Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi kilenc meg nyolc? (a választ számmal kell beírni)


küldés
eddigi válaszok
Kedves Lelki atya!

Nem lehetséges, hogy a kérdező az Anyaszentegyház 5 parancsára gondolt? Hisz szabályról ír.
A másik kérdésnél pedig az Ószövetségi könyvek számánál történhetett elírás.
Andi
Igen, lehetséges. Köszönöm szépen.
Kedves Lelkiatya, az előző kérdező - mi az5 legfontosabb szabálya az egyháznak? - lehet erre gondolt:

Az Anyaszentegyház ötparancsolata
1. A vasárnapot és a kötelező ünnepeket szentmisével és pihenéssel szenteld meg!
2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!
3. Évente gyónjál és legalább a húsvéti időben áldozzál!
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!
(forrás: http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=22)
Lehet. Köszönöm.
Kedves Lelkiatya!
Nagyon nehéz dologban szeretnék tanácsot és véleményt kérni.
Sokat gondolkozom mostanában az életemen. Azt hiszem tudom, hogy hol rontottam el.
Vallásos családban nevelkedtem, jártam templomban és imádkoztam is. Főiskolás koromban sajnos rossz társaságba keveredtem. Volt egy barátnőm, aki ezoterikus dolgokkal foglalkozott, jóslás, tarot, inga, meg ilyenek. Sajnos szép lassan engem is bevont ebbe. Megtetszett ez a dolog, mert ahogy a barátnőm megmutatta, hamar voltak sikereim az élet minden területén. Bár ne tettem volna. Most utólag visszagondolva nagyon megváltoztam. Ezek után szép lassan elhanyagoltam a templomba járást, távol kerültem a szüleimtől is. A lelkem mélyén továbbra is hittem Istenben, imádkoztam is, de kevesebbet. Ezek után az életem is megváltozott. Közben lediplomáztam, az élet is messze sodort a szülői háztól, ami- úgy gondolom- sokszor megvédett. Megváltozott a külsőm, negatív irányban, meghíztam, más frizura, teljesen más életvitel, mint korábban. Közben megismerkedtem egy fiúval is, akihez hozzá is mentem.
Erre úgy 2 évre, mintha elkezdett volna valami derengeni. Egyre kevesebbet foglalkoztam az ezoterikával, többet imádkoztam és ismét templomba kezdtem járni. Előbb a nagy ünnepekre, aztán minden vasárnap.
Bűntudatot éreztem a korábbi dolgok miatt. Letettem a kártyát, egy idő múlva ki is dobtam, minden ilyen " felszerelés". És imádkoztam, és csak imádkoztam... gyóntam és áldoztam. Ekkor ismét derengeni kezdett valami. Olyan lett egy idő múlva, mintha álomból ébredtem volna. Ekkor belenéztem a tükörbe, és nem ismertem azt az embert, akit ott láttam. Rájöttem, hogy ez nem én vagyok. Mára olyan lettem, mint régen.
Visszagondolva arra az időszakra, nem volt egy boldog percem.
Ennek a sok nem túl pozitív változásnak az ezoterika volt az oka?
A lelkiatya, akinek gyónok, azt mondta, hogy túl szigorú vagyok magamhoz.
A szüleim sem haragszanak rám, és a férjem sem.
Lehetséges, hogy ez okozott ilyen változást az életemben? Most döbbentem rá, hogy "józan fejjel" sok mindent másként csinálnék.
Ma már nem múlik el vasárnap mise és szentáldozás nélkül. Nap pedig máriapócsi és Jézus szíve kilenced nélkül,ha tehetem, rózsafüzért is imádkozom.
Isten ezt megbocsátja?
Hogyan tehetném rendbe az életem, úgy mint azelőtt volt?
A Jó Isten már rendbe tette az Ön életét. Csodálatos módon megajándékozta a megtérés kegyelmével. Komoly tanácsom, hogy nem szabad tovább vádolnia önmagát. Bizalmatlanság volna Isten irgalmával, megbocsátó szeretetével szemben, ha azt gondolná, hogy Önnek még "tennie kell valamit". Ha tiszta szívvel meggyónt, járt Máriapócson - gondolom -, akkor már visszatért a helyes mederbe az élete. Persze, imádkozzon csak sokat továbbra is, de ne teljesítmény kedvéért. Szeresse a férjét, tegyen jót az emberekkel, és legyen nagyon hálás, hogy az Úr kivezette Önt az ezoterika sötétségéből. Természetesen az okozta mindezt a sok rossz dolgot. Istennek hála, hogy ezektől már megszabadult.
