre is köszönöm

Kedves Lelkiatya! Ha az ember beleszeret valakibe, akkor az hogyan történik? Kizárólag saját döntés, Isten döntése, senki döntése mert egyszerűen megtörténik de senki nem befolyásolja? A három közül melyik az igazi ok?

Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy mi számít jó imádkozásnak? Mi az a minimum amit imádkozni kell? Egy görög katolikus atya mennyit és hogy imádkozik?

Kedves Lelkiatya! Egy keresztmedállal kapcsolatos kérdés merült fel bennem. Még 15 éves koromban kaptam egy medált a nagyszüleimtől és szinte mindig azt viselem mert nekem ez a legszebb a hitem miatt. Ön mit gondol erről ha a hitünket fejezzük ki vele és nem csak egyszerűen ékszerként viseljük akkor helyes ezt hordani?... Mindig azt gondoltam, hogy csakis az ÚR tudja megítélni mi van a lelkünkben hogy mi mozgat minket cselekvéseinkben és persze azt is hogy csak Neki van joga e felett ítélkezni. Kérem ha lehet levelem tartalmát nem tegye közzé teljes terjedelemben. Nagyon várom válaszát. Köszönettel!

Kedves lelkiatya bűn ha valaki a papságba szerelmes? Nem egy papba hanem általában mindig a papok tetszenek meg neki (még nem tudja hogy pap az illető)? Nincs valami előírás a papi hivatásban ami valami megkülönböztető jelzés viselését írna elő? Mit lehetne tenni ez ellen az érzés ellen?

Kedves Lelkiatya! Könyvekkel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni, nem könnyű témában. Azt szeretném kérdezni, hogy tudna-e nekem olyan könyveket, tudományos cikkeket javasolni, melyek Iskarióti Júdásról szólnak, de nem szépirodalmi művek. Olyan szövegeket keresnék, melyek többet mondanak Júdásról mint amennyi a Bibliában írva van. Lehetnek elemzések azzal kapcsolatban, hogy az Evangéliumok hogyan mutatják be, szólhatnak Júdás Evangéliumáról, lehetnek tudományos magyarázatok Júdás életéről. Különösképpen érdekelne Júdás gyermekkora, erről sehol semmit nem lehet találni. Még Jézus gyermekkoráról sincsen sok információnk, nemhogy Júdáséról. Történészek, teológusok által írott könyvek címét is szívesen fogadom. Nem feltétel, hogy magyar nyelvű legyen. Nem azért kérdezem, mert a kanonikus Evangéliumokban nem hiszek, katolikusként azokat fogadom el igaznak, egészen más ihlette a kérdésemet. Nem könnyű ilyen műveket találni, amelyekre nekem szükségem lenne. Az online elérhető szövegek lennének a legjobbak, de nyitott vagyok másra is. Köszönöm, hogy elolvasta kérdésem.

Kedves Lelkiatya, és egy kedves Válaszoló! Adventi könyv ügyben, írok. Megtaláltam Kránitz atya könyveit a kiadónál, nagyon köszönöm. Az Úrjövet is elérhető egy antikváriumban, Neki is nagyon köszönöm. Áldott Adventi készülődést!

Kedves Lelkiatya! Egy kérdezőnek szeretnék segíteni, aki az adventi időszakra szeretne ráhangolódni egy kifejezetten erre a néhány hétre illő könyvvel. Ön írta válaszában, hogy a kérdező nézzen utána Barsi Balázs atya elmélkedéseinek. Nem tudom, hogy azon az oldalon rajta van-e, hogy van Barsi Balázs atyának egy pontosan ide illő könyve, aminek a címe: Úrjövet. Ha nem tudja megvenni katolikus könyvesboltban, valamelyik antikvárium honlapján keresgéljen. Üdvözlettel egy római katolikus

Kedves Lelkiatya! Jó ideje már távol érzem magamtól Istent. Mintha elhagyott, elvetett volna. Próbálok kapaszkodni belé, de mintha nem akarná, hogy közeledjem felé. Szörnyű érzés és lelkiállapot. Pl többször szerettem volna Máriapócsra menni, de mindig közbejött valami: betegség, Covid, autóm elromlott. Mintha valaki, valami direkt megakadályozná, hogy eljussak. Csupa rossz dolog történik velem mostanában. Mindig azt hiszem, hogy már nincs lejjebb, nem lehet rosszabb, aztán mégis van. Nem vagyok babonás, de mindez nem a gonosz lélek fokozott tevékenysége? Hogy nagyon belopta magát a belsőmbe, életembe? Hogyan szabadulhatnék meg tőle? Én Istenre akarok igent mondani, a gonoszt elvetni, de mintha Isten maga terelne a gonosz karmaiba. Hogyan menekülhetnék meg? Már imádkozni sem tudok. Kétségbe vagyok esve. Keresem a kiutat, de nem találom! Vagy van olyan, hogy Isten végleg elvet valakit, és nem lehet tenni ellene? Nem vagyok bűnösebb, mint bárki más, miért akkor, hogy a kárhozat gyermekének érzem magam?

