Kedves László!
Köszönjük észrevételét. Bizony, vannak elmaradásaink ezen a téren is. Érdekes módon ma kevesebb ifjúsági közösség működik az egyházközségeknél, mint azokban az időkben, amikor ez kifejezetten tiltott volt. Ennek nyilván sok oka van, nem részletezem. Többször és több oldalról elemeztük már ezt a kérdést. Keressük is a jó megoldásokat. Köszönjük a gondolatot, hogy helyezzünk nagyobb hangsúlyt az animátorokra, azok képzésére. Léteznek papok és világi hívők számára is csapatépítő illetve vezetőképző tréningek, de bizonyára lehetne több is. Hála Istennek, azért léteznek ifjúsági közösségek, de valóban, ebből is lehetne jóval több.

Mai gyakorlatunk szerint csak azokat a csecsemőket, kisgyermekeket szoktuk megáldoztatni, akik már a keresztség felvételekor - vagy utána való Szent Liturgián - részesültek az Eucharisztiában. Szentségtani szempontból azonban mindaz, aki részesült a bérmálás szentségében, az utána már áldozhatna.
Más egyházak gyakorlata szerint addig engedik a gyermekeket szentáldozáshoz járulni, amíg el nem kezdődik számára a szentgyónásra való felkészítés. Ez körülbelül egybeesik a bűn fogalmának komolyabb megértésével is. Akkortól egyre tudatosabbá tudjuk tenni benne, hogy az Eucharisztia vételére lelkileg is készülni kell. Ezzel a pedagógiai megoldással még jobban serkenteni tudjuk őket, hogy az első gyónásra készülve vágyjanak újra visszatérni az Úr Jézussal való szentségi találkozásra.

Igen, nagyon helyes a megfigyelése, valóban szoros kapcsolat van Karácsony és Húsvét között. A bizánci egyházban mindkettőt pászka-ünnepnek nevezik a harmadik nagy átmeneti ünneppel, a Vízkereszttel együtt. Ez a három u.n. pászka-ünnep. A negyven nap is szoros párhuzamot jelent, de az csak közvetve. Ugyanis más időszakok is ezt a negyven napot veszik alapul: 40 nap a Karácsonyt megelőző bűnbánati időszak, negyven napos kisded Jézust mutatják be a templomba, a Nagyböjtöt szent negyven napnak nevezzük, ez a Húsvét előtti előkészületi idő, s valóban, Húsvét után negyven nappal ünnepeljük a Mennybemenetelt. Ezeknek ószövetségi alapja van, de ezt most hosszú lenne részletezni.
Azt érdemes még kiemelni, hogy Karácsonykor is alászállt Krisztus (mennyből az földre) és Húsvétkor is alászállt, a földről az alvilágba. Ennek görög neve kenózis, az Isten önkiüresítése. Isten vállalja önmaga megalázását azért, hogy minket felemeljen az isteni életbe. Több más összekötő pontot is lehet még találni e két nagy ünnep között.

Nagyon jó, hogy szeretnék rendezni a házasságukat. Ez fontos lépés a kapcsolatukban, de az Istennel való kapcsolatukban is. Minél hamarabb jelezzék ezt a szándékukat a saját parókusuknál vagy plébánosuknál. Ugyanis nem olyan egyszerű az a vizsgálat, amelynek eredményeképpen esetleg kimutatható, hogy a fiatalon kötött házasságuk nem volt érvényes. Ugyanis csak ebben az esetben lehetséges, hogy a férjével valóban áldást kapjanak a házasságukra. Ismétlem, ez nem gyors folyamat, tehát minél hamarabb indítsák el. Ebben az esetben lehetséges egyházi házasságkötésük. De ha nem folytatták le a házassági vizsgálatot és az nem mutatta ki az első házasságának semmisségét, akkor sajnos nem lehet esküvőjük a nyáron.

