Nagyon köszönöm a válaszát, amellyel hozzásegített, hogy hitemet, és a Szentmisét minél tudatosabban megéljem.
Isten áldja: Lengyel András
Istennek legyen hála! Törekedjék erre továbbra is!
Kedves Lelkiatya!
Mióta böngészem az internetet egyre többször botlok olyan dolgokba, amivel nem tudom mit kezdjek.Nem tudom hova tegyem Medjugorjét, több helyen utánaolvastam az interneten, vannak pozitív és negatív vélemények is, de mi a helyes hozzáállás? És annyi mozgalom indul pl a szeretetláng, csodásérem. És annyi információ ömlik ránk mindenhonnan, jelenésekről, csodákról, imákról,(pl sose hallottam még olyat, hogy Pió atya kilencede) nehéz köztük eligazodni. Én görögkatolikus vagyok, talán azért nem hallottam róluk, mert ezek inkább a római katolikusoknál vannak? Ha jól emlékszem Jézus is azt mondta, sokan jönnek az Én nevemben, hogy megtévesszenek benneteket. Hát én ezért mindent egy kis fenntartással fogadok,és inkább a hittanórán és a templomban hallottakhoz ragaszkodok. Jól teszem? Mi a helyes?
Kedves Görögkatolikus Testvérem!
Nagyon jól teszi. S alighanem igaz az is, hogy éppen görögkatolikus egyházházunkhoz tartozás miatt éri kevesebb hatás e téren. No, persze, a világhálón keresztül aztán minden eljut mindenhová.
Érdemes ezeket a dolgokat kellő fönntartással fogadni. Nem válunk ettől hitetlenné. Nagyon is oda kell figyelni arra, hogy mit tanítanak a fölszentelt papok a templomban, a hitoktatók a hittanórán. Sok évi teológia tanulása és átimádkozása után válhat valaki hit- és lelki oktatóvá. Ráadásul akkor sem a saját összegyűjtött kis tudását adja tovább, hanem az Egyház nevében tanít. Ez az, amit követni kell és érdemes.
Valóban számtalan lelki és lelkiségi irány és lehetőség jelenik meg és terjed ma mindenfelé. Bajos, hogy inkább összevisszaságot kelt, rengeteg emberi elemet kever a tiszta hitünkbe, mintsem segítené az Istennel, az Egyházzal való kapcsolatunkat. Ez a válasz most nem alkalmas arra, hogy tisztázzuk ezeket, rendet tegyünk e téren. Igen helyes magatartás tehát, ha a lelkiatyjával megbeszéli azt, hogy mit érdemes komolyan venni, mit nem. A mi görögkatolikus egyházunk oly gazdag imaéletet kínál, hogy abba nem is érdemes belekeverni mást. Egy egész élet nem elég ahhoz, hogy megismerjük, kiaknázzuk, megéljük. Javaslom tehát, ha szeret keresgélni, szeretne lelkileg előre haladni, akkor ezeket az értékeket keresse, ezekben merüljön el mindinkább.
Ide írhatja a kérdését...
Nincs kérdésem, csak megjegyzésem. Az ősmagyar hitvilággal kapcsolatban az a probléma, hogy egyáltalán nem tudjuk, hogy mi volt az. Amit a mai (modern) magyar "vallások" annak állítanak be merő kitaláció. Nagyon kevés benne a valós elem. egy-egy fennmaradt szó, amit kreatív elmék feltöltenek tartalommal. Sajnos az a baj, hogy ezt elhisszük, mert ha nem hisszük el, akkor nem vagyunk igazi magyarok. Elrettentő példák tömkelege található meg. Szent György nagyvértanúval kapcsolatban például a következő tanítást találjuk a "Táltos Egyház" "dogmáiban":
?A démont és a gonoszt, minden korban, minden alakjában legyőzte?
A sötét erőt fékezte meg Szent György és végül Jézus Urunk is. György testvérünk először 21 ezer éve győzte le a gonoszt, április 24.-én, majd több életén át megküzdött vele.