Kedves Lelkiatya! Már előre tartok tőle, hogy azt fogja hinni rólam, hogy mindenkinél jobbnak tartom magam, de nem így van. Vannak hibáim, lenne miben változnom, vannak tőlem is jobb emberek. Ezt elismerem, így van. Az utóbbi években mégis azt látom, hogy a keresztény emberek nagy része alig különbözik a nem keresztény emberektől. Mi lehet ennek az oka, hogy már a keresztények is alig különböznek a nem keresztényektől, tisztelet a kivételnek? Ha belegondolok, hogy Jézus követői és az utánuk következő keresztények milyenek voltak és akkoriban hogyan viszonyultak az emberek Istenhez és a hithez, ég és föld a különbség a mai világgal összehasonlítva. Változik a világ és ez természetes, de a keresztény hit alapjai ma is ugyanazok szóval nem érdekes ez kicsit? Nem akarok általánosítani, mert nem mindenki ilyen, de ismerek olyan keresztény nőt, akin tényleg nem is látszik, hogy az lenne, kivéve hogy heti egyszer elmegy a templomba, jól ismeri a Bibliát és katolikus gimnáziumba járt. Ez szép és jó, de a cselekedetein nem látszik egyáltalán. Az idejét a munka, a barátok, az utazások, a bulizás köti le, de nem segít különösebben másoknak vagy törődik azokkal, akik tényleg a legjobban rászorulnának. Meglehetősen foglalkoztatják a földi dolgok, ami nem lenne probléma, de ebben sem látszik meg a hite. Egyértelmű, hogy nem Isten a legfontosabb neki. Egyetemen csoporttársak voltunk és szerette volna meghallgatni a feleletem, lett volna rá lehetőség, mert még ott voltak többen a teremben, de egy másik csoporttársunk nem volt rá kíváncsi és hívta, hogy menjek és emiatt nem hallgatott meg. Nem bánt engem ezzel, de egy keresztény ember miért hagyja befolyásolni magát egy másik ember által ha neki máshoz van kedve? Ki is beszéltek másokat a hátuk mögött, egy bolti dolgozót azért, mert nem értett a műszempillákhoz és szerintük az ciki, hogy nő és nem ért ehhez, így a férfi kollégáját kellett hívni segíteni, egy másik csoporttársunkat azért beszélték ki, mert gyakran mondta, hogy fáj a feje és azt mondták, biztosan hazudik, mert mindig akkor mondja, amikor számonkérés van. Egy keresztény ember hogy képes kibeszélni másokat a hátuk mögött és még ítélkezni is? Nem vagyok én sem Jézus Krisztus, de én nem tudnék valakit azért cikizni, mert nem ért a műszempillákhoz, nem is sminkeltem magam soha és ha valaki gyakran panaszkodik fejfájásra, én minek ítélkezzek ha nem tudhatom mit érez ténylegesen? Nem igaz egyébként, hogy mindig számonkérés előtt fájt a feje, de ha hazudott volna is, honnan tudhatná ezt valaki? Én akkor is próbálok nem ítélkezni, amikor mások beszélnek ki nekem valakit, mert nem tartom helyénvalónak az ítélkezést. Olyankor mondok valamit, hogy én nem tudhatok mindent és így nem ítélkezek. A tanszékre néha bejárt egy autista lány is, korábban ott tanult, akkor már egy másik tanszéken dolgozott ügyintézőként. A magukat szintén kereszténynek tartó emberek egy szót se szóltak hozzá, amit meg lehet érteni, mert azt mondták, félnek tőle és én elhiszem, hogy egy átlagostól eltérő ember ijesztő is tud lenni, de nem volt agresszív, nem beszélt csúnyán, nem hangoskodott és egy kereszténynek nem kellene azokkal is kedvesnek lennie, akit mindenki kirekeszt? Hozzám is az autista lány szólt először és nem én hozzá, de utána mindig udvarias voltam vele, beszélgettem vele, nem akartam, hogy olyan érzése legyen, hogy sajnálom rá az időmet vagy lenézem az állapota miatta. Mások akkor is levegőnek nézték vagy lerázták, amikor beszélgetni próbált. Nemde pont az lenne a kereszténység egyik lényege, hogy ne csak azokkal legyünk kedvesek, akiket szeretünk, jól ismerünk? Ha csak a mindenki által elismert, kedvelt, népszerű emberekkel törődnénk, akkor miben lennénk mások mint a nem keresztények? Egy másik, református keresztény, akit ismerek, ő meg azért furcsa, mert olyan mintha dicsekvő lenne és nem szerény, a hitét pedig mutogatni akarná. Nem zárom ki, hogy rosszul látom, de nem rendszeresen oszt meg kereszténységgel kapcsolatos dolgokat közösségi médiában, ez nem baj, de én azt már soknak tartom, amikor feltesz magáról egy képet, amin elmélyülten imádkozik. Még akkor is ha mások is vannak a képen és egy nyilvános imádságon készült. Nekem az is furcsa, hogy Húsvétkor lefotózza a Bibliát, a kenyeret, egy üveg bort, mindet együtt és ezzel kíván kellemes ünnepeket. A Húsvétnak ez a lényege, de van valami mesterséges ebben a fotózásban. A bibliai szövegek és Jézus-képek megosztását is olyan különösnek tartom. Amikor valaki minden egyes alkalommal bibliai idézetet tesz egy kép