Tisztelt lelkiatya.
Én az esküvésről szeretnék valamit megtudni.Édesapám alkoholista volt,bár többször volt elvonón mégis mindig újra visszaszokott az alkoholra.Bár ennek már több mint 20 éve és már édesapám 5 éve meghalt mégis szeretnék valamire választ kapni öntől.Édesapám mindig megfogadta,hogy nem iszik többé sőt emlékszem többször meg is esküdött az én életemre,hogy nem fog inni és nem tartotta meg úgymond az esküjét.Bár félni soha nem féltem,hogy ez miatt én esetleg előbb meghalhatok mert az én életemre esküdött és nem tartotta be azonban mi egyszerű emberek egy ilyen esküt szó szerint értelmezünk.Valójában én úgy gondolom,hogy Isten ilyen eskü miatt egy ártatlan ember életét nem fogja elvenni,mégis olvastam a bibliában részeket bár az hamis eskünek számít amikor Péter letagadja Jézust,hogy ismeri.A biblia szerint a hamisan esküvőt Isten családostól meg szokta büntetni váratlan és korai halállal.Ilyen esetben édesapám esküje hamis eskü vagy pedig eskü szegés volt?Hiszen akkor ő nem egy eleve hazugságra esküdött csak épp nem tartotta meg.Vagy valójában Isten az ilyen esküt amikor valaki, más életére esküszik és nem tartja be érvénytelennek veszi?Hogy kell egy ilyen esküt értelmezni mert a bibliában amik írva vannak nem biztos,hogy mi jól tudjuk értelmezni de ön mint pap mindent tökéletesen tud.Van egy olyan embernek félni valója,hogy meg fog halni akinek az életére egy mésik ember megesküdött valamire és nem tartotta meg?Valamint lehetséges,hogy édesapám ez miatt az esküje miatt halt meg fiatalon?Még annyit szeretnék írni,hogy én római katolikus vagyok,ezt csak azért írom mert nem tudom,hogy különböző vallások máshogy értelmezik-e a bibliát, Isten parancsolatait.
Válaszát előre is köszönöm szépen.
Azzal kell kezdenem, hogy bár pap vagyok, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindent tökéletesen tudnék. Sajnos, távolról sem. Mégis, segíthetünk egymásnak tanácsokkal, ha nyitott lélekkel figyelünk, főként arra, hogy maga a Szentlélek mit akar tanítani.
A Bibliában sok olyan törvény van leírva, amelyet Krisztus már beteljesített, s ezért nem úgy kell ránk vonatkoztatni, mint az ószövetségi emberekre. Éppen ilyen a bosszúállás, de az esküvés is. A későbbi próféták világosan tanították, hogy mindenki csak a maga bűnéért felel (MTörv 24,16. Bár a hagyomány Mózes 5. könyvének tartja, de keletkezése kb. Kr. e. V. századra tehető).
Nem szabad sem hamisan, sem meggondolatlanul esküdni, mégis szorult helyzetében meg szokták tenni az emberek. Az Édesapja éppen azért mondott ilyen meggondolatlan szavakat, mert nagyon szerette Önt, és éppen ezzel a nagyon erős fogadással szerette volna saját magát rávenni arra, hogy megszabaduljon az alkohol béklyójától. Nem sikerült neki. Vélhetően ezért halt meg hamar, a szenvedélybetegsége miatt.
Isten a szívet vizsgálja. Ön nagyon is jól gondolja, hogy Isten az ártatlant nem bünteti a másik hibája miatt. Mindenkit csak saját tetteiért von felelősségre. Ugyanakkor felelősek vagyunk egymásért is, de ezt már Isten tudja egyedül, hogy ezt a kölcsönös felelősséget hogyan fogja rajtunk számon kérni. Önnek tehát semmi félnivalója nincsen. Bízzon a Jóistenben, kérje, hogy Ő vezesse az életét. Az Édesapjáért pedig imádkozzon és végeztessen szent misét.
Kedves Lelkiatya!
Olyan embernek akinek eltávolitották a heréit lehet e pap? Vagy legalább alszerpap vagy papi munkát nem végző szerzetes?