Szent György Spartacus-ként időszámításunk előtt 90-ben legyőzi Rómát, azaz a sárkányt. Ezzel felszabadultak Róma rabszolgái, akik legyilkolásán ujjongott addig a véres szájú, emberi életek kioltásán kéjelgő római nép. Az emberi lét megcsúfolását vitték végbe akkor is és még korszakokon keresztül, amíg rabszolgákat tartottak, megalázva ezzel az emberi méltóságot, az Istenembert.
Spartacus győzelmét követően a magára talált Róma i.u. 300-ban átírja a történteket, magát győztesként felmutatva.
György szelleme az, aki a kelta, ír rokonságot védelmezi. A kelták Mantan nevű Istenként tisztelték. Egyiptomi leszületésekor Ő maga Atun, Ré Isten édesapja.
Szent György ezen csodálatos, legyőzhetetlen hős életeit, Jézus idejében, mint Keresztelő Szent János éli. Átadja az Istenfiú, addigi több ezer éves, győzedelmes küldetésének vezérfonalát szellem testvérének, Jézus Urunknak. Eddig a korok Isten erejét Szent Györgyben érezhették meg. Amikor Keresztelő Szent Jánosként megkereszteli Jézus Urunkat így szól:
?Én még vízzel keresztelek, de aki utánam jön, tűzzel és szentlélekkel keresztel meg benneteket.?
?Ő előbb volt, mint én.?
Mégsem lepődik meg senki az itt mondottakon: ?Ő hamarabb volt, mint én?. Ekkor még tudatában vannak sokan annak a ténynek, hogy Istenanyánk és Atyánk szerelméből született tizenkét magyar szent közül Jézus volt az elsőszülött gyermek.
Mindenki jól tudja ekkor, hogy Keresztelő Szent János egy fél évvel hamarabb született, mint Jézus Urunk. Mária, Jézus Urunk édesanyja meglátogatta a várandós Erzsébetet, Keresztelő Szent János édesanyját.
Csodatételeiről és bizonyságtételeiről Keresztelő Szent János felismeri a rég nem látott rokonát, szellemtestvérét, aki több mint 20 évet bujdosott édesanyjával, Szűz Máriával Egyiptomban, Magyarországon, Erdélyben, Indiában, és hazatért, hogy a szeretet erejével győzze le a gonoszt.
Itt adja át helyét a legyőzhetetlen Szent György szelleme Jézus Urunknak, aki már nem karddal győzi le a gonoszt, hanem a szeretet, szerelem szentséges erejével. Elindítva egy új világot, egy finomabb Isteni programot, ahol a tudatokért folyó szellemcsaládok harcában ott lapul az egyedüli győzedelmes emberi megmaradás lehetősége: Jézus Urunk halhatatlan szellemiségének követése.
Szóval egy kis kereszténység, egy kis fantázia, máris kész a "ősmagyar vallás". (Tóth Elek)
Természetesen nem efféle badarságokra gondoltam, amikor helyeslően fogadtam azt az indítványt, hogy ne becsüljük alá a magyar hit- és mondavilág értékeit. A magyar népballadákban, népmesékben sok olyan elem található, melyeken keresztül következtetni lehet népünk ősi hitére, hiedelmeire. Jó, ha ismerjük ezeket. Ezek a mesék nem csak mesék. (A fent elmesélt Szent György történet és sok más hasonló azonban még mesének sem tekinthető, inkább értelmetlen agyszülemény.)
Talán a legfontosabb, hogy egymást ne nézzük le, amikor e kérdésekben különbözünk. Ugyanakkor köszönöm ezt a hosszú hozzászólást, mert segít helyretenni, hogy merre keressük ősi hagyományaink terén az értékeket, és merre nem érdemes szellemileg bóklászni, mert ott úgysem találunk.
Kedves Lelkiatya!
Köszönöm a válaszát a menyasszony lányom ügyében. A vőlegény ahogy irtam nem keresztény. Sajnos azt nem irtam meg, hogy iszlám vallásu. Ő nem gyakorolja vallását. A lányom a görögkatolikus templomban a görögkatolikus szertartás szerint szeretne házasságot kötni. Akkor nagy a baj a házasságkötéssel? A polgári esküvőre most jelentkeznek be. Azt szeretnék, ha kb egyidőben lehetne a templomi esküvő is. Van-e rá esélyük?