mellé, ahol éppen egy eredménye látható, szakdolgozat, ösztöndíj, diplomaosztó, akkor azért az nem túlzás kicsit? Ez egy nagyon jó kérdés szerintem, hogy mi az ami belefér a közösségi felületeken. Ha valaki azért oszt meg egy bibliai idézetet, hogy így eljusson azokhoz, akik még nem ismerik, az lehet hasznos és jó, de ha magát "reklámozza", róla szól egy kép, esemény, akkor biztos, hogy jó ötlet mindig ott lennie egy bibliai idézetnek? Hálát adhat érte Istennek anélkül is, hogy más látná, ha pedig róla szól a kép, a bejegyzés, a megosztott tartalom, akkor úgyis vele lesz mindenki elfoglalva és nem a Bibliával, nem jut át az igazi jelentése a bibliai szövegnek. Így csak annyi haszna van, hogy azt látják, hogy hisz Istenben, de ezt miért kellene mindig mutatni? Ha nincs igazam, akkor elnézést kérek, én sem vagyok tökéletes és tévedhetek. Az említett személy nagy focidrukker is, de amikor azt mondta, hogy szerinte belefér egy meccsen szurkolóként olyat üvölteni az egyik csapat játékosainak - nem az ő kedvenceinek - hogy "mocskos X.Y. csapat" meg "sz*r X.Y", akkor én komolyan elgondolkodtam. Ez most komoly? Hiába csak foci, de ezt tényleg kiejtheti egy keresztény a száján szándékosan, bűntudat nélkül és mondhatja nyilvánosan, hogy ez belefér? Nem akarom magam krisztusi kereszténynek beállítani, de én általában nem éreztem szükségét ilyet szavaknak, ha valamikor előfordult, akkor nagyon megbántam és azóta nagyon odafigyelek, hogy ne legyen ilyen, nem is szokott lenni. Azt, hogy "sz*ar", mondtam már véletlenül, de abban a percben megbántam és nem egy másik emberre mondtam. Szándékosan ilyet üvölteni lelkiismeretfurdalás nélkül egy másik emberre, én nem tudom ez hogy jön össze a keresztény hittel. Onnan ismerem a véleményét, hogy egy interjúban egyszer kifejtette és ez az interjú nyilvánosan elérhető, pont az volt a kérdés, hogy keresztények hogy viszonyulnak a szurkoláshoz. Én nem lennék rá büszke ha oda lenne írva, hogy református vagyok és szerintem belefér a "szar" és "mocskos" szavak használata. És egy ilyen ember tölt fel képet, hogy ő imádkozik és milyen jó volt a többi reformátussal együtt lenni. A keresztény ember is hibázhat, nem erről van szó, de ez a lány szándékosan, minden rossz érzés nélkül képes ezeket kimondani, üvöltve. Nem mindegy, hogy így történik vagy ritkán véletlenül csúszik ki valakinek a száján és meg is bánja. Arra azt mondom, hogy megbánja, az a fontos, az már valami. Ami a nyilvános imádságos képeket illeti, a baptistáknál még fokozottabban nyilvánul meg ugyanez. Egy másik egyetemista, akit ismerek, baptista és nekem nincs bajom a baptistákkal, nem akarok a tanításaikról véleményt mondani, de sok olyan képet osztanak meg a közösségi oldalakon, honlapjukon, az emberek egyénileg is saját profiljukon, amin imádkoznak, énekelnek, ölelgetik egymást, szinte átszellemülnek, a szemük behunyva, nem is tudnám máshogy mondani mint átszellemülés. Ha valaki így imádkozik, imádkozzon így. Én igyekszek nem ítélkezni és próbálok ebben a témában sem, ha butaságot mondok, akkor el fogom fogadni, hogy így van, de az imádság nem egyedül Istenre tartozik? Én még soha életemben nem osztottam meg magamról olyan képet, ahol imádkozok. A görögkatolikus misékről alkalomadtán készülnek képek ha jeles alkalom van, de azok a képek valamelyik egyházmegye oldalára kerülnek fel és nem a Facebookon osztják meg emberek egymásról és saját magukról, hogy az ismerőseik láthassák, nem beszélve arról, hogy nem úgy imádkozunk, ahogy a baptisták, behunyt szemmel, kitárt karral, egymás kezét fogva, egymást megölelve. Ha a baptisták tényleg annyira átszellemülnek, akkor ez egy intim dolog, miért kellene mindenki másnak látnia, ha pedig nem is igazi, akkor minek hazudni? Jézus is azt mondta, hogy ha a farizeus mindenki más előtt imádkozik és jó hívőnek akarja feltüntetni magát, a vámszedő bűnös pedig a templomban, szerényen, kevés szóval és csak Istennek mutatva magát, nem az embereknek, akkor a vámszedő imáját fogja értékelni. Ma már miért lett ez ilyen divat, hogy a keresztény emberek egy része, sokan köztük fiatalok, másoknak mutogatják, hogy imádkoznak, ölelgetik, szeretik egymást? Én is szoktam megölelni másokat, szeretni másokat, imádkozni de nem érzem szükségét, hogy ez nyilvános legyen. A keresztényeknek legalább a fele miért nem olyan mint régen volt? Amikor valami benne van a Bibliában, az Újszövetségben, miért csinálják a hívő emberek annak az ellenkezőjét? Az ember nem Isten, hogy bűntelen lenne, de nem akkor van értelme a hitnek ha az megjelenik a tetteiben?