Köszönettel
Pap egészen biztosan nem lehet. Azt hiszem, szerzetes sem, de ezt talán az egyes közösségektől függ. Alszerpapi rendet kaphat, de szerpapit már nem.
Kedves Lelkiatya!
Súlyos bűnt követtem el, hamisan esküdtem, mert el akartam kerülni egy feszült helyzetet. Októberben történt, meg is gyóntam, de azóta minden rossz ér, és sok ijedség. Mit tehetnék, hogy a Jóistent kiengeszteljem? Van még visszaút hozzá?
Válaszát előre is köszönöm. Beáta
Kedves Beáta!
Állítom Önnek, hogy ez a bűne messze nem olyan súlyos, mint sok más, amelyeket esetleg naponta elkövet. Például mások megítélése, másokkal szembeni harag, együttérzés hiánya, stb. Abban a bizonyos feszült helyzetben inkább kényszeredetten tette ezt a buta esküt, ijedtében, félelmében. Hogy az azóta tapasztalt rossz dolgokat ennek tulajdonítja, ennek inkább az az oka, hogy még nem tudott teljesen kikerülni abból a feszült lelkiállapotból, vagy legalábbis valami módon még mindig hat Önre annak emléke. Ezt kell elsősorban orvosolni. Azt tanácsolom, keressen valakit, egy jó barátot, papot, lelki atyát vagy akár pszichológust is lehet, akinek részletesen elmeséli azt a bizonyos helyzetet. Attól tartok, hogy amikor meggyónta, akkor nem volt alkalma erre a részletes kibeszélésre. Még ez hiányzik.
A Jóistent pedig nem kiengesztelni kell, hiszen Ő sohasem haragszik. Inkább köszönje meg, hogy ez a rossz dolog megtörténhetett, és Önt mégis visszafogadja és segíti továbbra is. Ha ezt a köszönetet megteszi, elkezdi majd látni a többi ajándékot is, amit azóta kapott Tőle. Sok van ám!
Tisztelt Lelkiatya!
Néhány hónapja kezdtem el a felnőtt keresztségre készülni (római katolikus), önszántamból, semmi külső hatás nincs mögötte.
Én döntöttem úgy saját akaratomból, hogy felnőttként a római katolikus vallást felveszem - megkeresztelkedek, bérmálkozok, stb.
Viszont az elmúlt két hétben nagyon elbizonytalanodtam.
Nem tudom, miért, vagy hogy mi is történik most bennem, velem, ami ezt hozza.
De ez akkora belső feszültséget hoz létre bennem, hogy sok energiámat felemészti.
Az elbizonytalanodás hátterében az alábbiak állhatnak:
- egyik szülőm sem nézi jó szemmel, hogy katolizálni akarok (Egy nem vallásos családból származom eredetileg, és testvéreimnek húgomnak és bátyámnak a templomi esküvő miatt volt református keresztelője, stb., tehát csak formalitásból.)
- az általam felkért keresztszüleimmel (leendő keresztanyával - aki egyben a bérmaszülőm is lesz -és keresztapával semmi probléma nincs. Én úgy érzem, hogy ők szívesen vállalják ezt a feladatot és a kapcsolatunk is kiegyensúlyozott. Viszont az ő rokonságuk - nagykorú lányuk és fiuk, valamint keresztanya testvére is - azt éreztetik velem, hogy valójában nem vagyok és nem is leszek ezután sem a családjuk tagja... ridegek velem, ezt érzem. Nem csak így képzelem, hanem egészen másképpen állnak ők hozzám, mint a leendő keresztszüleim. Az ilyet megérzi az, aki odafigyel. Viszont sok időt töltünk együtt, amikor keresztanyáéknál vagyok.
(Így nem tudom, mit tegyek ezzel kapcsolatban, mert ezt nem tudom hogy felhozni pl. keresztanyának mondva. Nem akarom, hogy miattam legyen esetleg feszültség közöttük.)
Vagy egyszerűen nem kell foglalkoznom velük, hanem elég az, ha a keresztszüleimmel kiegyensúlyozott a kapcsolatom?
Akiket keresztszülőnek választottam, nem rokonaim semmilyen szinten. Tehát vérségi kapcsolat sem fűz hozzájuk.