Római katolikusok vagyunk, de ha tehetjük évente elmegyünk egy gyalogos zarándok utra Máriapócsra. Gyermekkorom óta sokszor járok a görögkatolikus templomba, időnként gyermekeim is elkisérnek. Tőlem ragadt át rájuk a görögkatolikus vallás iránti tisztelet és szeretet.
Kérem, irja meg nekem, hogyan segithetnék hogy létrejöhessen a templomi esküvő.
Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel:
Kedves Édesanya!
Csakis személyes kapcsolattal lehet elintézni, elindítani ezt a dolgot. Mint ahogyan Egyházunkba is csak személyes kapcsolattal lehet tartozni. Javaslom, mihamarabb keresse meg a saját plébánosukat, aki szépen rendben elmagyarázza a szükséges lépéseket. E személyes találkozás lehetőséget nyújt majd arra, hogy az atya beszéljen az ifjú párnak arról, hogy mennyire fontos a házasságkötésben az Isten áldása, valamint arról, hogy mit is jelent Krisztus egyházába tartozni. Minthogy a vőlegény iszlám vallású, számtalan új dologgal kell megismerkednie. Nem segítene az Egyházzal való ismerkedésében, ha ráadásul nem a menyasszony rítusa szerint, annak számára már otthonos közegben próbálna közeledni Krisztushoz. Tudniok kell, hogy ráadásul egy iszlám ember számára kereszténnyé válni azonos a halálos ítélettel. Ezt nem minden iszlám országban értelmezik ennyire véresen, de sajnos van, ahol igen! Mégis, egyáltalán nem javaslom - még ha kegyetlennek tűnik is a tanács - hogy összekössék az életüket úgy, hogy a leglényegesebb dologban, az Istennel való kapcsolatukban, az Egyházhoz tartozásban nem tudnak egyezni. Van esély, hogy keresztény házasságot kössenek, ha a vőlegény őszintén hajlik erre, és szívesen együttműködik Önökkel, hogy a családi életüket ebben a hitben éljék. Adja Isten, hogy így legyen!
Azon vitatkoztunk ma, hogy a Görög Katolikusoknak ki a pápája???
Úgy emlékszem, hogy a Görög katolikusokkal együtt vagyunk az ökumenikus imaheteken.
Én római katolikus vagyok. És mág annyit tudok,hogy a Görög katolikus papok megnősülhetnek.
Válaszát Köszönöm:
Mészáros Antal
A görögkatolikusok a katolikus egyház tagjai, legfőbb egyházi vezetőjük XVI. Benedek pápa.
Pontosítás végett mondom, hogy római és görögkatolikusok között nem helyénvaló ökumenizmusról beszélni, hiszen ugyanannak az egyháznak a tagjai. Teljesen egyek vagyunk a hitben és a szentségekben is. Tehát görögkatolikus hívő szükség esetén részesülhet a szentségekben a római katolikus egyházon belül és fordítva.
Még egy pontosítás: A görögkatolikus papok nem nősülhetnek. Nős embereket is lehet pappá szentelni. Ez azt is jelenti, hogy akit már pappá szenteltek, az utána nem köthet házasságot. Még ha megözvegyült, akkor sem.
Kedves Lelkiatya!
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Bár elmúlt nagyböjt de megszeretném szerezni az előszenteltek liturgiájának szövegét
csak azt nem tudom hogy honnan szerezem meg
Remélem tud nekem segíteni
Köszönöm szépen előre is!
MM
Az Előszenteltek szövege a következő helyen érhető el:
http://www.parochia.hu/Egyhazismeret/Liturgia/Eloszenteltek.htm
kedves Lelkiatya!