mi az5 legfontosabb szabálya az egyháznak?
Bocsásson meg, erre nem tudok válaszolni. Az egyház azt tanítja, amit Krisztus, Ő pedig két fő parancsról beszélt: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat (Mt 22,37-39). Az összes többi cselekvésünk ebből származik, erre alapozódik.
Kedves Lelkiatya!
Három 6 év alatti kisgyermeket nevelő család vagyunk, de családunk széthullóban van: férjem hónapok óta egy másik nőbe "szerelmes", és készül elhagyni minket. Még ingadozik, egyszer az észérvek vezérlik, és a család mellett döntene, máskor átgázolna mindenen, mert a kísértés az erősebb. Lassan felőrlődünk ebben a helyzetben. Én rengeteget imádkozom érte, úgy érzem, megszállta a Gonosz, nem volt ő ilyen a több mint egy évtized alatt, amióta együtt vagyunk. Tudom,neki is segítség kellene, de nem hajlandó gyónni, lelkiatyával beszélni, semmilyen segítséget igénybe venni. Mit tehetek én, aki meg szeretné őrizni a család egységét? Szeretem és megbocsátanék neki, de ahhoz az ő döntése kellene, hogy együtt maradjunk. Hogyan végeztethetnék ördögűzést a beleegyezése nélkül? Vagy egyáltalán, mit tehetnék?
Szörnyű, hogy a sátán a legjobb családokba, a legszebb kapcsolatokba is bele tud rondítani - természetesen mindig a mi hibáinkba belekapaszkodva. Sajnos ismerős az a jelenség, hogy az egyik házastárs - legtöbbször a férfi - képes felrúgni az egyébként egészséges kapcsolatot, mert megbolondítják az ösztönei. Igaz, többnyire az ilyen félrelépéseknek előzményei is vannak. A kapcsolat megromlásáért általában mind a két fél hibás. Ki jobban, ki kevésbé, de ennek mértékét teljesen hiábavaló firtatni. E ténynek az igazsága azonban mégis arra késztetheti, hogy önmagát vizsgálja meg. Elsősorban azt lássa be, hogy Ön hol hibázott, azon próbáljon változtatni. Továbbá, ha a férje nem is hajlandó gyónni, lelkiatyához menni, keressen olyan személyt (a férje régi barátját vagy közös jó ismerősüket), akivel esetleg hármasban tudnak beszélgetni erről. Persze, a legjobb az volna, ha egyenesen szakemberhez mennének, családterápiára - feltéve, ha a férje hajlandó erre.
Mindenesetre semmiképp se adja fel a reményt! Sok esetben ráébred a másik, hogy őrültséget művel, és hogy semmi jövője nincsen a bűnös életváltozatának. Ha ezért hittel imádkozik, s közben hűségesen szereti továbbra is a tévelygő házastársát - igyekszik úgy szeretni, ahogyan arra neki szüksége van! - akkor jó reménye van arra, hogy lesz még olyan idő, amikor minderről mint rossz emlékről fognak tudni közösen beszélgetni. Legyen továbbra is kész a megbocsátásra, a reményre!
Főtisztelendő Atya!
A minap a rádióban arról volt szó, hogy a föld túlnépesedett, a szükségletek nem bírnak el ennyi embert, az elmúlt 50 évben megkétszereződött a Föld lakossága és ezt hosszú távon nem fogja tudni ellátni a mezőgazdaság, élelmiszeripar, és hasonló éhezések várhatók Európában is, mint a fejlődő országokban jellemző (egy héten egy nap olyan, hogy egyáltalán nem esznek sokszor).
Az ütött szöget a fejembe, hogy én gyerekkorom óta azt hallom, hogy "szaporodjatok" és "sokasodjatok" és a keresztény családok szinte szégyenkezhetnek, ha nem rendelkeznek minimum 3 gyermekkel. Magyarország lakosság bár növekszik, de a Föld lakossága nem éppen. (Itt most a Magyarország problémáját nem feszegetem).

Mi arra a tanítás, hogy meddig sokasodjunk és szaporodjunk? Miért fontos sok gyermeket a világra hozni, ha a számítások szerint akár 50 éven belül olyan problémákat okozhat ez, amivel az emberiség nem fog tudni megbirkózni, éhezések, nyomorúságok lesznek?