De szerintem a lelki kapcsolat sokkal fontosabb ennél. Hiszen esetemben, felnőttként (28 évesen) nem a szokást követve választottam őket, hanem mert ők azok, akiket el tudok fogadni keresztszülőnek. Ők azok, akik olyan példát adnak elém, hogy szeretném, hogy ezt a szerepet ők töltsék be az életemben.
- Olyannal is riogatnak ismerősök, és a szüleim is, hogy a katolikus egyház megköt sokkal szigorúbban, mint pl. egy református. Pl. ha katolikus vagyok, és református házasságot szeretnék majd valamikor, valami okból, akkor nem feltétlenül adják ki a keresztlevelemet, mert így akarják elérni, hogy katolikus maradjak.
Legjobban az érdekelne, hogy mit tegyek a leendő keresztszüleim rokonaival? Én a keresztszüleimet már most nagyon-nagyon tisztelem és nagyra becsülöm és hálás vagyok értük.
De mi lesz a családtagjaikkal való kapcsolatommal?
Segítő válaszát és jó tanácsát előre is hálásan köszönöm! Á.
Kedves Á.!
Mikor beszámolójában odaért, hogy: az elmúlt két hétben nagyon elbizonytalanodtam - ekkor nyomban sejtettem, hogy honnan fúj a szél. Bizonyos lehet abban, hogy a gonosz kísértő mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza a keresztelkedést. Mesterkedéseihez többnyire az emberi gyengeségeket használja fel. Ha Ön keresztségre készül, bizony, még egyéb megpróbáltatásokat is el kell majd viselnie.
Javaslom, abba kapaszkodjon, ami biztos. Ez egyrészt az Isten hívása és ajándékozó szeretete, másrészt azok az emberek, akik ebbe az irányba terelik. Nem azt mondom, hogy ne törődjön az ő családtagjaikkal, mégis, ne tulajdonítson különösebb jelentőséget ennek a kellemetlen helyzetnek. Nem szerencsés, de hát ez is az ellenség ármányának a szüleménye, nem foglalkozzon vele tehát különösebben.
Abban van igazság, hogy a katolikus egyház bizonyos szempontból többet követel. De hát ez a szeretet követelése, amely inkább édes teher, Jézussal együtt vinni pedig még könnyű is (Mt 11,30).
Kedves Lelkiatya! Egy 20 éve húzódó nehézségem van. Édesapámnak az első házasságából született egy lánya, a nővérünk, akivel sosem laktunk együtt, de 14 éves koromig találkozgattunk. Akkor viszont valamiért megharagudott édesapámra, azóta velünk is megszakította a kapcsolatot. Édesapánk már külön él. Azóta nekem is vannak gyerekeim, és a nővéremről csak annyit tudok, hogy egyedül él, és igen magányos is. Szeretném vele fölvenni a kapcsolatot, de nem tudom, hogyan kezdjem. A levelekre nem, vagy csak egy-két szavas udvarias választ ad. A mi családunkban egyébként nem jellemző a
haragtartás, ezért sem tudok ezzel a helyzettel mit kezdeni. De bánt, hogy felnőttünk, és a testvéremmel még csak nem is beszélünk. Talán valaki tud tanácsot adni, hogy vissza lehet-e hozni a szeretet két testvér között.
Köszönettel:
Anna
Kedves Anna!
A törekvése igen dicséretes, Istennek tetsző, tehát bizonyosan meg is áldja majd azt a megfelelő időben. Ha úgy érzi, hogy eddig emberi próbálkozásai sikertelenek voltak, akkor próbálkozzon isteni erővel. Kezdjen el egy nagy imádságot ennek a célnak az érdekében. Minden nap imádkozzon e testvéréért, és egyben kérje Istentől az egymásra találás kegyelmét is. Legyen közben türelmes, hisz lehet, hogy majd csak néhány év múlva érik be ennek a kitartó imájának a gyümölcse. Közben, persze, keresse a kedvező alkalmat is. De ha ezzel az imával előkészíti hozzá a talajt, akkor egyszer csak majd adódik alkalom is hozzá, hogy végre meg tudjanak nyílni egymás felé.