2008.06.28-n édesanyámtól egy Jézus festményt kaptam.Megmutattam a férjemnek,melynek hatására,bevallotta,hogy több éve viszonyt folytatott,babát várnak,és elhagy bennünket.2008.07.10-én el is költözött,elhagyott engem,és a két fiát.4 hónap múlva visszafogadtam,megbocsájtottam,adtam még egy esélyt.Két évig bírta,de úgy hogy örökké hazudozott,alázott bennünket.2010.07.10-én,ugyanazt a napon,megint elhagyott bennünket,csak mármost nem fájt úgy,mint először.Minden szabadidőmet az imádság tölti ki.Június végén,és most vasárnap is sikerült Máriapócsra eljutnom.Júniusban úgy tértem haza Máriapócsról,ránéztem a férjemre,és semmit nem éreztem iránta.Aki nekem 7 évig udvarolt,és akinek 22 éve vagyok a felesége.Ez egy kegyelem,amit kaptam a hitem által.Több lelkiatya segített- e két év alatt,amit nagyon köszönök nekik.Édesapám,aki 7 éve daganatos beteg,hétfőn volta 9.műtétje,csodának tartjuk,hogy él még köztünk.Négy lánya mellett,a férjemet fiaként szerette,ugyanígy édesanyám is.Megváltozni,az ilyen ember nem tud.Közös megegyezéssel,békében elválunk.Legjobban az fáj,hogy a beteg szülei mellett ott voltam,ő meg kerülte a beteglátogatásokat is.Együtt maradhatnánk,de ahhoz el kellene fogadnom,hogy egyik nap velem,másik nap vele.Nálam is szentségi házasság 12 éve köttetett,felkerestem én is az atyát,mindenképp érvénytelenítse,ugyanazt elmondta,amit az Atya,több levelében válaszolt.Kitudja,milyen tervei vannak,még a jó Istennek az emberrel,elfogadom,ami terve van a közeljövőben,vagy a távolabbi jövőben velem. Aki tisztelni akar még,a hitem és a tisztességemért tiszteljen.Minden valamiért történik,békében tűrök mindent,sose zúgolódnék a keresztjeim miatt.Helyesen döntök-e a válás mellett,azóta nyugalmat érzek a lelkemben.
Igazi nyugalmat akkor fog találni, ha megnyeri férje üdvösségét, vagy legalábbis mindent megtesz ezért. Ez sokkal több fájdalommal, küzdelemmel jár, mint a tőle távolságban megélt, viharoktól mentes napok, mégis ez a felelős keresztény útja.
Borzasztó lehet ez a szeretetlen játék, hogy a férje hol fölbukkan, hol elillan. Mégis! Fontos, hogy Ön ne tartsa magát nála jobbnak. Istentől adott áldás, ahogyan az asszonyok önfeláldozó módon tudnak szolgálni, a betegeken segíteni, legtöbbször sokkal figyelmesebb szeretettel, mint a férfiak. Ha Ön imádságos lelkületű, ez nagy kegyelem, s ez még inkább segíti Önt abban, hogy figyelmes szeretettel legyen a férje családja iránt is. Föltétlen adjon hálát ezért. Ám nem vetheti a férje szemére - még legbelső gondolatában sem - hogy ő miért nem így viselkedik. Amikor ilyen összehasonlításokat teszünk, akkor ártunk leginkább, akkor vétünk legjobban a szeretet ellen. A férfi más. Az Ön férje más. El kell fogadni, és hűséges kitartással kell keresni, hogyan tudna rajta változtatni. Ne csak egy esélyt adjon neki. Jól néznénk ki, ha az Úr is csak egy-egy esélyt adna nekünk...
A válás a lehető legrosszabb megoldás. Gondolni sem szabad rá. Higgyen a csodában! Az Isten kegyelme mellett az idő is sokat fog segíteni, és a férjével lassan megérteti, hogy neki sincs más lehetősége, mint az Istentől megáldott út, amely Ön mellett vezeti őt az üdvösségre. Testvéri szeretettel kérem, tartson ki a hittel végzett imádságban és férje iránti hűségében. Higgyen a Szeretetben!
Kedves Lelkiatya!
Néhány éve megismertem egy nagyon kedves házaspárt,akinek egy gyermeke volt. Később láttam az édesapát valahol a külvárosban egy másik nővel.Ő is látott engem. Senkinek sem mertem erről szólni.Ilyenkor mi a helyes?
Érdekes módon ilyenkor nagyobb esélye van segíteni egy idegennek, mint egy rokonnak vagy közeli barátnak.