Kedves Éva!
Nyilván nem könnyű feladatot kaptak ezzel a gazdag áldással. Nem is lehet csodálkozni azon, ha néha nehéznek tűnik. Mindennél fontosabb, hogy a látszólagos kudarcok ellenére is tudjon bízni abban, hogy az Isten a mi hiányosságainkat kiegészíti, pótolja. Ezt kérni is kell Tőle, és bízni abban, hogy meg is kapjuk.
Biztatom arra, hogy tartson, tartsanak minél nagyobb fegyelmet. Lehet, hogy a rakoncátlan lurkók ez ellen tiltakoznak, lázadoznak, de ez természetes is. Viszont nem szabad hagyni, hogy ők uralják az életet. Különben később sem tanulják meg, hogy igazodni, alkalmazkodni kell.
Ismeri önmagát, ismeri azt a gyengéjét, hogy nem tud kitartani. Javaslom, hogy mindezek ellenére ne mondjon le a böjtről. Vállaljon valami egészen kicsi dolgot, amit még meg tud tartani, s ezt ne változtassa. Később majd lehet ebben továbblépni. A böjtnek ezzel a vállalásával és ebből fakadó kegyelmekkel szépen ki fog alakulni a nagyobb következetesség.
A férjével is erősítsék azt egymásban, hogy amit kérnek a gyermekektől, azt be is kell velük tartatni. Jól látja, hogy ez a következetesség nagyon fontos a nevelésben. A következő könyvet ajánlom, amelyben ezekről részletesebben is olvashat: James Dobson, Fegyelmezz! Megéri! (Kapható a Szent Atanáz könyvesboltunkban.)

Kedves Ilike!
Ennek az ismerősének elsősorban saját lelkével van gondja, nem a Jóistennel. Most nem fog megbékélni Vele, mert saját magára haragszik legjobban, és ennek csupán tehetetlen kivetülése ez az Istentől való elfordulás. Ki kell várni, hogy megbékéljen a helyzetével, önmagával, és akkor érdemes majd a Jóistenről is beszélni vele. Most azt tanácsolom, hogy abban erősítse, hogy igenis jól döntött. Utólag már nem tudjuk megítélni, hogy valóban ez volt-e a helyes döntés, de a jelen helyzetében már egészen biztos, hogy úgy kell erre a tényre tekinteni, mint megváltoztathatatlanra, s ezért már csak előre érdemes belőle haladni. Tehát elfogadni, hogy ez van, ebből is származhatnak jó dolgok - mint mindenből! Ezt most még nem kell neki így elmagyarázni, mert valószínű, nem fogadná be, az érvelés ilyenkor nem segít. De érzelmileg segítse hozzá, hogy fogadja el a helyzetet. Ezért mondom, hogy erősítse benne ezt a tudatot, hogy igenis jó döntést hozott.
A másik kérdésére pedig a következőt tudom mondani. Általában azért kapunk nehéz embereket, hogy azok ráébresszenek bennünket a saját gyöngeségünkre, szeretetünk korlátaira. Nem őrá kell haragudni, hanem bűnbánatot tartani, hogy még gyenge vagyok a szeretetben. Mindenképpen imádkozni kell érte, ez az első szeretetcselekedet, amit tehet érte. Utána pedig keressen benne jó tulajdonságokat is. Próbáljon meg főként ezekre tekinteni, ezt tartani a szeme előtt. Igen, Önnek az a feladata, hogy bár ilyen nehéz természetű emberrel van dolga, de akkor is meg kell tanulni megszeretni őt. Tudom, hogy nem könnyű, de Istennel minden lehetséges.