Tisztelt Lelkiatya!
Hogyan kell kiszámolni a böjti napokat?
Hogy jön ki a 40 nap 2014-ben?
2014. március 5. - április 20. időszak több, mint 40 nap, ha minden napot böjti napnak számolunk.
Vagy a vasárnapok nem számítanak böjti napnak? Azok nélkül pontosan 40 nap jön ki.
Hogy számolják ezt?
Szeretném szabályosan betartani a böjtöt ebben az évben, azért szeretném a lehető legpontosabban tudni ezt.
Segítségét köszönöm szépen!
Másként számoljuk a római és másként a görögkatolikus ritus szerint. A rómaiak március 5-én, hamvazószerdán kezdik a nagyböjtöt és a vasárnapokat nem számolva érkezik el a 40. nap április 19-én, Nagyszombaton. Mi két nappal hamarabb, március 3-án kezdjük a böjtöt, és minden napot beleszámolva érkezünk el április 11-éig, azaz Lázár-szombat előtti péntekig. Ekkor számunkra befejeződik a Szent Negyven nap és kezdődik a Nagyhét.
Fontos hozzátennem azonban, hogy a böjtöt nem annyira szabályosan, mint inkább hűséggel kell megtartani. A kettő majdnem ugyanaz, mégis az előbbi inkább az értelem számolásával, az utóbbi pedig lélek készségével próbál odaadó lenni.
kedves lelkiatya!
a Szent Miklós gimnáziumban mikor lesz a felvételi szóbeli része?nem találjuk az iskola honlapján.köszönöm válaszát
Bár nem lelki kérdésről van szó, mégis megpróbálok segíteni. Elég részletes felvételi tájékoztatót találni a honlapon http://www.gorogok.hu/web_iskola/felveteli_gimnazium.html. További részleteket telefonon(+36/42/506-453; +36/42/506-454) vagy email-ben (gorogisk@gmail.com) lehet kérdezni. Vagy akár személyesen is (a gimnáziumi képzésért felelős Seszták Ilona fogadóórája a honlap tanúsága szerint hétfőn 14-16 óra között van, http://www.gorogok.hu/web_iskola/elerhetoseg.html).
Tisztelt Lelkiatya!
Kérem tanácsát abban,hogy egyházi esküvőt szeretnék kötni egy 20évvel ezelőtt elvált nővel ,akinek a férje még él.Én özvegy vagyok ő református
és vállalná az én vallásomat/romai katolikus/.Ezt a volt félreértett házasságot
mi oldja fel?Van remény vagy segítség?Vagy halálunkig éljünk így 70éves korban?
Segítő, őszinte válaszát várom.
Előre is köszönettel:Ottó.
Kedves Ottó!
Mindenképpen keresse fel a legközelebbi plébánost, hiszen ezt csak személyesen lehet elintézni. Jó esélye van Önnek arra, hogy egyházi áldással rendezhesse a kapcsolatát ezzel a hölggyel. Az egyik módja az, hogy felülvizsgálják az ő korábbi református házasságkötését, hátha katolikus szempontból szabad állapotú. De az is lehet, hogy idős koruk miatt is megengedett és lehetséges ez az egyházi áldás és a szentségekhez járulás lehetősége még akkor is, ha az illető korábbi házasságkötését nem lehet annulálni. Ezt a plébános atya majd elmagyarázza Önnek.
Dicsőség Jézus Krisztusnak. SÜRGŐS!!!
Kedves Lelkiatya az lenne a kérdésem,hogy amit ide irok azt kötelező a nyilvánosság
előtt meg jelentetni. Nem lehet-e a megírt kérés mellőzése nélkül válaszolni?
Csak így tudok itt kérdezni,más lehetőségem nincs ahol tudnám kérdezni,de nem akarom a
nyilvánosság előtt megjelentetni.
Köszönöm a választ . Üdv.
Az ide érkező válaszokat egyedül én látom, más nem. A válasz megadásakor nem mindent írok ki ide erre a felületre. Ha erre külön kérnek, akkor ezt is tiszteletben tartom. Ha pedig egészen személyes dologban kér tanácsot, írhat a lelkiatya@gorogkatolikus.hu címre is. Akkor csak Önnek küldöm el a választ.