Az a tanácsom, hogy előbb nagy hittel imádkozzék ezért a házaspárért, valamint önmagáért, hogy kellő bátorságot és bölcsességet kapjon, és utána szólítsa meg ezt az édesapát. Kérem, ne hagyja ezt a bűnt tovább terjedni. Azzal, hogy meglátta ezt a helyzetet és átlátta, egyben felelősséget is kapott. Semmiképpen se szóljon az édesanyának. Ez kegyetlenség volna. Legyen bátorsága az édesapával beszélni. Az is lehet, hogy tisztázódik a dolog, s kiderül, hogy nem rejlik itt semmi bűnös dolog. Adja Isten! De szó nélkül hagyni nem szabad. Én is imádkozom értük és Önért.
Kedves Lelkiatya!
Sokan kérdezik tőlem, mi a különbség a görög és a római katolikus liturgia között,egyáltalán a két rítus között? Sajnos nem tudok ezekre a kérdésekre ügyesen válaszolni. Mondok ezt-azt, de nem tudom megfogalmazni úgy, hogy megértsék. Hogyan lehet ilyesmi kérdésekre okosan felelni?
Hohó! Ez hatalmas kérdés!
Én is mondok ezt-azt, de valóban nehéz beszélni róla úgy, hogy meg is értsék. El kell menni mindkét liturgiára, részt kell venni egyik és másik szertartáson, hogy valamelyest képet alkosson erről valaki. Teljesen megérteni azonban sohasem lehet.
Két nagy hagyományról van szó, mely Európa két nagy területén alakult ki. Igen leegyszerűsítve a racionális és emocionális elemek nagyobb hangsúlya jelenti a különbséget. A nyugati rítus - főként annak évszázadok során alakult változata inkább az értelemre hat, a keleti pedig jobban az érzelemre. A keletiben jobban megmutatkozik az egész test bevonása, mint a nyugatiban. Fontos azonban látni, hogy csupán hangsúlyeltolódásról van szó, hiszen mindkettőben roppant fontosak az értelmi és az érzelmi elemek is, de talán nem egyforma hangsúlyt kapnak egyik és másik oldalon. Természetesen ebből aztán nagyon sok egyéb különbség is származik, de szétfeszítené nem csak ezt a rovatot, hanem az egész honlapunknak a kereteit is, ha ezt mind be akarnánk mutatni.
Kedves Lelkiatya!
Mit lehet tudni arról, hogy működik-e Egyházmegyénkben exorcista pap és lehet-e tudni, hogy ki az? Ehhez csatolva a következő kérdést, nem minden pap részesül ebben a papszentelés során?
Hogyan történik egy ilyen papnak a kiválasztása?
Amennyiben szükség van exorcizmusra, van erre kijelölt személy az Egyházmegyénkben. Ennek személye nem nyilvános. Ezt a személyt a püspök jelöli ki és bízza meg.
Kedves Atyák
A kérdésem az lenne,hogy a proszforakészítést,ha a kenyérsütő gép végzi el problémát jelent?Én saját receptet készítettem,a serpenyőt előtte nagyon jól átmosom és nagyon finomra sikerül... Sok helyen nem papné végzi a sütést.Sokszor kerülünk időzavarba,és így próbáltam ki,és felírtam a receptet magamnak.
Választ várva : egy papné
A proszfora sütésnél általában külön erre a célra fenntartott eszközöket használunk. Főként azért, hogy a szent kenyér anyaga ne keveredjék más maradék anyagokkal: vajjal, zsírral, egyéb gabonaliszttel. A serpenyőt, természetesen könnyebb alaposan megtisztítani minden korábbi szennyeződéstől, mint a nyújtófát, nyújtódeszkát. Van azonban egy másik ok is, ami miatt jobb, ha saját kezünkkel gyúrjuk a proszfora tésztáját. Ezenközben, aki készíti, alkama van imádkozni. Nincsen rá tételes előírás, de szép szokás, ha gyúrás közben az 50 zsoltárt imádkozzuk. Jobb, tehát, ha az oltárra szánt kenyeret nem géppel, hanem imádság közben mi magunk készítjük. Egészen bizonyos azonban, hogy nem követ el bűnt, aki géppel dagasztja a tésztát. Gondolom, legalábbis, hogy a gép csak a dagasztást és a kelesztést végzi, hiszen utána a pecsét ráhelyezése miatt a kisütést már mindenképp külön kell végezni. A pecsét ráhelyezése viszont mindenképpen fontos a proszkomídia helyes végzéséhez.