Valójában az sincs benne a Bibliában, hogy az Istennek közvetlenül kell megvallanunk a bűneinket. És sok minden más egyéb sincs benne a Bibliában, amit nekünk magunknak kell a tanítás alapján értelmeznünk.
Az emberek előtti bűnbevallás - pontosabban annak elmaradásának - egy esete például Ananiás és Szafira története (ApCsel 5,1-11). A gyülekezet előtt kellett volna bevallaniuk a vétküket, de mivel ezt nem tették meg, súlyos büntetést szabott ki rájuk Péter, az egyház vezetője.
Jézus több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a bűnbocsátás (Jn 20,23), az oldás és kötés hatalmát átruházza az apostolaira (Mt 18,18; Mt 16,19). Az apostolutód (pap vagy püspök) viszont csak akkor tud feloldozni, ha előtte tudja, hogy milyen bűnök történtek. Ilyen egyszerű következtetésből is nyilvánvaló, hogy az egyháznak ez a kezdetektől való és 2000 éven át tartó gyakorlata helyénvaló és Isten akaratával egyező.

Sem a katolikus, sem az ortodox egyház nem utasítja el az evolúció elméletét. Az egyház ma már nem tesz természettudományos megállapításokat, az nem az ő feladata. Az evolúció elmélete az anyagvilág kibontakozását magyarázza meg, amely anyagvilág azonban mégiscsak valahonnan létrejött, a Teremtő alkotta. A kettő egyáltalán nem áll ellentétben egymással. Talán kevesen tudják, hogy Darvin is hívő ember volt, és tudományos megfigyelései nem cáfolják a teremtés tényét, arra vonatkozóan semmilyen következtetést nem vont le.
A Biblia leírása sem természettudományos értekezés. A teremtés leírását nem szabad szó szerint értelmezni, hanem annak lényegi tanítását kell megérteni. Ehhez van szükség az Egyház tanítására, hogy ne értsük félre a Szentírást, hanem helyesen tudjuk azt értelmezni.

Igen, ezen a címen: lelkiatya@gorogkatolikus.hu

Kedves Sándor!
Semmi akadálya nincs annak, hogy Önöknek görögkatolikus szertartású esküvőjük legyen. Ehhez, lehetőleg attól az atyától vegyék a jegyesoktatást, aki majd esketni fogja Önöket. Ő majd elmondja a többi szükséges részletet. Előbb a bérmálás szentségét kell felvennie, s utána lehet elsőáldozó. Felnőttek esetében legalábbis ezt a rendet kell követni. A bérmálás szentségét lehetőleg a saját római katolikus püspökétől vagy annak engedélyével más megbízott paptól vegye fel. Ezek után az Eucharisztia szentségében már bármelyik rítus szerint részesülhet, s részesüljön is majd minél gyakrabban.

Néhány ezek közül: Carothers Merlin: Isten titkos fegyvere az öröm Andrea Fabro: Ő általa, Ő vele és Ő benne Jézusnak adtam az életem - Tanuságtételek Barsi Balázs: Jézus 33 szava /ez kicsit nehezebb/ Michel Quoist: Önátadás Nina Pavlova: Vérvörös Húsvét Mary Beth Bonacci: Igazi szerelem. Őszinte válaszok fiataloknak párkapcsolatról, házasságról, szexualitásról, Szent István Társulat Dr. Varga Péter: Spielhózni. Gondolatok férfi-nő kapcsolatról, szerelemről, szexualitásról (leginkább fiatalabbaknak) Gary Chapman: Egymásra hangolva- az öt szeretetnyelv a házasságban Tomka Ferenc: Biztos út, Szent István Társulat, 2010 Ha a Szent Atanáz könyvesboltunk webáruházában böngészik, ott még több érdekes könyvet találhat: http://www.szentatanazbolt.hu/shop/index.php?cPath=21&osCsid=1b9d235f487e7568aca6a6327cfc4f6b Továbbá itt van még a honlapunkról néhány érdekes és tartalmas kisfilm. http://www.youtube.com/watch?v=kVNq7TgE7vQ&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=uBU-xaGJ6RI&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=av6mNpiZwBc&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=6TWmw3tgJqI&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=vX6UPWsIYsQ&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=HNQL2d984tE&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=WlF9NyF8TbM&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=6BjMDbxFybM&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=OQNL-_bwYxM&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=kb3vYUEXziM&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=nUNJAsUmqyM&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=o6ZgOyc4COU&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=FVj6FQbwWpw&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8 http://www.youtube.com/watch?v=m2FpWaLv3KM&list=PLvQ8bxI6UTiTL6ELb5TeEO8ApkOyohyI8