Kedved Lelkiatya!
Nagyon szeretnék pap lenni. A legnagyobb álmom és érzem hogy Isten erősíti bennem folyamatosan az elhivatottságot. Egyszerűen nem tudok nem a Jó Istenre gondolni és nem tudom megállni hogy szabadidőmbe ne menjek be egy kápolnába imádkozni. De bennem él a félelem hogy mi lesz ha nem vesznek fel, teljesen össze fogok törni. Kérem adjon tanácsot hogy hogyan tudom ezt az aggodalmat elkerülni és biztos legyek a dolgomba.
Imádságos szeretettel.
Marci
Hát attól miért kellene félni, hogy nem veszik fel Önt a szemináriumba? Ha ez történnék, akkor az vagy annak a jele, hogy ez az Isten iránti buzgósága valami másra hívja Önt, vagy pedig csupán annak, hogy most még nem érett erre a nagy lépésre, egy év múlva újra megpróbálhatja. Vannak az életünkben kudarcok, amelyek viszont építhetnek, erősíthetnek bennünket, ha Istenbe vetett bizalommal éljük át.
Ugyanakkor még fontosabb figyelmeztetésem, hogy teljesen felesleges előre félni attól, ami még be sem következett. A jelenben éljen, a jelen feladataira összpontosítson, például a felkészülésre. Aztán, hogy mi fog történni, azt elég, ha a Jóisten tudja.
Bűn az önkielégítés?
Igen. Az ember beszennyezi vele a testét, de még inkább a lelkét, a gondolkodását. Figyelmébe ajánlom a templomainkban ma olvasott szakaszt, szinte minden mondatával Önnek szól: 1Kor 6,12-20
Kedves Lelkiatya .
A fiatalok a mi szemünk fénye! Olyan értékeket adjunk át nekik, amelyekért érdemes élni! mondta Ferenc pápa.Kérdésem :A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye területén működődnek e parokiális ifjúsági csoportok és vannak e laikus animátoraik .Hol szerveznek csapatépítő tréninget?
A budapesti gimnazista koromban és az egyetemen sem idő sem lelkészekkel való találkozáskor nem éreztem h fontosnak tartotték volna ennek a felvetésnek komoly mérlegelését. Kevés szó hangzott el ennek igényéről,hogy a plébániai/parokiális animátorok milyen fontosak az egyházközség kiöregedő hívei miatt - a fiatalság megszólítása!,tanítása megtartása!!!.Az animátorok tartják össze a fiatalságot a római egyházközségekben és meg is tapasztaltam hogy van ifjusági hitélet és összetartó szeretet,megtérések.Pl Békásmegyer,Szentendre,Váci Egyházmegyéban sok helyen.Nálunk görögkatolikusoknál nem működne ugyan ez?
Köszönöm válaszát.
Thorday Szaniszló László
Kedves László!
Köszönjük észrevételét. Bizony, vannak elmaradásaink ezen a téren is. Érdekes módon ma kevesebb ifjúsági közösség működik az egyházközségeknél, mint azokban az időkben, amikor ez kifejezetten tiltott volt. Ennek nyilván sok oka van, nem részletezem. Többször és több oldalról elemeztük már ezt a kérdést. Keressük is a jó megoldásokat. Köszönjük a gondolatot, hogy helyezzünk nagyobb hangsúlyt az animátorokra, azok képzésére. Léteznek papok és világi hívők számára is csapatépítő illetve vezetőképző tréningek, de bizonyára lehetne több is. Hála Istennek, azért léteznek ifjúsági közösségek, de valóban, ebből is lehetne jóval több.
Dicsőség Jézus Krisztusnak!Kedves Lelkiatya!
Szeretném megkérdezni,hogy ha a csecsemő a keresztelése után nem részesült az Eucharistiában,akkor a későbbiekben sem?
körülbelül hány éves korig lehet a kisgyermeket a Szent áldozáshoz vinni?