Nem vagyok pesszimista, én is 4 gyermeket szeretnék, már 2 van, de nem értem a koncepciót :D

Válaszát várva.
A túlnépesedés veszélye a földnek egyáltalán nem arra a részére érvényes, ahol mi lakunk. Magyarország, Európa sorsában égető szükség a lakosság szaporodása, vagy legalább a végzetes fogyás leállítása. Bevallom, azt nem tudom, hogy Ázsiában mit kell tennie egy felelősen gondolkodó keresztény családnak. Bízom abban, hogy ha ott élnék, vagy akár ha - mondjuk - onnan érkezne kérdés a honlapunkra, akkor tudnék valami hiteles választ adni. Önnek azonban bátran javaslom, hogy vállaljanak legalább négy gyermeket, de ha lehet, akár többet is. Ne feledjük, számos olyan család van, ahol nem születhet gyermek, és sokan vannak még, akik pedig nem is alapítanak családot. Tehát ahhoz, hogy a népesség újratermelhesse önmagát, a négy vagy annál több gyermeket vállaló családokra van szükség. Fontos eleme még e kérdésnek az is, hogy a nagy családban felnőtt gyermekek általában sokkal könnyebben beilleszkednek a közösségekbe, együttérzőbbek, jobban feltalálják magukat a nehéz körülmények között, és még sorolhatnánk azokat a jó tulajdonságokat, amelyek természetes módon alakulnak ki egy-egy jó közösségben felnőtt ember személyiségében.
Továbbá arról is szót kell ejtenünk, hogy számítások szerint a földünk sokkal több embert is el tud hordozni, ha egyesek (az emberiség kevesebb mint 10 százaléka!) nem élne esztelenül önző és pazarló módon.
Kedves Lelkiatya!
Amikor Noé fia, Kám, megláta az ő meztelenségét, miért büntette meg azt a fiút, aki véletlenül meglátta ? Végülis nem tehetett róla.
Ez valami olyasmit jelent, hogy aki az igazságot leplezetlenül meglátja az büntetést érdemel aki pedig leplezi, az meg jutalmat...?!
Kám hibája nem az volt, hogy véletlenül meglátta apja meztelenségét, hanem amit utána tett. Nem elfedte mint szemérmetlen dolgot, hanem épp ellenkezőleg, szólt a testvéreinek, mintegy nekik is megmutatva azt.
Az igazságra vonatkozó következtetése egyáltalán nem illik ide, hiszen nem az igazságot leplezte a másik két fiú, hanem apjuk hibáját és kiszolgáltatottságát. E tettükben sokkal nagyobb szeretet és tisztelet mutatkozott meg, mint Kámban, akinek ez nem jutott eszébe.
Kedves Lelkiatya!

Annának, a Hit Gyülekezetével kapcsolatos kérdésére adott válaszára reagálnék, olyan teológus hallgatóként, aki fiatal felnőtt fejjel, tudatosan választotta a Katolikus Egyházat és a bizánci szertartást, s ugyanilyen tudatosan akar megmaradni mind katolikus hitében, mind bizánci szertartásában, de ugyanakkor következetesen nyitott akar maradni ama krisztushívők felé is, akik más más szertartást követnek vagy nem is a Katolikus Egyház tagjai.
Kedves Tamás!
Levelének csak az első bekezdését tettem itt közzé. A teljes írását pedig áthelyeztem a Fórumra, minthogy jelezte is, hogy talán inkább oda illeszthető. Ott másoknak is van lehetősége ehhez a kérdéshez hozzászólni.
Csak egy megjegyzés a Lelkiatyának:
Bohács Zoltán: A hatalom célkeresztjében című írása nem leleplezi, hanem védelmezi a Hit Gyülekezetét, maga az írás is a Hit Gyülekezete folyóiratában jelent meg.
üdvözlettel: Kovács Viktor
Köszönöm szépen a kijavítást. Arra gondoltam, hogy a nyitott szemű ember előtt mégis inkább leleplező. De mindenképp közzéteszem a kiigazítását, nehogy bárkit félrevezessek. Még egyszer köszönöm.
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Kedves Lelkiatya!
Kétgyerekes anyuka vagyok és egy intim témában szeretném a tanácsát kérni. Már nem tervezünk több gyereket, s ehhez kapcsolódik a kérdésem is: Milyen fogamzásgátló módszert fogad el a katolikus egyház? (Hívő, rendszeresen templomba járó görögkatolikus házaspár vagyunk. Gyermekeink megfoganásáig nem védekeztünk, a Jóistenre bíztuk magunkat és gyermekeinket.) A fogamzásgátló tabletta megengedett? Vagy ez bűn, s ha igen, akkor emellett nem lehet szentáldozáshoz járulni sem? Mit jelent az imakönyvekben szereplő lelkitükörben lévő kérdés: ?Vétkeztél-e bűnös módon a gyermekáldás ellen?? A témáról van esetleg valamilyen könyv? Várom válaszát és segítségét, hogy az élet minden területén Istennek tetsző életet élhessünk.
Köszönettel és üdvözlettel:

E.
Az Egyház ebben a természetes családtervezést, vagyis az időmegválasztás komplex módszerét ajánlja. Az "Én meg Te Mi" című könyvben írja le Pál Bernadett ennek gyakorlatát "A természetes
családtervezés" cím alatti rövid tanulmányban.
Hormontabletta szedése fogamzásgátlás céljából nem megengedett. Súlyosan befolyásolja ugyanis az anya hormonháztartását, a változó korban pedig hatványozottan növeli a stroke, az embólia és az infarktus veszélyét! Kínos pontossággal kell szedni, és a legkisebb hiba esetén is váratlan fogamzás következhet be. Emellett nem kizárható, hogy az esetlegesen létrejött zigóta beágyazódását akadályozza meg, s ez már abortív hatás.
Ugyanakkor minden párnál egyedi szempontok vannak ezért érdemes személyes tanácsot kérni a saját lelkivezetőtől.
Dr. Soltész János: Megélni az evangéliumot című könyvében is ír
erről.
Kétségtelen, hogy a természetes családtervezés sem pontosan kiszámítható. Az így bekövetkezett meglepetés azonban inkább ajándék, mintsem kockázat. A tervezés mellett így megmarad a nyitottság a gyermekáldás, az Isten gondviselése iránt.
Kedves Lelkiatya!

Azt szeretném megkérdezni, hogy nem tudja e véletlenül, hol található ez a szép szent ikon, és mi a címe, amelyik ebben a videóban éppen a Szentírással ábrázolja Krisztus Urunk? Köszönöm. :)