Lényegében szinte semmi, részleteiben igen sok.
Szembetűnő különbség, hogy míg a bizánci rítusban a Szent Liturgiának mindig ugyanaz a szövege - csupán a szentírási szakasz és az ahhoz tartozó zsoltárversek változnak -, a szentmise szövegének igen sokféle változata van. Igaz, az un. anaforából a latin rítusban is csak négy van, a bizánciban pedig kettőt használunk (Ar. Sz. Szt. János és N. Szt. Bazil liturgiája), de az ezekhez kapcsolódó szövegek mégis a latin szertartásban sokkal bőségesebbek. A szentírási szakaszok a keleti rítusban minden évben ugyanazok, a latinban pedig három éves forgásban térnek majd vissza. Még feltűnőbb, hogy az énekek, a dallamok egészen mások. Sorolhatnánk még a részleteket, de szétfeszítené e válaszadás kereteit. Magyarul is hozzáférhető Robert Taft: A bizánci liturgia című vaskos könyve, abban sok utalást talál ezekre a különbözőségekre is.

Ez egyáltalán nem egyszerű. Ugyanis erre nincs előírás, helye válogatja, hogy hol mi a szokás. Van, ahol végig állnak, van, ahol szinte végig ülnek, még az Utolsó vacsora szavai alatt is.
Inkább tanácsot adok. Bizánci rítusban az álló helyzet a legmegfelelőbb imaállapot. Így tud legösszeszedettebb lenni az ember. Persze, aztán, ha elfárad, akkor jobb, ha leül. A zsoltárolvasás alatt ülni szoktak, erről is kapta a zsoltározás a nevét: kathizma, azt jeleni, ülve. A térdeplés igen ritka a bizánci rítusban, többnyire csak nagyböjt egyes szertartásain van helye meg a pünkösdi térdhajtási imák alatt. Ennek ellenére nálunk sok helyen az utolsó vacsora szavai alatt is szoktak térdelni.
Legjobb, ha ezt a helyi atyával beszéli meg, ő mit tanácsol az adott helyen, s érdemes majd azt követni.

Kedves Anna!
Adjon hálát az Istennek, hogy ez most tudódott ki, és nem később. A Jóisten adott most esélyt ezáltal, hogy tudatosan dolgozhassa fel ezt a helyzetet, ne pedig később, kényszer alatt. Most még semmi sem dőlt el. Minél hamarabb tárja fel a jegyese előtt ezt a tényt. Lehetőleg szemrehányás nélkül. Azt mindenképpen adja értésére, hogy hiba volt rejtegetni ezt a fontos dolgot. Hiszen a házasság teljes bizalomra épül, nem szabad semmit eltitkolni egymás elől, semmi lényegeset. Amikor erről nyíltan tudnak majd beszélgetni, akkor vizsgálja meg, Anna, a saját szívét, hogy ezek után meg tud-e maradni mellette. Ha igazán szereti őt, akkor emiatt a betegség miatt nem kellene ott hagynia. Sok egyéb nehézséget is kell majd vállalniuk a házasságban. Ha viszont azt érzi, hogy ez a bizalomhiány továbbra is megmarad, akkor jobb most kilépni ebből a kapcsolatból. Egy epilepsziás férfihez nyugodtan hozzá lehet menni feleségül, de egy olyan emberhez, aki nem őszinte magával, azt nem javaslom.

Többen is hozzászóltak még ehhez a kérdéskörhöz. Szeretnék teret adni mások gondolatának is, erre pedig a Fórum rovatunk nyújt lehetőséget. Kérem, akinek ezzel kapcsolatban gondolata van, inkább oda írja le.