Kedves Lelkiatya! A római katolikusoknál a házas felek szolgáltatják ki egymásnak a szentséget, a pap, diakónus vagy szükség esetén világi "tanú" "csak" az egyház nevében asszisztál, tudomásul veszi a szentség létrejöttét, és többnyire meg is áldja. Ha jól tudom azonban az ortodoxoknál és a görög katolikusoknál ez nem így van. Itt csak pap (püspök) szolgáltathatja ki a szentséget. Ugyanarról a szentségröl van-e itt szó, vagy inkább hasonlóról? Ha pedig a pap szolgáltatja ki a szentséget (mint az ortodoxoknál), akkor miért kell a semmissé nyilvánításnál a latin eljárásjog, miért nem elég, ha a püspök "szétválasztja" öket. (Ha a pap szolgáltatja ki a szentséget, hogyan lehet azt semmissé nyilvánítani?) Biztos, hogy nem vezet a kör négyszögesítéséhez a legkisebb közös nevezö elve (válasszuk innen is, onnan is a szigorúbbat)? Nagyon köszönöm a választ.
Természetesen ugyanarról a szentségről van szó. A szentségeket mindig az Egyház szolgáltatja ki, a kegyelmet mindig Krisztus adja a Lélekben. Az egyháznak éppenúgy tagja minden hívő, mint a papok és püspökök. Csak nem egyforma a feladatuk, a szerepük és a helyük sem. Miként a test tagjai is különfélék, máshol helyezkednek el - mindegyik a maga helyén - és mások a feladatai, úgy az egyház tagjainak is. Krisztus a fő, mi pedig testének tagjai vagyunk. Nincsen igazán nagy különbség e tekintetben a katolikus és az ortodox, a nyugati és a keleti rítus között. Nyugaton hangsúlyosabb a felek részvétele, de elengedhetetlenül fontos a pap jelenléte. Ez pedig nem pusztán asszisztálás, hanem az Egyház tanújaként vesz részt a pap a szentség kiszolgáltatásában. Végső eredményben a keleti rítusnál is tanuként van jelen a pap, hiszen a kegyelmet Krisztus adja, a pap csupán eszköze ennek a kegyelem közvetítésnek. Éppen emiatt nincs sem joga sem képessége semmissé nyilvánítani azt, ami már meg lett kötve a mennyben. Valójában minden szentség hatása örök érvényű, eltörölhetetlen, végérvényes, nem lehet meg nem történtté tenni. A házasság sem nyilvánítható semmissé. Az egyházi házassági perek mindig a megkötés érvényességét vizsgálják tüzetesen, s legföljebb azt állapítják meg, hogy a megkötés volt érvénytelen. Mivel a görögkatolikusok teljes egészében a katolikus egyházhoz tartoznak. A jelentősen eltérő szokások miatt 1990-ben megalkották a Keleti Egyházjogi Kódexet, amelyet követnek a keleti szertartású katolikusok, de a házasságjogban alig van különbség az egyetemes egyház Kódexétől. Ezt követjük mi is, magyar görögkatolikusok.
Kedves Lelki Atya!
Lelki Atya egy korábbi válaszában kezdetlegesnek nevezte az ősi magyar hitvilágot, a kereszténységet pedig a kultúra beteljesülésének. Pedig sok kérdésre a Biblia egyáltalán nem ad nekünk választ, amire a "primitív" vallások, vagy más világvallások bőven szolgálnak útmutatással.
Manapság egyre többen érdeklődnek a magyar kereszténység előtti, honfoglalás-kori vagy honfoglalás előtti, ősi magyar (belső-ázsiai) kultúra iránt. Miért utasítja el kapásból az egyház ezt a jelenséget? (Persze sokan visszaélnek ezzel, és megalapozatlanul állítanak badarságokat, de ezeket józan ésszel lehet szűrni.)