http://www.youtube.com/watch?v=DJODxvgkfE0&feature=related

Janka
Ez a kép a kijevi Szent Vlagyimir székesegyházban található. A festője Viktor Mihajlovics Vaznyecov, aki a múlt század elején egészen sajátos stílust alakított ki, a nyugati hatást alkalmazva tudatosan keresett új ábrázolási módot.
Kedves Lelkiatya!
Egyetemista vagyok, és hívő katolikus. Viszont egyre több olyan emberrel találkozom a környezetemben, akik a Hit Gyülekezetének tagjai. Nem sok mindent tudok erről a szervezetről, de annyit igen, hogy nincsenek jó véleménnyel a katolikus egyházról. Interneten nem találok kellő, és megbízható forrást arról, hogy mi ennek a közösségnek a tanítása, és mik a fő különbségek a Hit Gyülekezete és a katolikus egyház tanítása között. Ha ezek az emberek kérdeznek engem a különbségekről, szeretnék tájékozott lenni, ezért kérem a Lelkiatya véleményét, tanácsát. Előre is köszönettel: Anna
Magyar alapítású szekta. Az alapító Németh Sándor korábban római katolikus kispap volt a Központi Szemináriumban Budapesten. Onnan kilépett, és néhány társával előbb egy imacsoportot, majd egy különálló egyházat szervezett meg.
Talán ebből is fakad, hogy erősen támadják a Katolikus Egyházat. Annak életét pogány szokások maradványainak tartják.
Mint minden keresztény szektának, nekik is a legfőbb tanításuk és könyvük a Biblia. Csak éppen nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a Katolikus Egyház hamarabb volt, mint a Biblia. A bibliai könyveket valójában a katolikus egyház határozta meg még a 2-3. században. Ezt sokszor figyelmen kívül hagyják más "bibliás" szekták is.
Egyik fő tanításuk, hogy Jézus helyettünk vállalta a szenvedést, amit mi érdemeltünk volna, és ez akkor válik az egyén számára érvényessé, ha ezt elhiszi, ha átadja életét Jézusnak. A katolikus hit ennél sokkal többet mond. Jézus, az Isten Fia már a megtestesülésével magára vette a mi emberi természetünket, és ezzel megnyitotta az Isten és ember egyesülésének lehetőségét. Ennek mintegy egyenes vonalú következménye Jézus élete, tanítása, majd pedig kereszthalála és feltámadása. Nem csak a kereszten váltott meg minket az Isten Fia, és főként ez nem csak azokra érvényes, akik "átadják neki életüket". Isten minden embert megváltott kivétel nélkül, mennybemenetelével pedig fölvitte emberi természetünket a mennybe.
Leleplező még az is, hogy a gyülekezetet a 80-as évek elején alapították. Vajon az, amit addig a katolikus egyház 2000 éven át tanított, az mind téves, és most, a XX. század végén Németh Sándor tudja megmondani, hogy mi az igazság? Meglepő ez a merészség.
Tagadják a hierarchia (püspök,pap,diakónus) isteni eredetét. Ugyanakkor félelmetes tekintély övezi a vezetőt és a vezetőket. Súlyos anyagi visszaélésekről számolnak be azok, akik otthagyták ezt a szektát, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy kiszabadultak belőle. Könnyűzenével könnyen elbolondítják a jó szándékú kereső fiatalokat, utána pedig az adataik és a magánéletük ismeretében lelkileg zsarolják őket. Érdemes megismerkedni néhány őket leleplező írással. Pl. Bohács Zoltán: A hatalom célkeresztjében és Bartus László: "Fesz van". A világhálóról is tájékozódhat, ha beüti a keresőbe a "Hit gyülekezete leleplezése" szavakat. Megdöbbentő beszámolókra talál.
Kérem, vértezze fel magát hitbeli és lelki ismeretekkel, mielőtt behatóbban meg akarná ismerni ezt a roppant veszélyes szektát.
Tisztelt Lelkiatya!
A problémám melyben a segítségét ( tanácsát) szeretném kérni igen összetett. Sokat gondolkodtam azon, hogy e levelet megírjam az eddigi tapasztalataim miatt de remélem imáim meghallgatásra lelnek és volt értelme. Szóval én egy 20 éves fiatalember vagyok Római katolikusnak keresztelve elsőáldozó és bérmálkozó is voltam. Sajnos az egyházzal csak 18 éves korom után kerültem komolyabb kapcsolatba, mert szüleim tiltottak a vallásom gyakorlásától mert tudták hogy pap szeretnék lenni. Annak idején egyházi gimnáziumba szerettem volna járni de ez nem volt lehetséges mert nem voltam templomjáró. Érettségim nincs szakmunkásképzőt végeztem de munkát nem találok így érettségizni sem tudok estin sem mert a szüleim azt mondták hogy nem finanszírozzák a tanulmányaimat és nem fognak eltartani sem .Állandóan veszekednek velem amire nem adok okot a szakmunkásképzőt is majdnem kitűnőre végeztem el. Az itthoni dolgok miatt már pszihológushoz is kellett járnom annyira megviseltek. Mind ennek az-az oka hogy tudják ha érettségim lenne akkor egyből beiratkoznék a szemináriumba. Tudja Lelkiatya elvesztettem a hitemet kb 4 hónapja alig voltam néhányszor templomba nem imádkozom napi rendszerességgel nem rózsafűzérezek és nem olvasom a Bibliát sem. Gyónni sem járok már. Sokat kérdezgetem Istentől hogy mi a szándéka velem, miért hív, ha nem tudok a hívásnak eleget tenni, és mit akar tőlem. Mi célból teremtett engem mégsem nekem való lenne a papi hivatás vagy csak azt akarja jól gondoljam meg, de nagyon kilátástalan a helyzetem.