Dicsőség JézusKrisztus kedves lekiatya,Ferenc pápa,hozat ojan döntés hogy azt kéri egy hívő tőle:egyházi anyakönyvibol át írni egy másik egyházanyakönyvivébé?meg érti amint írtam?nem rítus vallásról van szó,hanem megtehető a pápa hogy át írjak egy másik anyakönyvi egyház kosebe ,a pápának van hatalma ,de hogyan lehet ez tőle kérni,kit kell még keresek,levelet irhatok e neki ,hogyan érdemes ezt végig járni.?lehet hogy hujeseg az egész,választ várok.

Kedves Lelkiatya! Pár hónapja hordok egy kereszt medálos nyakláncot. A kereszt medálok jelentése, ha jól tudom, esetleg változhat annak megfelelően, hogy pontosan hogy néz ki. A hagyományos függőleges kereszt a kereszténység szimbóluma, a fejjel lefelé fordított a Sátán szimbóluma, de van-e bármilyen többletjelentése az oldalra fordított a keresztnek? Eddig arra gondoltam, hogy csak esztétikai szempontból van szerepe, mint bármilyen nyakláncnál, a medál többféleképpen elhelyezkedhet. Csak máshogy néz ki, más stílus vagy valamiben más mint a hagyományos függőleges keresztény kereszt? ... Hónapokon át természetesnek vettem, hogy van ilyen is, még tetszett is mert nem a megszokott, de utólag már elgondolkodtató, mert Jézus keresztje nem oldalra volt állítva. Mégis úgy vélem, nem számít, hogy a kereszt Jézus halálakor milyen pozícióban volt. Alapul véve azt, hogy Pétert fejjel lefelé feszítették meg mert nem akart úgy meghalni mint Jézus és ma már a fordított kereszt tudvalevő, hogy mit jelent. Ebből kiindulva, nincs szerepe, hogy függőlegesen, oldalt, máshogy helyezkedik el. Igen, de ha figyelembe vesszük, hogy egy kereszt nem véletlenül úgy áll, ahogy - a keresztény függőleges, a Sátáné pont fordítva -, akkor ha az oldalra fordított kereszt mintha a kettő között lenne és ezáltal mégis veszítene a keresztény jellegéből. Erre hasonlít de nem egyezik meg vele az egyik elmélet, ami szerint az ilyen kereszt a menny és pokol közötti emberiséget ábrázolja. Egy második elmélet azt mondja, a jelentése szerint a kereszténység egy elbukott vallás ahogy a kereszt is elbukott, már nem egyenes, nincs a kereszténységnek hatalma. A harmadik teória ennek ellenkezőjét mondja, miszerint azt jelenti, hogy megtörtént a megváltás, Jézus megváltott minket, befejezte a földi tevékenységét ami elérte célját, másképp mondva letette a keresztet. Negyedik értelmezés az, hogy a kereszt cipelésére utal, amikor Jézus vitte a keresztet és az közben ebben a helyzetben volt. Rákerestem a Google-ban és mint látható, több értelmezést találtam, melyik lehet a legreálisabb közülük? Az egyik keresztény portál szerint nem állapítható meg egyértelműen a jelentése és amíg a viselője nem mondja ki egyértelműen a véleményét, addig nem lehetünk benne biztosak, mindazonáltal nem bűn az ilyen kereszt viselése.