Szerintem nem baj, ha egy mai magyar (keresztény) ifjú ismeri az ősei hitvilágát, írásmódját (rovás), ha hallanak tündérekről, sárkányokról, táltosokról, garabonciásokról, boszorkányokról, manókról, az ősi világkép szerinti Istenről és Ördögről, stb.
Ismereteim szerint maga a kereszténység sok pogány elemet magába foglalt, pl. a karácsony a téli napfordulóhoz egyértelműen kötődik, a húsvét időpontja is a csillagok járásához van kötve, más ünnep az aratáshoz, az Istenszülő, Boldogasszony, Babba Mária különös tisztelete, de még sokáig lehetne sorolni. Nagyon sok népszokás tartalmaz pogány-keresztény kultúra-keveredést. Ezek márpedig értékek. Igaz-e?
Kedves Barátom!
Igaz, hogy értéket jelentenek azok az elemek, amelyeket a magyar vagy más népek ősi kultúrái magukba foglalnak. Szerintem sem baj, ha a mai fiatalságunk ismeri az ősi hitvilágot, népünk ősi kultúráinak értékes elemeit. Mivel a kereszténység valóban sok olyan elemet tartalmaz, amely az ősi népi hitvilágban, sőt nagy kultúrvallásokban is föllelhető, ezért téves volna azt gondolni, hogy az egyház "kapásból elutasítja" ezeket.
A vallási elemek nagyon sokszor hasonlítanak egymásra, hiszen ugyanaz az ember alkotta azokat, ugyanannak az embernek belső világából, világhoz való viszonyából termelődött ki, bárhol is éljen ezen a teremtett Földön. A kereszténység - amely nem egy a vallások közül, ilyen értelemben nem is vallás! - szintén fölhasználja ezeket (összetett vagy éppen kitárt kéz az imához, leborulások, füst, zene, ének, gyertya, ételáldozat és még sorolhatnánk hosszasan), hiszen szintén ugyanazoknak az embereknek a vallási - vagyis istenkereső - megnyilvánulásai.
A baj ott van, ha összekeverjük ezeket az értékeket, főként, ha ezen elemeknek az értékét keverjük össze.
Minden vallás - így az ősi magyar pogány vallás is - istenkereső tevékenység. Következésképp örök beteljesületlenségre van ítélve, hiszen az ember csak keresi az Istent, de saját végessége miatt el nem érheti Őt, a Végtelent. A kereszténység alapvetően más, mert itt nem az ember próbál följutni az elérhetetlen transzcendens Istenhez, hanem Isten maga száll le az emberhez. Ezt az áthidalhatatlan távolságot, szakadékot csak egyedül Ő képes átlépni. Jézus Kriszusban ez megtörtént, az Isten emberré lett. Ezért alapvetően más a kereszténység, mint a vallások. Itt valóságos egyesülés történik az Isten és az ember között - miként ez az Eukharisztiában nap nap után megtörténik!
Nos, ezt nem tudja nyújtani egyetlen vallás sem, beleértve az ősi magyar pogány vallást is. Hogyne kellene jelentős, óriási különbségről és értékkülönbségről beszélni. A tündérek, sárkányok, táltosok, garabonciások, boszorkányok, manók egy rejtélyes és színes világot tárnak elénk, mely az ősi mítoszok nyelvén sokat elárul a világról, emberről, sőt Istenről is. Amikor azonban népünk keresztény lett, akkor összehasonlíthatatlanul nagyobb igazságra talált rá. Ha fölelevenítjük ősi hitvilágunk elemeit, csakis ennek tudatában szabad tenni, hogy úgy viszonyul egymáshoz a kettő, mint a tüzifa a tűzhöz, mag a virághoz, bimbó a gyümölcshöz. Elérte beteljesülését.
Valóban, sok kérdésre nem ad választ a Biblia, hisz az nem enciklo- vagy wikipédia. De elvezethet az üdvösségre, melyre viszont semmi és senki más nem képes megadni, csak egyedül Jézus Krisztus.