Tapasztalataim és az elmúlt 2 évben nagyon sokat kérleltem a szerzetes rendeket hogy segítsenek abban ha tagja lennék egy szerzetesrendnek hadd érettségizzek le mint rendtag és szerzetespap lennék, de minden rend elutasította szinte egyedül a Ferencesek mondták hogy lehet de jobb lenne még most megszerezni és utána belépni. De pont az lenne a cél hogy le tudjak érettségizni ha már meglenne az érettségim inkább egyházmegyés pap lennék. Kértem a Veszprémi és az Egri szemináriumtól is a megyés püspökségtől ill. a Katolikus karitásztól hogy akár önkéntes is lennék csak hadd érettségizzek le de még válaszra sem méltattak. Ekkor igazán meginogtam hitemben és azt mondtam nem érdekel a papi hivatás Isten nem akarja hogy pap legyek. De másként gondolkodom már azt mondom megnősülök, családot szeretnék ezért is kérem az ön segítségét hogy a Nyíregyházi szemináriumban nincs olyan lehetőség hogy leérettségizzek és mint görögpap szolgáljam az Urat.
Nagyon szépen kérem segítsen most már tényleg nem tudok kihez fordulni kezd kicsúszni a lábam alól a talaj és lelkileg is megvisel. Kérem, Nagyon szépen Kérem Segítsen.
Üdvözlettel: József
Kedves József!
Nem szabad elkeserednie. Amiben él, az próbatétel valóban. De Isten nem hagy minket nagyobb próbára tenni, mint amekkorát el tudunk viselni. Igen, az érettségi nagy feladat, amellyel mindenkinek meg kell küzdeni, aki tovább akar tanulni. Van, akinek könnyebb, van, akinek nehezebb. De ez az egész életünk során végigkísér minket. S talán ismeri azt a kedves történetet, amely arról szól, hogy Isten mindnyájunknak éppen a méretünknek, képességeinknek megfelelő keresztet ad.
Nagyon rossz lépés, ha elhanyagolja az imáit, a szentségek vételét. Az emberek hibái miatt a Jóisten ellen akar lázadni, s közben önmagának tesz rosszat. Ebből ki kell lépnie! Mindenképpen járjon rendszeresen templomba, ha van lehetősége, akkor hétköznap is. Csak így tudja tartani az élő kapcsolatot a Jóistennel, s így van esélye, hogy megtalálja azt, amit Öntől vár. Éppen csak a következő lépést. Javaslom, hogy keresse a módját, hogy leérettségizhessen. Ha most semmiképp sem lehetséges, akkor várjon egy kicsit vele. Dolgozzon, segítsen másokon. Ez is része a papságra való készületnek. Sokat változik ám a világ, benne mi is, az életünk is. Higgye el, nincsen semmi baj az életével, csak egy kicsit várnia kell azzal, hogy az álma teljesülhessen. Minden nap közelebb viszi hozzá, még ha ezt nem is érzékeli. Ez a próbatétel része. Bízzék az Istenben, Ő meg fogja mutatni a kellő időben, hogy mit kell lépnie.
Kedves Lelkiatya!
Találkoztam a napokban olyannal, hogy egy lánynak egy apáca volt a lelkivezetője.
Ez lehetséges? Persze, minden lehetséges, erre sok példa van. De a katolikus kánonjognak megfelelően lehetség, hogy egy nővér lelkivezessen?
Ebből kifolyólag a következő kérdésem az lenne, hogy lehet lelkivezető olyan személy, aki nem felszentelt és még csak nem is szerzetes - tehát 'egyszerű' hívő?
Köszönöm válaszát!
Igen lehet lelkivezető olyan személy is, aki nem fölszentelt pap. A keleti egyházban nagyon gyakori, hogy olyan szerzetes válik lelkivezetővé, sztareccé, aki nem pap. Éppen így lehetséges az is, hogy szerzetes nővér legyen lelkivezető. Ez legtöbbször maguknál a szerzetes nővéreknél fordul elő, de semmi akadálya annak, hogy szerzetes nővér a világban élő embereknek, férfiaknak, nőknek legyen lelkivezetője. Továbbá lehetséges az is, hogy nem fölszentelt pap, s még csak nem is szerzetes legyen lelkivezető. Persze, ilyen esetekben még sokkal alaposabban meg kell vizsgálni,hogy az illető alkalmas-e arra, hogy lelkivezető legyen.
Dicsőség Jézus Krisztusnak
László vagyok 21 éves és szeretném meg érdeklődni hogy magyar nyelven beszerezhető e Szent Bazil Atyánk ördögűző imái
Kiadásban nem jelentek meg ezek a szövegek, csak egy magánfordításban szerepelnek.
A Görögkatolikus Egyház által kiadott Szerkönyvben viszont Aranyszájú Szent János ördögűző imái szerepelnek a keresztelés szertartásában. Ez a könyv a Szent Atanáz kegytárgyboltunkban kapható.
De hozzáteszem, hogy az ördögűző imádságok önmagukban nem rendelkeznek csodatevő erővel. Nem lehet azt gondolni, hogy ha valaki egymagában elmondja ezeket az imákat, akkor ördögűzést végez. Az a püspöknek és az általa kijelölt papnak a feladta.
    ... 408 409 410 411 412 
413
  414 415 416 417 418 ...