Marika
Mai gyakorlatunk szerint csak azokat a csecsemőket, kisgyermekeket szoktuk megáldoztatni, akik már a keresztség felvételekor - vagy utána való Szent Liturgián - részesültek az Eucharisztiában. Szentségtani szempontból azonban mindaz, aki részesült a bérmálás szentségében, az utána már áldozhatna.
Más egyházak gyakorlata szerint addig engedik a gyermekeket szentáldozáshoz járulni, amíg el nem kezdődik számára a szentgyónásra való felkészítés. Ez körülbelül egybeesik a bűn fogalmának komolyabb megértésével is. Akkortól egyre tudatosabbá tudjuk tenni benne, hogy az Eucharisztia vételére lelkileg is készülni kell. Ezzel a pedagógiai megoldással még jobban serkenteni tudjuk őket, hogy az első gyónásra készülve vágyjanak újra visszatérni az Úr Jézussal való szentségi találkozásra.
Kedves Lelkiatya!
Az elmúlt hetekben gondolkoztam azon, milyen érdekes, hogy a hypapanie és az áldozócsütörtök ugyanúgy negyven napra van a két nagy ünnepünktől. Egyik kedves atyám hívta fel rá a figyelmemet, hogy karácsony már mintegy előképe a nagyheti eseményeknek, Betlehem, a kenyér háza, az értünk megtöretett, élő kenyér templomává vált. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e valami párhuzamot találni a fenti két ünnep között? Írnak erről az atyák valamit?
Köszönettel:
Egy kíváncsi latin hívő
Igen, nagyon helyes a megfigyelése, valóban szoros kapcsolat van Karácsony és Húsvét között. A bizánci egyházban mindkettőt pászka-ünnepnek nevezik a harmadik nagy átmeneti ünneppel, a Vízkereszttel együtt. Ez a három u.n. pászka-ünnep. A negyven nap is szoros párhuzamot jelent, de az csak közvetve. Ugyanis más időszakok is ezt a negyven napot veszik alapul: 40 nap a Karácsonyt megelőző bűnbánati időszak, negyven napos kisded Jézust mutatják be a templomba, a Nagyböjtöt szent negyven napnak nevezzük, ez a Húsvét előtti előkészületi idő, s valóban, Húsvét után negyven nappal ünnepeljük a Mennybemenetelt. Ezeknek ószövetségi alapja van, de ezt most hosszú lenne részletezni.
Azt érdemes még kiemelni, hogy Karácsonykor is alászállt Krisztus (mennyből az földre) és Húsvétkor is alászállt, a földről az alvilágba. Ennek görög neve kenózis, az Isten önkiüresítése. Isten vállalja önmaga megalázását azért, hogy minket felemeljen az isteni életbe. Több más összekötő pontot is lehet még találni e két nagy ünnep között.
T.Atya!
Kerdesem a kovetkezo. Tizen eve Gorogkatolikus eskuvom volt ami eleg hamar valas kovetett. Fiatalok voltunk nagyon.Akkori feljemrol nem tudok semmit tizen eve.. Most 12 eve elek masik ferjemmel, 4 gyerekunk van, polgari eskuvonk volt 8 eve.Most nyaron szeretnenk Romai katoliku esluvot,kerdesem az lenne. Lehet igy egyhazi eskuvom,hogy regen gorog most romai lenne? Elore koszonom segitseget!
Nagyon jó, hogy szeretnék rendezni a házasságukat. Ez fontos lépés a kapcsolatukban, de az Istennel való kapcsolatukban is. Minél hamarabb jelezzék ezt a szándékukat a saját parókusuknál vagy plébánosuknál. Ugyanis nem olyan egyszerű az a vizsgálat, amelynek eredményeképpen esetleg kimutatható, hogy a fiatalon kötött házasságuk nem volt érvényes. Ugyanis csak ebben az esetben lehetséges, hogy a férjével valóban áldást kapjanak a házasságukra. Ismétlem, ez nem gyors folyamat, tehát minél hamarabb indítsák el. Ebben az esetben lehetséges egyházi házasságkötésük. De ha nem folytatták le a házassági vizsgálatot és az nem mutatta ki az első házasságának semmisségét, akkor sajnos nem lehet esküvőjük a nyáron.