Tisztelendő Ur ! A segítségét szeretném kérni, beteg 79 éves édesanyám Laczkó Jánosné nevében, már hosszabb ideje kórházban van ,hamarosan hazavárjuk .A Szent Erzsébet utca 5 számú házban lakik .Sajnálatos módon a Görögkatolikus Egyház tulajdonában álló szomszédos ingatlan "szemétlerakóteleppé" vált, 2 m magas egészségkárosító gyomnövények boritják ! Tisztelettel megkérem intézkedését !
Tisztelettel várjuk hathatós segitségét Laczkó Jánosné családja
Amennyiben az edelényi ingatlanról van szó - tudomásunk szerint csak ott van ilyen címen telek az egyházunk nevén - örömmel közölhetem, hogy nincsen rajta semmilyen hulladék, a fű szépen le van kaszálva. Jó egészséget és békét a kedves Édesanyjának.
Kedves Lelkiatya!
Végig olvasva az előző kérdéseket egy gondolat jutott eszembe, mégpedig a saját életemből. Az én házasságom is kisiklott.
Majdnem 3 évig voltunk házasok, egy év után született gyermekünk,aki mikor néhány hónapos volt, a férjem eltűnt. Kiderült,hogy munkahelyén sikkasztott több milliót, és hogy 20millió adósságot halmozott fel, amit uzsorakamatra kért. Mielőtt összeházasodtunk is volt "néhány" milliónyi tartozása,amit velem "elfelejtett" közölni.
Mielőtt elköltöztem tőle, azt is elmondta azért vett feleségül, mert én vallásos vagyok, nekem a házasság szent és így soha nem hagyom el akármi történik. A gyermeket pedig azért akart, hogy a bíróságon tudja mondani,hogy kiskorú gyereke van és felmentsék.
A hitelezők többször rajtam keresték, és keresik most is ha megtalálnak. Burkolt fenyegetést is kaptam, akkor elköltöztem és új életet szeretnék kezdeni.
Mivel egyházi házasságot is kötöttem, soha nem lehet párkapcsolatom.
Vajon az Úr az ilyen házasságot is megáldja? Vajon nekem ezt az életet szánta, amit inkább lehet "pokolnak" nevezni, mint házasságnak?
Köszönöm válaszát.
K.E.
Kedves K.E.!
Köszönöm, hogy leírta a saját esetét. Mostanában sokan kérdeznek a házasságról. Valószínű, hogy éppen az Önök házassága lehet példa arra, hogy többen megértsék, a házasságot fölbontani nem lehet, de amikor egyházi házassági perekről van szó, akkor az esetek legtöbbjében azt vizsgálják, hogy a házasság megkötése érvénytelen volt-e. Ebben nincsen semmi képmutatás, magyarázkodás. Ahhoz, hogy a házasság érvényes legyen, vagyis valóban rajta legyen az Isten áldása, néhány fontos feltételnek meg kell lennie. Például az, hogy a házasulni kívánók ismerjék egymást. Ha kimutatható, hogy a házasságkötés előtt az egyik fél saját személyére vonatkozóan tudatosan becsapta a másikat, akkor az a házasság nem jött létre. (Nyilván tökéletesen sohasem lehet megismerni a másik embert, itt szándékos félrevezetésről van szó.) Vagy fontos elv még, hogy mindketten tisztában legyenek a házasság lényegével. VAgy ne zárják ki eleve a gyermekáldást. A jogi vizsgálat kifejezetten arra irányul, hogy megállapítsák, a házasságkötés pillanatában megvannak-e maradéktalanul ezek a feltételek. Bizony, erősen lehet gyanítani, kedves K.E., hogy Önt félrevezette a férje a házasságkötéskor, és így nem volt érvényes a házasságkötés. Természetesen ezt nem jelenthetem ki innen, a honlap távolságából. Mindenesetre azt tanácsolom, keresse föl a parókusát (plébánosát), és mihamarabb beszélje meg vele. Ha jónak látja, ő segíteni fog ennek a vizsgálatnak az elindításában, s lehet, hogy Ön valóban szabad állapotú, s nem kell, hogy pokolnak érezze az életét. Adja Isten, hogy békére találjon a lelke!
